A magyar kormány nemzeti hatáskörben lezárja határait az ukrán gabona előtt, ami kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után.
A magyar agrárminiszter szerint biztosítani kell a tagállamok számára az önrendelkezés jogát.
Hiába nő évről évre a rizstermelés, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak.
A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.
A kiskertek gondozásában is követhetünk valamilyen irányelvet, melyekből van bőven választék.
A jövőben a fenntarthatóságot a élelmiszerlánc teljes hosszában szem előtt kell tartani.
Európa egyik legnagyobb állatorvosi csoportjának szakértői nagyobb kormányzati támogatást követelnek a brit tejtermelőknek.
Alacsonyabb lett a fontosabb gabonafélék nemzetközi árfolyama, míg a helyi szinten magas élelmiszerárak nehézséget okoznak a rászoruló országokban.
20 magyar nő végezte el sikeresen a Corteva Agriscience TalentA nemzetközi oktatási programját.
Igazi high-tech agrárium jött létre a paksi térségben, ami a komplex fejlődés alapja lehet.
Ha továbbra is ilyen ütemben pusztulnak a beporzó rovarok, hamarosan termés sem lesz a földeken, ültetvényeken.
Egyetlen magyarként a világ száz legjobb egyeteme közt a MATE a THE fenntarthatósági rangsorában.
Az utolsó gabonaszállító hajó is elhagyta Ukrajnát, ismét az élelmezési válság küszöbére kerülhet a világ?
Az ukránok a nehézségek ellenére is küzdenek a globális élelmiszer-biztonság megteremtéséért.
Megnyílt a hentesüzletek támogatására kiírt pályázat, akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek.
Négy és félmilliárd forintos támogatást kapnak a kis hentesüzletek Magyarországon.
Több mint 400 milliárd forintból fejlődhet a hazai élelmiszeripar a következő években.
A járvány, a konfliktusok és a szélsőséges időjárás a globális élelmiszerellátó rendszerek védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet.
A jelenlegi helyzetben az élelmezésbiztonság nem fenntartható az energiaárak csökkentése nélkül.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
