A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója, Kőrösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetője, Nagy Bence, a Magtár GPS üzletág műszaki vezetője, Rácz Gábor, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadója és Vörös Ákos, az Agrodat Kft. szakértője voltak.

Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója azzal kezdte, hogy a precíziós gazdálkodás jelenleg éppen ott tart, ahol lennie kell; ma már szinte minden szakmabeli ismeri, és bármelyik gazda számára elérhetővé vált. Egyelőre azonban nincs meg hozzá a megfelelő módszertan, ezért fontos, hogy a gazdálkodók rendszerbe foglalják azt, és összekapcsolják a folyamat elejét és végét. Elmondta, hogy minden talajtulajdonságot mérni kell, továbbá érdemes a szén- és a szervesanyag-veszteséget is figyelni, hogy a talajok állapotváltozásait idejében észlelni lehessen. Ugyanis a megfelelő információk ismeretében fel lehet javítani a talajokat. A növénytermesztésben fontos a lehető legjobb beltartalomra törekedni, hogy jó lehessen a tápanyag-hasznosulás. Azt tanácsolta a jelenlévő gazdáknak, hogy a kiállításról hazatérve válasszák ki a legjobb és a legrosszabb adottságú tábláikat, és sétáljanak ki mindkettő közepére. A legjobbnál arra tegyenek fogadalmat, hogy fenntartják vagy feljavítják annak állapotát, a legrosszabbnál pedig még erősebben fogadják meg, hogy legalább átlagos szintre hozzák a minőségét. Ezt pedig a mérésekre alapozott döntésekkel tegyék meg, hogy a nagyobb genetikai potenciál elérésének akadálya ne a termőtalaj legyen.

Kőrösi Tibor, a Karintia fejlesztési vezetője szerint kicsit eltúlozta a szakma a precíziós gazdálkodásra való hivatkozást és buzdítást, a kínálat pedig annyira bőséges, hogy gazda legyen a talpán, aki a rengeteg ajánlat és lehetőség között el tud igazodni. Pedig muszáj lesz, mert a jövő gazdálkodása mindenképpen a helyspecifikus lesz. Ám fontos, hogy mielőtt a termelő belekezdene, ismerje fel, hogy a jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiában is sok olyan folyamat  van, ami egyszerűsítve hatékonyabb gazdálkodást eredményezhet. Ennek érdekében minden tevékenységet a lehető legpontosabban érdemes csinálni, és mindent mérni kell. A búzafajták között akár  1-3 tonna különbség is lehet azonos körülmények között, ezért kiemelten fontos a pontos táblaszintű hozamismeret. Egy feszített és jól megvalósított precíziós technológiával ma 7–10 százalék terméstöbbletet lehet elérni, a helyesen megválasztott vetőmaggal pedig ez az érték akár 25–30 százalék is lehet. Ma már nem szabad megszokásból gazdálkodni, a előrelépéshez pedig nagyon pontos adatokra van szükség – mondta.

Nagy Bence, a Magtár GPS üzletág műszaki vezetője arról beszélt, hogy nagyon eltávolodott a fókusz a lényegről a precíziós gazdálkodás körüli felhajtásban. Véleménye szerint újra vissza kellene fordítani a figyelmet a növénytermesztésre. Már szinte minden a gépekről szól, a piacon pedig túl sok megoldást és csodaeszközt kínálnak. Sokan gondolják azt, hogy náluk van a helyspecifikus gazdálkodás szent grálja, pedig az nem létezik. A technológiai elemek és az eszközök mind egy döntéselőkészítési folyamat részei, ezért a rendszert úgy kell felépíteni, hogy az valós adatok és információk alapján segítse a termelőket a jó döntéshez. Ennek pedig pénzbeli eredménye lesz. Egy megvalósítható, reális célt érdemes kitűzni, azután jöhet a hosszú távon is működtethető, egységes adatgyűjtési rendszer összerakása. A nagy gépesítés korszakában sem szabad azt elfelejteni, hogy a mezőgazdaságban az ember, a gazda szerepe a legfontosabb – mondta.

Rácz Gábor, az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadója szerint a drónok és a traktorok bűvöletében sokan elfelejtik, hogy a helyes gazdálkodáshoz annak elemeit együtt kell fejleszteni. A keletkező adatokból pedig folyamatosan számolni és tervezni kell. Kiemelt jelentőségű a növényvédő szerek hatékonysága és a talajba kerülő tápanyagok kijuttatási sorrendje, mert ez utóbbi helytelen alkalmazása akár egymást gyengítő hatást is okozhat. Fontos megismerni a rendelkezésre álló lehetőségeket és technológiákat, mert egyáltalán nem biztos az, hogy egy eszköz vagy szer minden területen jól működik. A talajvizsgálatokon túl a vízvizsgálat szükségességét is kiemelte, megemlítve, hogy sajnos ezt nagyon kevés gazda végezteti el. Pedig ennek hiányában akár az is előfordulhat, hogy a rossz pH-beállítás miatt 30–40 százaléknyi hatóanyag is kárba megy. Ezek a grammok pedig később tonnákat jelentenek, így érdemes nagyon odafigyelni a vízvizsgálatra.

Vörös Ákos, az Agrodat Kft. szakértője arról beszélt, hogy informatikusként mérhető és skálázható, hogy hol tart ma a precíziós gazdálkodás fejlődési folyamata. Jól látható, hogy a technológiai forradalom befejeződött, és már bekerült az agrár-közbeszédbe. Ezután következik az üzleti szakasz, amiben pénzre kell váltani a lehetőségeket. Aki pedig ebben először lesz sikeres, nyerő helyzetben találja magát. Mivel a mezőgazdaság bevételét sok tényező befolyásolja, ezért a termelés legfontosabb céljai között a kiadások csökkentését, illetve a hatékonyság növelését is meg kell határozni. Ehhez szükséges a mérések és az azokból kapott adatok használata, mert ezek segítenek a környezeti feltételekhez igazodva helyes döntéseket hozni, és alacsony költségszinten tartani a termelést. A mezőgazdasági gyakorlatban is modernebb gondolkodásra van szükség, hogy a problémák felmérésével és az apróbb hibák javításával évről évre tudatosan lehessen fejleszteni a gazdálkodás rendszerén.

A cikk szerzője: Csurja Zsolt