Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
Már benyújthatók az erdők hosszú távú minőségi megújulását segítő támogatásra a pályázatok.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
A precíziós nemesítésről tartott sajtótájékoztatót a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.
Bekerültek a nemzeti fajtajegyzékbe az első magyar nemesítésű homoktövis fajták.
A hőségnek jobban ellenálló burgonyát hoztak létre amerikai tudósok a géntechnológia segítségével.
A csemegeszőlő termesztését kevéssé befolyásolják a klímaváltozás negatív hatásai.
Akár több havi aszályos időjárást is kibíró kakaónövény kifejlesztésébe kezdtek az izraeli kutatók.
Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás Magyarországon.
A HUN-REN ATK kutatói az árpa ellenálló képességét vizsgálták különböző kórokozókkal szemben.
Már most, a vetés időszakában tartsuk szem előtt, hogy kiváló készítmények állnak rendelkezésre a szélsőséges időjárás okozta negatív hatások, a csapa...
A viharkár, a jégverés, a fagykárt előidéző késői fagyok, továbbá a pusztító aszály – gondoljunk csak a tavalyi esztendőre – az egyre szélsőségesebb i...
Ahogy a globális élelmezési rendszereket egyre nagyobb kihívás elé állítja a növekvő világnépesség élelmezése, úgy értékelődik fel az ellenálló gabona...
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Az ATK kutatói meghatározták a kukoricahibridek hidegtűrésének javítására alkalmas genotípusok körét.
A pokoli aszályban jobban teljesítettek a magyar vetőmagok.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
