2025. november 28. 12:33
Elképesztő, mi történt ezzel a 170 hektár területtel Magyarországon
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
2025. december 5. péntek Vilma
Közösségi alapú mintaprojekt indult a Pilisben, amelynek során közel tízezer mikroélőhelyet térképeztek fel.
Agrárminisztérium és az MBH Bank megújította az együttműködést és a pénzintézet újabb 35 millió forinttal támogatja a hazai nemzeti parkok projektjeit.
A kutatók két lehetséges fegyvert is találtak a szőlő aranyszínű sárgasága és az azt terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
A háziméh komoly versenytársa és sokszor gyilkosa lehet vadon élő rovarrokonainak, egy helyen pedig erre rájöttek, és betiltották a méhészetet.
A klímaváltozás negatív hatásai a magyar erdőket sem kímélik, miközben az erdők a legfontosabb klímavédelmi infrastruktúrának számítanak.
A modern mezőgazdaság egyik legfontosabb kihívása, hogy miként lehet összeegyeztetni a termelés hatékonyságát a környezeti fenntarthatósággal.
Javában zajlik az aratás, ezt követően pedig számos agrotechnikai feladat elvégzése vár a gazdálkodókra a támogatásokhoz kötődően.
A horgászok számára nehézséget jelent, a természetvédelmi szakemberek azonban örülnek a jelenségnek.
A 'Nature Credits Roadmap' lehetőséget teremt a magánbefektetők számára, hogy természetvédelmi projekteket támogassanak.
A Kazincbarcikai Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet a hat vádlott ügyében.
A hirtelen jövő csapadék, az aszály és a kánikula is felborítja a terveket, folyamatos alkalmazkodásra van szükség.
Az Aggteleki Nemzeti Park számára kiemelkedően fontos, hogy megőrizze és helyreállítsa a térség egyedülálló vizes élőhelyeit.
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
Az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos növényeket, csökkenthetik a biodiverzitást, és átalakíthatják az élőhelyek szerkezetét.
A vadon élő állatok populációja drámai mértékben csökkent az elmúlt évtizedekben, ami szorosan összefügg a klímaváltozással.
Esőcseppekből közösségi erőforrás, avagy a nagyvárosokban is eredményes a vízmegtartás.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
