A sávművelés, a zónalehatárolás és a levéltrágyázás részleteiről is szó volt Újpetrén

Agro Napló
Ötödik alkalommal látta vendégül a gazdákat és a szakembereket a Baranya vármegyei Újpetrén Kohlmann József és Ferenc.
  A „Mit tehetünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel és információval?” című szakmai nap végén az előadók, középen kihagyva a helyet Dr. Borsiczky Istvánnak

A Danuba, a Tomelilla Kft. és a Digitális Agrárakadémia „Mit tehetünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel és információval?” című közös rendezvényén a gyakorlati haszonról és a hatékonyság növelésének lehetőségeiről tartottak fontos előadásokat. A témák között a zónalehatárolás, a precíziós gazdálkodás, a kultivátorok, a sávművelés, a levéltrágyázás, a biostimulátorok és a drónos növényvédelem tudnivalóiról hallhattunk.

A Danuba ügyvezetője, Zajácz István a változásokhoz való alkalmazkodás fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a gazdálkodás sikerességéhez az új körülmények között is meg kell találni a megoldásokat. Ehhez az útkereséshez nyújtott segítséget a dél-baranyai program, ahol a kihívásokra válaszokat kereső termelők a cég termékeivel, szolgáltatásaival és ötleteivel ismerkedhettek meg a gyakorlati példákon keresztül. A cél az volt, hogy olyan tudást kapjanak, amivel gazdaságosan, jövedelmezően tudnak termelni a jövőben is, hogy mindenki vigyen haza valamit, amivel az eddiginél eredményesebben, gazdaságosabban tud növénytermesztést folytatni. Zajácz István az egyik fontos újdonsággal kezdte: június elejétől elérhetőek a cég bio termékei az interneten, a Danuba Garden webshopban is, az összes, az organikus termesztésben használható megoldásukat kínálva.

Zajácz István, a Danuba ügyvezetője beszélt a változás fontosságáról is

Ezek között kedvező hektárköltségű és magas hatóanyagtartalmú szárbontó baktériumok is megtalálhatóak, melyeket a piacon elérhető hasonló termékekhez képest nem kell hűtve tárolni. Ez az Ino Bact N-Cell rendszer. Fontos, hogy 40 kilogrammig, bankkártyával történő fizetés és délelőtti megrendelés esetén másnap délután már megérkezik a gazdákhoz a megrendelés, így a logisztikai költségek csökkentése mellett a sebesség növelését is el tudták érni, hogy a korábbinál gyorsabban kijuttathassák a termelők a szereket – fogalmazott a cégvezető.

Dr. Milics Gábor beszél a résztvevőknek a menedzsmentzónák kialakításáról

Az első szakmai előadást Dr. habil. Milics Gábor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke és a Digitális Agrárakadémia egyik szakmai vezetője, valamint egykori óvári tanítványa, Jávorka Dénes, a Danuba precíziós vezetője tartotta. A hangulatot meghatározó páros prezentáció fő témája a zónalehatárolás volt.

Szóba került az elvi és a gyakorlati háttér, valamint az is, hogy eltérő szemlélettel és céllal készítik a cégek a menedzsmentzónákat és néha még az is lehet, hogy mindnek igaza van. Alapvetés, hogy a tábla fel legyen mérve, majd térinformatikai módszeren alapuló kezelést végezzenek rajta, utána rendszerbe helyezzék, ezt követően pedig az agrotechnikai módszer kiválasztása után végrehajtják a beavatkozást.

A zónalehatárolás hibáiról is sok szó esett

A docens elmondta, hogy lényeges meghatározni, hol vannak a fizikai és az elvi határok az adott területen. Több példát idézett arra, hogy a gazda nagy pontosságú GPS eszközzel körbejárta a táblát aszerint, ahogy ő tudja és ismeri a saját területét meghatározó vonalakat és a kiterjedést. Aztán megnézték a MEPAR, valamint a HRSZ-rendszerben a nyilvántartási határokat, és  összevetették azokat. Sajnos a három réteg vonalrajza nem fedte egymást, így a térinformatikai rendszerben máris elkezdődhet egy vita arról, hogy kinek van igaza.

A táblák azonosítása és a nevezéktani kihívás

Jávorka Dénes arról is beszélt, hogy nagyon fontos a táblák vagy területek, mint zónák elnevezése, mert ez az egyetlen kapocs a termelő és a szolgáltató között, ami alapján beazonosíthatóak a táblák, hiszen a helyrajzi számok is változnak, a blokkazonosítók pedig szinte két évente biztosan módosulnak. Itt nem lehet elcsúszni, pontos nevezéktanra és adatgyűjtésre van szükség a helyspecifikus gazdálkodás tökéletes megvalósításához.

