2026. február 21. 14:01
Ezért veszik sokan a külföldi bort a magyar helyett: itt a magyarázat
Egyre többen keresik az új-zélandi, spanyol és osztrák borokat a magyar boltokban.
2026. március 20. péntek Klaudia
Egyre többen keresik az új-zélandi, spanyol és osztrák borokat a magyar boltokban.
A magyar élelmiszerek kiváló minőségűek és biztonságosak, ehhez védőhálót jelent a növényorvosok munkája.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Az agrárminiszter a Facebook-oldalára kitett videóban számolt be a szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés állásáról.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
Pálffy Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy Köveskálban is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma terjesztésében merül ki.
A kormánybiztos szerint a 600 oldalas stratégiát három mondatban össze kell tudni foglalni ahhoz, hogy a fő célokat ne tévesszük szem elől.
Óriási az aggodalom Nebraskában, az Egyesült Államok második legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő államában.
A napos, száraz időjárás egyre nagyobb területeken kiszárította az avart az elmúlt időszakban, ezért korlátozások jönnek itthon.
Brazília 2025-ben több mint kétszeresére növelte tojáskivitelét, és ezzel történelmi csúcsot ért el.
A magyar állami erdészeti társaságok 2010 óta megduplázták a folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel kezelt erdőterületek arányát.
