Strukturális, valamint felépítő funkciójuk mellett részt vesznek a különböző anyagok sejten belüli és kívüli szállításában, energiatárolásban és -képzésben. Az ún. neutrális lipidek glicerinből és zsírsav molekulákból állnak és tulajdonságaikat az határozza meg, hogy egy glicerin molekulához hány, és milyen jellegű zsírsav kapcsolódik.

A tudományos kutatás az elmúlt években egyre többet foglalkozik a lipidekkel és az azokat felépítő speciális zsírsavakkal, mert ezek nélkülözhetetlen részei az egészséges biológiai működésnek. A vizsgálódás középpontjában, szerteágazó hatásaik miatt, elsősorban a hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavak (LC PUFAs) állnak. Humán egészségügyi vonatkozásaik mellett a többszörösen telítetlen zsírsavak az állattenyésztésben is alkalmazhatóak, mivel pozitív hatással lehetnek az állatok teljesítménymutatóira.

A gazdasági haszonállatok közül a sertés óriási változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedben. Az alomlétszám, a napi testtömeg-gyarapodás és a fajlagos takarmányértékesítés folyamatosan javul (a tenyésztőcég adatai szerint a DanBred kocák alommérete már 2012-ben elérte a 15,1-et). A genetikai szelekcióval rögzített tulajdonságok azonban komoly tartástechnológiai és takarmányozási kihívás elé állítják a szakembereket. A szaporodásbiológiai folyamatokra számos tényező van hatással, amelyek közül az egyik legfontosabb a takarmányozás. Ezen belül a takarmányokban alkalmazott speciális olajforrások magas, többszörösen telítetlen zsírsavtartalmukkal segíthetik a szaporodásbiológiai mutatók javítását.

Speciális olajforrások a sertéstakarmányozásban

A többszörösen telítetlen zsírsavak állati takarmányozásban alkalmazható forrásai lehetnek növényi és állati eredetűek. Növényi alapanyagok közül az olajos növények, így például a szója, a repce, a napraforgó és a lenmag tartalmaz jelentős mennyiségű, többszörösen telítetlen zsírsavat. Az állati források közül elsősorban a halolaj és egyes tengeri algák olaja alkalmazható (Givens és mtsai, 2006). A többszörösen telítetlen zsírsavtartalom tekintetében az említett olajforrások két részre oszthatóak, a magas n-6 (omega-6), illetve a magas n-3 (omega-3) zsírsavtartalmúakra. A szója, a repce és a napraforgó főként n-6 zsírsavakban gazdag, míg a lenmag, a halolaj és az algaolaj inkább n-3 zsírsavakban (1. ábra). A takarmányok élettani hatásait nagymértékben befolyásolja a bennük található n-6 és n-3 zsírsavak aránya.

A többszörösen telítetlen n-6 és az n-3 zsírsavak

Többszörösen telítetlen, hosszú szénláncú zsírsavaknak nevezzük a legalább 18 szénatomot és két telítetlen kettős kötést tartalmazó zsírsavakat, amelyek biológiai funkciójukat telítetlen kötéseiknek köszönhetik. Az n-6 zsírsavak közül a linolsav (LA; C18:2, n-6), az n-3 zsírsavak közül pedig az α-linolénsav (ALA; C18:3, n-3) esszenciális az emlősök számára, így azok bevitelét csak az élelmiszerekből, illetve a takarmányokból lehet fedezni (Di Pasquale, 2009). Ezekből az esszenciális zsírsavakból alakulhatnak ki az adott csoport további tagjai, de a két csoport tagjai egymásba nem képesek átalakulni. Az n-6 zsírsavak közül az arachidonsavnak (ARA; C20:4, n-6), míg az n-3 zsírsavak közül az eikozapentaénsavnak (EPA; C20:5, n-3) és a dokozahexaénsavnak (DHA; C22:6, n-3) vannak fontos élettani funkciói. 

Az n-6 és n-3 zsírsavak a sejtek külső membránjának (foszfolipid kettős réteg) építőkövei, ezáltal részt vesznek a sejt integritásának megtartásában és a sejten belüli jelátviteli folyamatokban (Kurlak és Stephenson, 1999). Egyes hormonok (pl. prosztaglandinok) előanyagai, valamint befolyásolják bizonyos gének expresszióját és az immunfolyamatokat (Jump, 2008). Az újszülött gerincesek agyában a telítetlen zsírsavak nagy része (kb. 60%) ARA és DHA (Crawford, 1976). Az ARA és az EPA emellett kulcsszerepet játszanak az immunrendszer működésében, ugyanis belőlük keletkeznek egyes gyulladást elősegítő, illetve gyulladásgátló faktorok. A kettes típusú prosztaglandinok (pl. a PGF2α) ARA-ból keletkeznek (Calder, 2001).

Az n-6 és az n-3 zsírsavak hatásai a sertések teljesítménymutatóIra

Wathes és munkatársai 2007-ben leírták, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak pozitívan hatnak a sertések szaporodásbiológiai folyamataira, mert elősegítik a tüszők fejlődését és hatással vannak az egyes hormonokat kódoló gének kifejeződésére.

A többszörösen telítetlen zsírsavak a placentán keresztül átjutnak a magzatba és a kocatejjel is kiválasztódnak, így hatással vannak az embriók növekedésére és a fiatal malacok fejlődésére (Sampels és mtsai, 2011).

A többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív szaporodásbiológiai hatásai elsősorban az n-3 zsírsavakhoz (ALA, EPA és DHA) köthetők. Zeron és mtsai (2002) kimutatták, hogy az n-3 zsírsavak növelik a tüszők számát és minőségét a petefészkeken. Bilby és mtsai (2006) pedig azt találták, hogy az n-3 zsírsavak segítik a vemhesség anya részéről történő felismerését, így csökken a korai embrióelhalás. Az n-3 zsírsavak emellett fontos szerepet játszanak a pro­geszteron bioszintézisében is a vérplazma koleszterinkoncentrációjának emelése révén, ezért jelenlétük közvetve kulcsfontosságú az embrióvédelemben. Más kutatók szerint az n-3 zsírsav-kiegészítés csökkenti a PGF2α képződését az endometriumban, ami javítja a sárgatest (CP) funkciókat és ezáltal az embriók túlélését (Leroy és mtsai, 2008).

A PGF2α prekurzora az arachidonsav, amely az n-6 zsírsavak csoportjába tartozik. Az arachidonsav származhat a takarmányból is, de általában az abban található linolsavból szintetizálódik. Az n-3 zsírsavaknak viszont gátló hatása van a PGF2α szintézisére, mert egyrészt versengenek az egyes n-6 zsírsavak egymásba történő átalakulását katalizáló enzimek (deszaturázok) kötőhelyeiért, másrészt az EPA és a DHA befolyásolja az arachidonsav-prosztaglandin átalakulásért felelős enzim (prosztaglandin-H-szintetáz) működését (Olduck és mtsai, 1997).

Az n-6 és az n-3 zsírsavak gyakorlati alkalmazása a sertéstakarmányozásban

A vemhesség alatt történő n-3 zsírsav-kiegészítés a legtöbb kutató által tapasztaltak szerint nem volt hatással sem a megszületendő malacok számára, sem az embriók fejlődésére (Brazle és mtsai, 2009). Néhány szerző viszont arról számolt be, hogy a vemhesség végén etetett n-3 zsírsavak növelik a vemhesség hosszát, aminek hátterében valószínűleg az ARA mennyiségének csökkentése áll (Mateo és mtsai, 2009). Az n-6 zsírsavak számos fiziológiailag fontos szerepet töltenek be, így például az ARA mennyisége pozitív korrelációt mutat az embriónövekedés mértékével (Carlson és mtsai, 1993). Ha a vemhesség végén az ARA mennyisége csökken, úgy a magzatok később érik el az ellés beindításához szükséges méretet és a vemhesség hossza néhány nappal kitolódhat.

A laktáció alatt történő n-3 zsírsav-kiegészítés több szerző szerint is pozitív hatással van a következő ellés eredményére (Smits, 2011; Rosero, 2016). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a tüszők fejlődése már a laktáció alatt elindul és a n-3 zsírsavak hatására több és nagyobb petesejt ovulál, amelyek nagyobb valószínűséggel fognak termékenyülni.

Az n-3 zsírsav-kiegészítésben részesülő koca malacainak teljesítményét vizsgáló tanulmányok nagy része nem talált szignifikáns eltérést a kontroll egyedek adataihoz képest. Ezzel ellentétben, Rosero (2016) a szoptatás alatt pozitív hatást tapasztalt a malacnövekedésben. Rooke és mtsai (2001) valamint Farmer és mtsai (2010) pedig úgy találták, hogy a kocatakarmányok n-3 zsírsav-kiegészítése a vemhesség és a szoptatás alatt csökkentette a választás előtti mortalitást, míg Luo és mtsai (2013) a malacok napi súlygyarapodásának javulásáról számoltak be 7%-os halolaj-kiegészítés mellett. A szopós malacok javuló életképességének hátterében az állhat, hogy az n-3 zsírsavak növekedése az immunsejtekben csökkenti a gyulladást indukáló prosztaglandinok mennyiségét a szervezetben (Fritsche és mtsai, 1993). Az n-3 zsírsavak szopós malacokra gyakorolt jótékony hatásának másik lehetséges oka pedig az lehet, hogy a bélhámsejtek áteresztőképességének változása révén javul a glükózfelszívódás a jejunumban (éhbélben) (Liu, 2015).

Következtetések, javaslatok

A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a kocákkal etetett takarmányok n-3 zsírsavakkal (ALA, EPA, DHA) történő kiegészítése kedvező hatású lehet a szaporodásbiológiai mutatókra, és elsősorban a tüszők számát és azok minőségét javítják. A többszörösen telítetlen zsírsavak az embriók növekedésére és túlélésére (pl. korai embrióelhalás mérséklése) is jótékony hatásúak, továbbá a kocatejen keresztül a fiatal malacok fejlődését is kedvezően befolyásolhatják. A tenyészkocák takarmánykeverékeinek laktáció alatti n-3 zsírsavforrásokkal (pl. hal-, len-, algaolaj) történő kiegészítése nemcsak a malacok teljesítményét, hanem a következő ellés eredményét is pozitívan befolyásolhatja. Utóbbi igazolására hosszabb távú etetési kísérleteket célszerű beállítani, illetve az n-3 zsírsavak modern genotípusú kocákra (pl. DanBred) gyakorolt pozitív hatásait hazai modell és üzemi vizsgálatokban is értékelni kellene.

A közlemény elkészítését a 2018-1.3.1-VKE-2018-00014 számú projekt támogatta (támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az NKFI alapból megvalósuló projekt). Roszkos Róbert1,2 – Dr. Tóth Tamás2 – Prof. Dr. Mézes Miklós1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar
2ADEXGO Kft.

A cikk szerzője: Dr. Mézes Miklós