Az újpetrei Jávorka Dénes, a Danuba precíziós szakmai vezetője a talaj heterogenitásának okairól is beszélt

Dr. Milics Gábor a zónalehatárolás három alapját is megnevezte: az elsőt a hozamtérképek adják, mert ha ezek nincsenek, bajban van a szaktanácsadó, nehezen indokolja, ellenőrzi és erősíti meg, hogy jól adott-e tájékoztatást, javaslatot az agrotechnológiára. A második a talajvizsgálat, ennek során elektromos vezetőképesség mérést, valamint laboratórium analízist hajtanak végre a termesztőközeg minél jobb megismerése érdekében. A harmadik pedig a távérzékelés, amelyben több platform, szenzor és megoldás is rendelkezésre áll, itt a műholdas és a drónos felvételekből lehet nagyon sokat megtudni.

Ehhez kapcsolódik, hogy a térinformatikusnak, az agrárinformatikusnak meg kell küzdenie a szakmai kérdésekkel is, nem lehet csupán az adatokra építeni, a köztük lévő összefüggéseket és az egymásra ható tényezőket is figyelembe kell venni a folyamatnál – fogalmazott a MATE egyetemi docense.

Aki rászánta az idejét, hasznos gyakorlati információkhoz jutott a Danuba, a Digitális Agrárakadémia és a Tomelilla Kft. közös rendezvényén

Fontos tanácsokat adott arra vonatkozóan, hogy mivel tudják kiszűrni a termelők a rossz térképeket, valamint a szakmaiatlan tanácsadókat és cégeket. Amikor például az adatszűrés csak statisztikai módszerekkel történik, gyanakodjunk, kizárólag műholdkép alapján pedig nem lehet megfelelő a zónázás – mondta.

A jó eredménytérképekhez egymásra kell helyezni a rétegeket, összeadni az adatokat, aminek része a hozamadatok és a domborzati térképek összefésülése is. Lényeges, hogy az eltérő talajtulajdonságokat akkor érdemes keresni, ha nagy a tábla és van benne különbség, a megfelelő zónanagyság megléte alapfeltétel. Fel kell ismerni és keresni kell a problémás területeket, az eltemetett folyómedreket, a multipoligonális zónákat, a különlegességeket, aztán meg kell határozni ezek okait és a megfelelő kezelésüket. Erről minden esetben a helyet ismerőt, a gazdálkodót vagy az idősebb generációt is meg kell kérdezni, mert a tapasztalati és helyismereti tudás rengeteget segít a precíziós gazdálkodás tervezésénél is

Jávorka Dénes megerősítette, hogy a helyspecifikus gazdálkodáshoz elengedhetetlen a termelő tudásának bekapcsolása a rendszerbe. A gazdálkodónak a térinformatikai tudásra, a szolgáltatónak pedig a helyismereti adatokra van szüksége az egyenlethez, a termelői bölcsesség soha nem nélkülözhető.

Dr. Milics Gábor azzal folytatta, hogy nem mindegy, a műholdak milyen adatot rögzítenek és milyen időpontban készítik a képeket. Fontos, hogy a „JPÉ és VILM” technológiával, vagyis a „józan paraszti ész”, valamint a „vak is látja módszer” használatával vegyük észre a hibákat, amihez szükséges a szaktanácsadók megfelelő hozzáállása is. Extra és ingyenes segítséget nyújtanak a katonai felmérések térképei, valamint az online elérhető térképek adatai is. Mindig meg kell ismerni a múltat, az alapokat és az adatokat – közölte.

Kitért az agrárdigitalizációs pályázatra is, melyben nem arról szólt a 7 százalékos kötelező kifizetés a szolgáltatásra, hogy valaki, valahogy majd megcsinálja a feladatot, hanem az a cél, hogy gazdálkodói előnyt hozzon a szolgáltatás, a termelő maga is meglássa és megértse a működést és a lényeget. Amennyiben 5 év múlva saját maguk is használják a rendszereket, vagy legalább értik, mi alapján és hogyan történik a szaktanácsadás, már nagyot nyert az egész magyar mezőgazdaság.

