Ez elképesztő: hamarosan minden magyar várost ellephetnek az erdők?
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
Franciaországban először mutatták ki a fenyőket pusztító mikroszkopikus férget, amely már Portugáliában és Spanyolországban is elterjedt.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
Németország 11,8 milliárd eurót (13,81 milliárd dollárt) biztosított nemzetközi klímafinanszírozásra 2024-ben.
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Életmentő beavatkozásra volt szükség az aszály sújtotta Gemenci erdőkben a térség egyedülálló növény- és állatvilágának védelme érdekébe.
További egyszerűsítési igények, aggályok és kérdések merültek fel az Erdőirtás Elleni Rendelethez kapcsolódó szabályozók tekintetében.
A WWF által is díjazott állami erdőgazdálkodók célja az erdők megőrzése, gyarapítása és megújítása.
Mutatjuk, mit kell tudni az erdőtelepítés megvalósítását követő adminisztratív teendőkről.
A Kazincbarcikai Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet a hat vádlott ügyében.
A megszokottnál csapadékosabb, hűvösebb, páradús időjárás nemcsak az embereknek adott fellélegzést, hanem valóságos ajándék volt az erdők számára is.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
Az erdőtelepítés egy alternatív földhasználati mód, amely hosszú távon jövedelmező lehet, de alapos tervezést igényel.
Az EU átlaga 39 százalék, amihez képest Magyarország jelentősen elmarad a maga 22 százalékos értékével.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.