Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg Magyarország vizeiben, amelyek közül a legtöbb akváriumi díszhal, melyeket tulajdonosaik engedtek szabadon.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszerűen megtervezett és kivitelezett erdősávokban új élőhelyek jönnek létre.
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban.
Invazív nutriák pusztítják a tatai Fényes Tanösvény tavirózsáit, a szakemberek csapdákkal próbálják megfékezni őket.
A kormány támogatja a magyar borászat megújulását és hagyományainak megőrzését itthon.
Innovatív tudásra épít a jövő vadgazdálkodása, amelyhez magas színvonalú képzés és modern oktatási intézmények szükségesek.
Nagyszabású fejlesztés kezdődött Somogy megyében a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben.
Az Adriai-tengerben tartósan megtelepedett az ördögi tűzhal, ami jelentős ökológiai kockázatot jelent a helyi tengeri élővilágra.
A multifunkcionális gesztenyés helyreállítása a természetvédelmi értékek mellett további társadalmi és gazdasági előnyöket is nyújt.
A szakmai szervezetek és kutatási hálózatok munkája elengedhetetlenül fontos a versenyképes és fenntartható agrárium megteremtéséhez.
A parajdi sóbányából kiszivárgó sós víz már nemcsak a helyi lakosság vízellátását veszélyezteti, hanem a Tisza ökoszisztémáját is.
Vészesen felgyorsult a Balaton vizének melegedése, turbulens változások jönnek az élővilágban.
Az erdők fenntartható gazdálkodásának egyik alapvető eleme az erdőfelújítás és az erdőtelepítés.
Súlyos ökológiai válság alakult ki a Velencei-tónál, ahol a hivatalos közleményeknél jóval drámaibb mértékű halpusztulásról számolnak be a helyszínen tartózkodó civilek.
A biogazdálkodás nem csupán trend, hanem válasz a klímaváltozás és a környezeti válság kihívásaira.
A NAK kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra a kérelem beadással kapcsolatos ügyintézést.
Az ásotthalmi tanyavilágban már egy egész előkertet elfoglalt a kivadult kaktusz.
Újabb több száz milliárd forint segítik a környezettudatosan gazdálkodókat itthon.
Európa-szerte egyre erősebb az igény az egészségesebb, kényelmesen fogyasztható és megfizethető termékek iránt.
A műtrágyahiány miatt akár 15 százalékkal is csökkenhet jövőre a világ élelmiszer-termelése.
Kína almaimportjának volumene a 2025-ös évben lépte át először a 100 ezer tonnás határt.
A Bács-Zöldért vezérigazgatója szerint teljesen újra kellene gondolni a gyümölcstermesztést Magyarországon.
Bár a köztudatban számos tévhit él az élelmiszeripari termékek káros hatásairól, az EU-ban kapható élelmiszerek mind biztonságosak.