A tanuláshoz ajánlotta a Digitális Agrárakadémia weblapján található bővebb információkat, amelyek között minden gazda számára hasznos agrárdigitalizációs ismeretek sajátíthatóak el.

A Danuba talajvizsgálat fontos eszközei: a terepjárók és a talajszkenner

Jávorka Dénes a talajszkenner használatával folytatta, elmondta, hogy az adatgyűjtő rendszerük része, amivel nagy biztonsággal lehet a mintavételi pontokat meghatározni. Ez adja a legbiztosabb képet ahhoz, hogy el tudjunk készíteni egy mintavételezései módszertant, jó statisztikai szűréssel pedig elkerülhetőek a hibák – folytatta. Fontos, hogy nem szabad összemosni a különböző tulajdonságú talajfoltokat, ezért a Danubával történő zónázás gyakorlata, hogy nem a fizikai négyzetrácsokat, hanem a mintázatot követve, talajtulajdonságok alapján veszik a mintákat. Beszélt a MYSOYL Farmmenedzsment szoftverről is, amivel a gazdák kezében van az irányítás, mivel minden begyűjtött adat áttekinthetően, érthetően és elérhető módon, összegezve rendelkezésre áll a termelőnek is. Amint pedig megvannak az adatok, leülnek egymás mellé beszélgetni, hogy eldöntsék, meghatározzák a helyes, az igényekhez igazított agrotechnológiai megoldásokat – mondta.

Annak meghatározásához pedig, hogy ki nyújtson döntéstámogatást, meg kell nézni egy adott gazdaságot mert megmutatja a választ. A Kohlmann család gépeinek nagyjából fele például két éves beszerzés, ráadásul nem pályázati pénzből történt, ami igazolja a szaktanácsadó rátermettségét is.

A programon bemutatták a Danuba csapat új tagjait: Prokopics Stella precíziós szaktanácsadóként csatlakozott és főleg Kelet-Magyarországon tevékeny, Bálint László pedig a precíziós talajvizsgálatok témakörével foglalkozik.

Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője a sávművelés gyakorlatát és fejlesztését ismertette

Sorok közötti, fekete öves gazdálkodás

11 óra magasságában Dr. Borsiczky István, a Tomelilla Kft. ügyvezetője beszélt a sorpermetezés és a sorközművelés részleteiről. Az első mondatai között elmondta, hogy a feladat nem egyszerű, inkább fekete öves, tapasztalt gazdálkodóknak javasolt, ezért azt kérte, hogy aki belevág, gondolkodjon el rajta, mit vállal. Kitért a képzett és tehetséges gépkezelők megbecsülésére, majd ismertette az általuk is fejlesztett technológia előnyeit: közelről kezelik a növényeket, a szer nem sodródik, eltaláljuk a célterületet, továbbá 50-70 százalék vegyszer megtakarítást lehet vele elérni. Beszélt még a technológia fejlesztési nehézségeiről, a helyes beállításokról, valamint a szakmai szempontok betartásáról is. Ezek része az elektronikus sebességszabályozás, valamint a változó dózisú kijuttatás végrehajtása is. Mivel a kapa és a permetezőgép is szakaszol, RTK-s, robotkormánnyal ellátott traktor kell a feladathoz, hiszen pontosan ott kell felvenni és letenni a kapát, ahol a sor van. A kapálásnál kiemelte, hogy a vetés után azonnal indul a kritikus kompetíciós periódus, mivel a kultúrnövénnyel egyidőben a gyomok is kelni kezdenek. Megjegyezte, hogy a kis gyom is nagy terméskiesést okoz, ezért az, aki a kultivátorozással vár, hogy a gyomok erősödjenek és megnőjön például a kukoricája, rosszul teszi. Minél korábban kell védekezni, nem szabad várni, a permetezővel és a sorközművelővel is így kell eljárni. Elmondta, hogy a jó alapok is szükségesek, mert a kultivátor ellensége az egyenetlen kelés, egyszerre többféle vegetációs fázishoz nem lehet hozzáállítani a kapát. A gyomszabályozási problémák megelőzése érdekében magágyat kell készíteni a gyomnak is, úgy lehet a leghatékonyabban védekezni ellene. A technológia további előnye, hogy bármilyen drága szerrel lehet vele kísérletezni, mert nagyon keveset kell használni belőle, így lombtrágyával is érdemes vizsgálatokat végezni. Ehhez persze magas szintű termelési kultúra kell, de megéri a befektetett idő, pénz és energia - fogalmazott.

