Megjelent a 62/2015. (V. 07.) MVH Közlemény az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás (zöldítés támogatás) kapcsán alkalmazandó műveleti napló és gazdálkodási napló vezetéséről és az azt módosító 76/2015. (VI. 17.) számú MVH Közlemény. A közlemények alapján a zöldítés támogatás három gyakorlatának rövid összefoglalása:

Az egyes gyakorlatokat nem tábla, hanem gazdaság szinten kell értelmezni, illetve teljesíteni.

Ökológiai jelentőségű másodvetések

A zöldítés rendelet (a többször is módosított 10/2015. (III. 13.) FM rendelet) 22. § (4) bekezdése értelmében az ökológiai jelentőségű másodvetésként elszámolni kívánt területen a mezőgazdasági termelőnek a rendelet 3. mellékletben meghatározott növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását a rendelet 9. melléklete szerinti gazdálkodási naplóval, vagy a minősített szaporítóanyag címkéjének vagy a minősítést igazoló bizonyítványnak a másolatával kell igazolnia.

Gazdálkodási napló vezetési kötelezettség fentiek szerint tehát abban az esetben áll fenn, ha a zöldítési rendelet 3. számú mellékletében meghatározott növényfajok keverékéből álló vetőmagok felhasználását nem a minősített szaporítóanyag címkéjének vagy a minősítést igazoló bizonyítványnak a másolatával igazolja az ügyfél.

Az ügyfél köteles a gazdálkodási naplót minden évben a másodvetett növény vetésének időpontjától kezdődően naprakészen vezetni.

A gazdálkodási naplót, vagy a vetőmagok felhasználását igazoló, a minősített szaporítóanyag címkéit vagy a minősítést igazoló bizonyítványt az ügyfél köteles a helyszíni ellenőrzés során bemutatni. Amennyiben nem áll rendelkezésre a minősített szaporítóanyag címkéje vagy a minősítést igazoló bizonyítvány, abban az esetben gazdálkodási napló hiányában vagy hiányos vezetése esetén az adott másodvetés területe ökológiai jelentőségű területként nem kerül elfogadásra!

Fontos még egyszer újra áttekinteni az ökológiai jelentőségű másodvetés fogalmát: a tárgyévre az egységes kérelemben bejelentett első növény betakarítása után és a következő év első növényének vetése előtt, tárgyév július 1-jétől október 1-jéig terjedő időszakban – a 3. mellékletben felsorolt, vagy a 22. § (2) bekezdésében meghatározott, legalább két fajból – vetett növényállomány, amelyet zöldtrágyának, vagy téli takarónövénynek használnak és a következő évi első növény vetése előtt beforgatnak.

Nem a zöldítési rendelet, hanem az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2015. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 12/2015. (III. 30.) FM rendelet 19. §-a szabályozza a másodvetés és az ökológiai jelentőségű másodvetés bejelentését.

Eszerint: az ügyfélnek az egységes kérelemben bejelentett tábláin történt másodvetésről és ökológiai jelentőségű másodvetésről annak megtörténtét követő tizenöt napon belül – és ezzel egyidejűleg az elővetemény betakarításának idejéről – értesítenie kell az MVH-t az adatváltozás bejelentésére szolgáló elektronikus felületen. A határidő elmulasztása esetén az egységes kérelemben bejelentett, tervezett másodvetés nem kerül figyelembevételre az egyes támogatások vonatkozásában.

Műveleti napló - energiaültetvények

A zöldítés rendelet 20. § (3) bekezdése értelmében a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény ökológiai jelentőségű területként történő bejelentése esetén a mezőgazdasági termelő köteles – a rendelet 8. mellékletben meghatározott adattartalmú, az MVH Közleménnyel rendszeresített nyomtatványnak megfelelő – műveleti naplót vezetni.

A műveleti naplót havonta külön betétlapon kell vezetni. A műveleti naplót az ügyfél köteles a helyszíni ellenőrzés során bemutatni.

A rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény kizárólag abban az esetben fogadható el ökológiai célterületként, ha az adott terület eléri a 0,25 ha-t, és az ültetvényre nem kerül kijuttatásra sem műtrágya, sem növényvédő szer.

Műveleti napló hiányában vagy hiányos vezetése esetén az adott ültetvény ökológiai jelentőségű területként nem kerül elfogadásra!

Nitrogénmegkötő növények a zöldítésben

A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-jétől szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-jétől május 31-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó és lóbab esetében május 1-jétől május 31-ig – tart. Az ökológiai jelentőségű területen vetett nitrogénmegkötő növénykultúrának ezen időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő földterületén.

A mezei borsóval bevetett földterület ökológiai jelentőségű területként történő figyelembe vétele esetén a mezőgazdasági termelőnek a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 6. mellékletében meghatározott hektáronkénti minimális vetőmag felhasználásáról és a felhasznált mennyiségéről szóló nyilatkozatát elektronikus úton tárgyév július 31-ig meg kell küldenie az MVH részére.

Könnyítések a zöldítésben

Az Európai Bizottság korábbi jogértelmezése szerint a szántóterületnek és az EFA területnek közvetlenül szomszédosnak kell lennie ahhoz, hogy a gazdálkodó el tudja számolni. Ezzel ellentétben az új bizottsági jogértelmezés egy 5 méteres, a zöldítés céljaival összeegyeztethető puffert elfogadhatónak tart a szántóterület és az elszámolható EFA elem között. Ez azt jelenti, ha a szántóterület és az EFA elem közé pl. egy maximum 5 méter széles földút ékelődik, akkor azt az EFA elemet attól a gazdálkodó még elszámolhatja egységes kérelmében.

A puffersáv a következő EFA elemek esetén fordulhat elő: táblaszegély, fás, sáv, vizes árok, fasor, vízvédelmi sáv.

Szintén megengedőbb lett a Bizottság jogértelmezése a fás sávokban, táblaszegélyekben, vízvédelmi sávokban és vizes árkokban előforduló „szakadások” megítélésénél, azaz a korábban alkalmazandó 2 méter helyett 4 métert engedélyez. Ezt a „szakadást” a fás sávok példáját vizsgálva a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy nagy számban léteznek olyan fás sávok, amelyekben egy-egy részen megszakad a jellemzően fás–bokros vegetáció és egy füves rész váltja föl azt. Ha ez a füves rész 2 méternél nagyobb, akkor azt a gazdálkodóknak külön jelölni kell a kérelemben, és az nem számítható bele az adott EFA elem nagyságába. Az új értelmezésben pedig csak a 4 méternél nagyobb ilyen „szakadásokat” kell jelölni, az az alattiakat beleszámíthatja a gazdálkodó az adott EFA elem nagyságába. (Forrás: FM, MVH)

Dr. Weisz Miklós

AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A cikk szerzője: Dr. Weisz Miklós