Bajban vannak a magyar cégek: ez rengeteg vállalkozást padlóra küldött
Továbbra is az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a hazai vállalkozóknak.
Továbbra is az energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást a hazai vállalkozóknak.
Hatékonyságjavítás, integrált termelés, folyamatos fejlesztések, digitalizáció - ezen az úton kellene haladnia a magyar élelmiszeriparnak.
Óriási segítséget jelent az ágazatnak, hogy a következő év elején elindulnak az új pályázatok.
A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.
A Bank eredménye a bővülő ügyfélbázisnak, a piaci átlag fölötti hitelezésnek és a hitelekre képzett alacsony értékvesztésnek köszönhető.
Agrár-műszaki rendszermérnök mesterszakkal bővül a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem képzési portfóliója.
Az agráriumot érintő technológiai változások exponenciális ütemben zajlanak, az a feladatunk, hogy ehhez igazítsuk az agrárszakképzést és vonzóvá tegy...
Az agrárszakképzést hozzá kell igazítani a mezőgazdaságban tapasztalható, egyre gyorsulnak a technológiai változásokhoz.
Felismerve a digitális technológia előnyeit a magyar gazdák közül is egyre többen alkalmazzák a legújabb fejlesztéseket.
Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Élelmezésbiztonsági Konferencián beszélt a fenntarthatóságot szolgáló közös programokról és célokról.
Dr. Vona Viktóriával beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről.
Három új szakirányú továbbképzést hirdet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Forradalmi változásokat hoz a digitalizáció az élelmiszeriparban és italgyártásban is.
Hiába van nagyon sok modern és okos eszköz a magyar gazdaságokban, ha a termelők nem használják ki ezek lehetőségeit.
Alapvetően változtatja meg a vásárlási gyakorlatot a kormányzat tervezete, amely teljesen digitális alapokra helyezi a nyugtaadás kötelezettségét.
A digitalizáció tartja szinten a hazai vállalatok innovációs tevékenységét. Új termékek, szolgáltatások bevezetésével kivárnak a vállalatok, inkább sa...
Kecskeméti Sándorral beszélgettünk az adatalapú gazdálkodás gyakorlatáról és lehetőségeiről.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.