Deák Richárd a foszfor felvehetőségét befolyásoló tényezőkre is kitért

Ezután Deák Richárd szaktanácsadó folytatta, aki a tápanyagutánpótlásról beszélt. Mivel az idén átlagosnál 3-4 fokkal hidegebb, csapadékosabb tavasz, valamint 4 hónap alatt közel 400 milliméter csapadék volt jellemző, ez kedvezett a sárgarozsdának, valamint a növényélettani tünetek is megjelentek, sárgulás és lilulás formájában. Az alacsony talajhőmérséklet miatt csökkent a vízfelvétel és a fotoszintézis sebessége, így a tápanyagfelvétel üteme is. Ez magával hozta a gyökérnövekedés csökkenését, ráadásul a szervesanyag mineralizációja és a foszfor feltáródás üteme is visszaesett. Erre ad megoldást az Asco Start, ami humusszal vagy trichoderma gombával kiegészítve támogatja a foszfor kötődését.

Mivel a gyökéren keresztüli tápanyagfelvétel gátolt, a lombon keresztülit érdemes előnyben részesíteni, ehhez a humusz és a szervesanyag tartalmat kell növelni. A nitrogén megkötését a levegőből baktériumokkal is lehet támogatni, a takaró és zöldtrágya növények pedig az erózió megállítása érdekében hasznosak. A Nutrino Azo-Up levélen keresztül ható, karbamid hatóanyagú, biostimulátorokkal kiegészített lombtrágya például bármikor kiadható, mert nincs perzselő hatása. A Blackjak a tápanyag- és a humuszképzés során nyújt komoly támogatást, ráadásul a talajra és lombra is kiadható. Hatóanyaga a Leonardit vizes szuszpenziója, savas pH-val, ezért a növényvédő szerekkel is jól keverhető, a folyékony nitrogén mellé inhibítornak is ajánlotta a szakember.

Szólt még a baktériumtrágyákról, így a Kukorica Bakterről is, amelyet nem kell bedolgozni, sávpermetezéssel juttatható ki közvetlenül a növény mellé. Megemlítette, hogy a takarónövény keverékek között mikorrhiza gombával kevert is elérhető, és képesek speciális igényekre keverékeket összeállítani, az AKG, a zöldítés és az AÖP eltérő igényeinek megfelelve.

A vírusvektorok elleni védekezés fontos megoldása a lombtrágya hozzáadása ősszel; ebben a Nutrino Root foszfát és foszfit tartalommal, az auxin képzést és ezáltal a gyökeresedést támogatva segít. Szólt még az Ino-N-Fix új termékről, mely engedélyeztetés alatt áll, valamint arról, hogy érdemes zöldben gondolkodni az AÖP és a zöld hitelek szempontjából is. Egyelőre még nyugat-európai gyakorlat, hogy szén-dioxid megkötéssel és a karbonkredit programokkal plusz pénzekhez juthatnak a gazdák, ám hamarosan hazánkban is fontosak lesznek a kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések környezetvédelmi és pénzügyi szempontból is.

Hoffmann Richárd, a MATE Kaposvári Campusának egyetemi docense a levéltrágyázás folyamatairól és helyes megvalósításáról tartott előadást

Hoffmann Richárd, a MATE Kaposvári Campusának egyetemi docense főként a tápanyaggazdálkodással, a takarmánynövényekkel, a precíziós szárítással és a gyepgazdálkodással foglalkozik, ezúttal a levéltrágyázás témájáról beszélt részletesen. Az aktív és passzív tápanyagfelvételre is kitért, ahogy említette a tápelemek kölcsönhatásait, valamint a köztük lévő versenyt és a tápanyag antagonizmust is. Bemutatta a levéltrágyázás és a talajtrágyázás közötti hasonlóságokat és különbségeket: a talajon keresztül mennyiségi, a növényen keresztül pedig a minőségi táplálás végezhető el. Arról is beszélt, hogy a néhány évtizeddel ezelőttihez képest ma már hatékonyabbak a növények, kevesebb tápanyagból hoznak létre egy tonna terményt, beltartalomban viszont szegényedtek. A lombon keresztül történő táplálást főként azoknál a tápelemeknél lényeges alkalmazni, amelyek nem mobilizálódnak jól (mikroelemek), valamint azoknál, melyekből valamiért sok kell a növénynek. Lényeges, hogy a levélmintákat a jól és a kevésbé jól termő részekről is meg kell venni. Beszélt a hiánytünetekről és kijuttatásról is. Több érzékeny periódus van a növények életében. A kezdeti növekedés alatt, 5-8 leveles állapotban, a szemsor differenciálódásakor például a potenciális kukoricatermés eldől. A búza őszi levéltrágyázása is emiatt lényeges: az elején alakul ki, hogy hány padka lesz a kalászon a bokrosodásban. A levéltrágyázás során minél komplexebb megoldásokkal érdemes dolgozni, amelyben a baktériumok és az algák is sokat segítenek. Az időzítés fontosságáról is beszélt, amely akár 1,5 tonna különbséget is jelenthet hektáronként. A virágzás, illetve a terméskötés időszakáig javasolta levélen át táplálni a növényeket, mert utána indul el a lebontó folyamat, csökken a hatékonyság. Beszélt még a Kaposváron végzett stresszfiziológiai kutatások helyzetéről, valamint a drónos levéltrágyázás gyakorlatáról is, amelyben nagy ugrás várható a közeljövőben.

