A tarlón maradt növényi részek jelentős mennyiségű szervesanyagot és tápelemet tartalmaznak. Ezek lebontásával részben fedezhető a következő kultúra nitrogén-, foszfor-, kálium- és mikroelem-igénye. A lebomlás során kétféle szénforma keletkezik: az aktív és a stabil széntartalom. Az aktív szén a gyorsan lebomló frakció, amely azonnali tápanyagforrásként szolgál, és serkenti a talajéletet, mivel a mikroorganizmusok számára könnyen hozzáférhető energiaforrást jelent. Ezzel szemben a stabil széntartalom – más néven humusz – lassan lebomló, hosszú távon a talajban maradó szervesanyag, amely javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását és szénmegkötő képességét.

1.kép A betakarítás után visszamaradó növényi maradványok értékes szervesanyag- és tápanyagforrások. (Forrás: Freepik)

A szármaradványok lebontásának intenzitását több tényező befolyásolja, köztük a talajhőmérséklet, a nedvességtartalom, valamint a szervesanyag C/N aránya. Minél alacsonyabb ez az arány, annál könnyebben bontható a szervesanyag. A nyári és őszi időszak – az extrém időjárási anomáliáktól kivételével – általában kedvező feltételeket biztosít a bontást végző mikroorganizmusok számára.

A fokozódó nyári aszály miatt gyakran felmerül a kérdés: érdemes-e tarlóbontást végezni? A válasz igen, de körültekintően. A betakarítás utáni azonnali, sekély tarlóhántás segít lezárni a kapillárisokat, így megőrizhető a talajban lévő vízkészlet. A szárbontó mikrobiológiai készítmények kijuttatása akkor célszerű, ha a maradványok nagy része leforgatásra kerül – akár egy későbbi tarlóápolási művelettel vagy ha betakarítás után hűvösebb, csapadékosabb az időjárás. A munkagépre szerelt kijuttató és vezérlő rendszerek lehetővé teszik az egymenetben történő kijuttatást és bedolgozást, minimalizálva a talajművelések számát.

2. kép: A betakarítás után történő szakszerű tarlókezelés növeli a talaj vízmegtartó képességét is. (Forrás: Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége)

A jogszabályi környezet is támogatja a szakszerű tarlókezelést. A HMKÁ 6 előírása szerint 2025-től már középmély lazítás is végezhető, de a minimális talajborítás fenntartása továbbra is elvárás. A sekély tarlóhántás során a szármaradványok elegendő szervesanyagot biztosítanak a mikrobiológiai készítmények működéséhez. Ha a gazdálkodó az AÖP „mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóföldi területen” gyakorlatát választja, akkor a 10 cm-ig történő sekély műveléssel a HMKÁ 6 előírásainak betartása mellett is biztosítható a szármaradványok irányított bontása.

A nyári tarlóbontás mellett szól az is, hogy visszaszoríthatók a káros gombafajok, például a Fusarium is, amely egyébként kiváló cellulózbontó képességgel rendelkezik. Ez különösen fontos a következő kultúra biztonságos csírázása és kezdeti fejlődése szempontjából, valamint a növényvédelmi költségek optimalizálása miatt.

A 2025-es év nyara ismét csapadékhiányos időszakkal indult, ami rávilágított arra, hogy a talaj vízmegtartó képességének megőrzése kulcsfontosságú. Az irányított tarlókezelés — különösen a szármaradványok szakszerű visszaforgatása és mikrobiológiai bontása — nemcsak a tápanyag-utánpótlásban játszik szerepet, hanem hosszabb ideig biztosítja a talaj nedvességtartalmát, így az aszályhatás hetekig vagy egy hónappal később jelentkezik. A gyakorlatban ez nemcsak agronómiai, hanem gazdasági előnyt is jelent: csökken a műtrágyaigény, javul a talajélet, és mérséklődnek a növényvédelmi költségek is.

A Szövetség Tagjai

(x)