Ismeretlen terep: jogszabályban tiltaná itthon a műhúst a kormány
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
Évi 307 milliárd dollár a tét: megkezdődött az ENSZ elsivatagosodás elleni csúcstalálkozója.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
Ha nem lépünk, már a közeljövőben visszafordíthatatlan változások indulhatnak el Európában.
Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért.
Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz élelmiszerpazarlás jelentős csökkentése a magyaroknál.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
Rengeteg hatást kell túlélniük a növényeknek, ha az árvíz miatt fullasztó közegbe kerülnek.
Hatalmas fejlesztések jönnek az üzbég baromfiiparban, állami támogatással, miután Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök aláírt egy fontos rendeletet.
Az emberek 8,3 százaléka nem engedheti meg magának a megfelelő táplálkozást az EU-ban.
A BIOEAST-tagországok a fenntartható természeti erőforrás-használathoz kapcsolódó kutatás és innováció fontosságára hívják fel a figyelmet.
Az agrárminiszter szerint az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban.
A Vitafort vezérigazgatója szerint a kontinens népességnövekedése alapvetően formálja át a globális takarmánypiacot is.

A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.