A szójatermelőket most leginkább a 2018-tól a zöldítéssel összefüggésben a termelő típusú ökológiai jelentőségű területeken (EFA) bevezetendő korlátozás foglalkoztatja. 2018. január 1-jétől ugyanis nem használhatnak növényvédő szert az EFA-ként elszámolni kívánt másodvetéseken, nitrogénmegkötő kultúrával beültetett, parlagon hagyott területeken, valamint az erdőszél menti hektársávokon. Ez várhatóan jelentősen visszaveti majd a legnépszerűbb EFA-elemek mértékét, valamint az intézkedés a fehérjenövény-termesztést ösztönző programokra is negatív hatást gyakorol.

- Mi lehet a megoldás? – kérdeztem Dr. Novák Lászlót a Magyar Szója Egyesület elnökségi tagját a szója roadshow újmohácsi állomásán.

Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy az intézkedés nem támogatásmegvonást jelent, hanem a zöldítés feltételrendszerén szigorít. Amennyiben tehát a termelő képes lesz a vetés előtti, presowing alapgyomirtást követően növényvédő szer nélkül is szóját termeszteni például gyomfésűzéssel és kultivátorozással, akkor a fehérjenövény továbbra is nyilvántartható lesz EFA területként. Vannak erre példák, azonban úgy gondolom, nagyüzemi táblaméretek mellett ez a termesztéstechnológia nem lesz kivitelezhető. Ennek hatását nyilván a termesztési terület alakulásánál is érezni fogjuk. Fontos hangsúlyozni, hogy a szigorítás csak a vetéstől a betakarításig terjedő időszakra vonatkozik, tehát a presowing és a betakarítás utáni gyomirtást nem zárja ki a szabályozás. Véleményem szerint a zöldítésnél a legtöbb gazdaság figyelme az alternatív megoldást jelentő zöldtrágyák felé fog irányulni. Igaz ugyan, hogy ezeknél a kultúráknál 0,3-as szorzóval lehet majd számolni, de még mindig könnyebb lesz eleget tenni az elvárásoknak, mint a tájképi elemekkel.

– Milyen az új rendelkezés termelői fogadtatása?

Természetes, hogy a szabályzók szigorítása ellenérzést vált ki a termelőkben, hiszen az intézkedés hatását forintálisan is meg fogják tapasztalni, mivel magasabb költségszintet fog eredményezni. Azt viszont mindenkinek tudni kell, hogy a magyar vezetés a tárgyalások során egységes fellépéssel megpróbált mindent megtenni annak érdekében, hogy ez az intézkedés ne lépjen érvénybe. Sajnos a zöldek ez esetben erősebbnek bizonyultak és az uniós jogszabályok kötelező érvényűek ránk nézve.

– Ösztönző „programok” és támogatások sora jellemzi a szójatermesztésünket, visszaveti ez a rendelkezés a termelői kedvet, számítanak-e ezáltal a szójaterület csökkenésére?

Én személy szerint nagyon bízom benne, hogy kevesen pártolnak el a szójától, mivel az országnak nagy szüksége lenne a saját GMO-mentes magyar alapanyagra. Mégis, ha reálisan akarom nézni a helyzetet, akkor azt kell mondanom, hogy lehet területcsökkentő hatása a szigorításnak.

– Mely érvek szólnak továbbra is amellett, hogy érdemes szóját termeszteni?

A területalapú és a termeléshez kötött támogatás továbbra is igényelhető a szója esetében, ez úgy gondolom nem kevés pénz és sok más növénnyel szemben előnyöket biztosít. A szójának sokkal stabilabb a piaca, kisebbek az áringadozások. A magyar szóját külföldön és belföldön is folyamatosan keresik, nem akadnak bent készletek, az árualapok biztonságosan értékesíthetőek. A szójatámogatások keretrendszerében nagy várakozással tekintünk a Nemzeti Fehérjetakarmány Programra, reméljük, hogy a most csökkenő támogatási volumenek esetleg visszahozhatóak lesznek.

– Az idei évjárat szolgált-e meglepetésekkel, hogyan lehetne jellemezni most, nem sokkal a betakarítás előtt az idei szójaszezont?

A mezőgazdaságban minden évet újratanulunk. Az idei év is ezt példázza. Országos szinten hihetetlenül nagyok az eltérések a szójákban. Helyenként hatalmas mennyiségű esők tépázták a szójaföldeket (az idei évben megtapasztalhattuk, hogy 6-7 napos vízállást is kibír a növény), máshol pedig az aszály gyötörte az állományokat. Mindenhol gondot jelentettek a hőségnapok, egyes virágszinteket teljesen elrúgott a szója, hiányosak voltak a termékenyülések. Voltak olyan táblák, ahol a szárazságnak köszönhetően felszaporodó atkák védekezés hiányában jelentős mértékben károsították a növényeket. Mindezek természetesen kedvezőtlenül befolyásolták a terméseredményeket. Ennek mértékét igazán az országos adatok összesítését követően fogjuk látni.

Bustyaházi László - MGTSZ, Dr. Gyuricza Csaba – NAIK, Juhász Anikó - AKI, Dr. Novák László - Magyar Szója Nonprofit Kft.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a Magyar Szója Nonprofit Kft. és az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Takarmánygyártók tagozata és az Agrárgazdasági Kutató Intézet stratégiai együttműködési megállapodást írt alá szeptember 22-én az OMÉK-on. Cél, hogy a szója és egyéb fehérjenövények magyarországi termesztését elősegítsék, gyakorlati és innovációs eredményeiket megosszák egymással, továbbá az agrárkutatási tevékenységet még hatékonyabbá tegyék e területen, ezáltal az eredményeket a Nemzeti Fehérjetakarmány Program megvalósításához aktívan felhasználják. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program célja a bejövő GM szójaimport csökkentése a hazai fehérjealapú növényekkel. A program megvalósításához nemcsak a szója, hanem a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozásakor keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható, bioetanol-gyártáskor képződő fehérje-melléktermékeket is számításba veszik.

A cikk szerzője: Gáspár Andrea