Kammermann Gellért, a Danuba szaktanácsadója számos termékről és kísérletről beszélt

Kammermann Gellért szaktanácsadó több fontos Danuba-termék vizsgálatáról és hatásairól is beszélt. „Így neveld a napraforgód” címmel a biostimuláns Főnix, valamint a Nutrino Azo Up és a Nutrino Turbo lombtrágyák előnyeit mutatta be. A Nutrino Cereal kalászosok számára összeállított biostimuláns, R100-as szabadalommal védett termékről is beszélt. Továbbá a Nutrino SuN-nal és Danuba technológiával kezelt terület eredményeit is bemutatta. A Főnix hatása nagyon látványos a napraforgóban: a magyar kísérletek sora és egy kiemelkedő lengyel példa bizonyította be, hogy több vizsgálat átlagában plusz 350 kilogrammnyi termést jelentett a használata. A Nutrino Turbo is sok kedvező hatást mutat az AÖP-pont megszerzése mellett; a termésnövekedés 17 kísérlet 5 éves átlaga alapján több mint 5 százalékos volt – mondta. A Kukorica bakter, a Dominátor extra és az Inno-Bact szárbontó rendszer tulajdonságairól is szólt, ahogy a Prosper Seed csávázószerről is.

Prokopics Stella szaktanácsadó és Tanyi Ádám drónpilóta a közös növényvédelmi kísérletüket mutatták be Újpetrén

A nap zárásaként Prokopics Stella szaktanácsadó és Tanyi Ádám drónpilóta növényvédelmi kísérletét ismerhettük meg. Ebben a terület felmérés multispektrális drónnal végezték, nagy, 5 centiméter/pixel felbontásban, multispektrális szenzorokkal. Képleteket számoltak arra, hogyan fotoszintetizálnak a növények, ezáltal értékeket társítottak az egyes pixelekhez, ez alapján tudtak gyomot leválogatni és differenciálni a táblákon. A 1,5 hektáros kísérleti táblán 6 parcellát alakítottak ki úgy, hogy a permetezéstípusokból jusson mindenhova. Kettőt teljes felületen kezeltek szántóföldi permetezővel, kettőt szakaszoltak fúvókánként 50 centis egységekre osztva, az egyiket teljes drónos kezeléssel, a másikat pedig drónnal, de szakaszolással kezeltek. Az összehasonlításból szakdolgozat is készül, az eredményekről pedig elmondták: jelentős vegyszermennyiség megtakarítás érhető el a precíziós technológiák alkalmazásával, a fúvókánkénti szakaszolás a gyomosabb részen igazán megérte, a lémennyiség felét meg lehetett spórolni. A drónnál viszont kijött, hogy kis parcelláknál nem akkora az előnye, hogy érdemes lenne foglalkozni vele. A nagyobb táblákon viszont a gyomfoltok kezelése drónnal tökéletesen alkalmazható – fogalmaztak a szakemberek.

A szakaszolással sok növényvédőszer spórolható meg, érdemes használni a technológiát – mondta Tanyi Ádám

A Digitális Agrárakadémia, a Tomelilla Kft. és a Danuba közös újpetrei programját egy ízletes ebéd zárta, amelyen az előadó szakemberek és a termelők további gyakorlati kérdéseket beszéltek meg.

Kérdésekre és a gazdákat érintő fontos témákra is volt idő a Danuba újpetrei rendezvényén

       

A cikk szerzője: Csurja Zsolt

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?