A precíziós szántóföldi növénytermesztés és talajkímélő művelés hazai elterjedtségének, illetve alkalmazás tapasztalatainak feltárása céljából az Agrárgazdasági Kutató Intézetben (AKI) kérdőíves felmérés készült 2016-ban a Tesztüzemi (FADN) hálózat szántóföldi növénytermesztő üzemeinek körében. A precíziós gazdaságok által a kérdőívre adott válaszokat összekapcsoltuk a több évre vonatkozó tesztüzemi rendszer, illetve az ágazati költség- és jövedelemelszámolási adatokkal. Alternatív tesztüzemi kontrollcsoportok segítségével összehasonlító vizsgálatokat végeztünk a precíziós gazdálkodás előnyeinek/hátrányainak kimutatására.
Amint az a többéves kutatás eredményeként megszülető, a napokban „A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata” címmel megjelent könyvből kiderül,
a kérdőíves felmérésünkkel az AKI tesztüzemi rendszerében szereplő közel 1000 szántóföldi növénytermesztő üzemet kerestük meg, közülük 656 üzem adott választ. A kitöltők közül 45 üzem folytat precíziós gazdálkodást, 112 gazdaság pedig talajkímélő művelést (is) végez.
Szinte valamennyi válaszadó hallott már a precíziós és a talajkímélő technológiáról. Ismereteik elsősorban szaklapokból, internetes szakmai oldalakról és más gazdálkodóktól származnak, emellett kiállításokon, vásárokon, szakmai bemutatókon és szaktanácsadóktól tájékozódtak. A válaszokból egyértelműen kitűnik, hogy a térnyerés legfőbb akadályát a magas beruházási költség jelenti. A válaszadók 12 százaléka – többségük kisméretű családi gazdaság tagja, egyéni vállalkozó vagy őstermelő – nyilatkozott úgy, hogy a technológia bevezetéséhez szükséges többletráfordításhoz nem áll rendelkezésére megfelelő finanszírozási lehetőség. A gazdák 15 százaléka – főként 200 hektár alatti vetésterülettel rendelkező gazdaságok – szerint gazdasági méretükhöz nem alkalmazható eredményesen a technológia. A tapasztalatok alapján az elérhető szaktanácsadás hiánya is hátráltatja a precíziós gazdálkodás terjedését hazánkban.
A válaszadók szerint a precíziós növénytermesztés elterjedését segítő legjelentősebb érv az alkalmazása hatására realizálható magasabb jövedelmezőség lenne. Ezt támogatná a kutatási eredményekkel alátámasztott jövedelmezőségtöbblet kimutatása. Fontos volna, hogy a termelők minél több és részletesebb információ birtokába juthassanak az új technológia bevezetésével kapcsolatban. Az elterjedést könnyítené továbbá, ha a technológia alkalmazását valamilyen támogatási konstrukcióval is segítené az agrárirányítás, illetve ha magasabb felvásárlási árat szabhatnának meg az előállított termékek jobb minősége okán.
A válaszadók a 2014/2015. gazdálkodási évben 16 503 hektár területet műveltek meg precíziósan. A hagyományos szántóföldi növénytermesztési gyakorlathoz hasonlóan legnagyobb területen őszi búzát, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztettek. A precíziós technológia alkalmazása a tápanyag-utánpótlásban és a vetésben volt a legjellemzőbb, kisebb szerepet kapott a növényvédelemben és a talajművelésben (1. ábra). A betakarításban terjedt el legkevésbé a precíziós gyakorlat, kivéve a repcét, amelynél a precíziós módon végzett betakarítás aránya 35,0 százalékot tett ki.
Végül vegyük számba, milyen változásokat eredményezett a precíziós gazdálkodás bevezetése a vizsgált szántóföldi növénytermesztő gazdaságok körében. A válaszadók több mint fele a fajlagos jövedelmezőség kismértékű növekedéséről adott számot, míg 8,9 százalékuknál nagyobb mértékű növekedés következett be a technológia hatására. A megkérdezettek 11,1 százaléka kismértékű, 6,7 százaléka pedig jelentős csökkenést tapasztalt. A fajlagos költségek tekintetében már nem ilyen egységes a kép, a válaszadók 31,1 százaléka számolt be kismértékű, 20,0 százaléka pedig jelentősebb mértékű csökkenésről, míg 26,7 százalékuk költségnövekedést tapasztalt. A költségnövekedés azzal magyarázható, hogy Magyarországon számos inkább extenzíven, alacsony inputfelhasználás mellett gazdálkodó üzem van. Ezen üzemek esetében a precíziós művelési módra való áttérés az inputfelhasználás intenzitásával jár együtt. Ezenfelül előtérbe kerülnek értékesebb, magasabb hozampotenciával bíró fajták, amelyek gyakran magasabb költséget eredményeznek. A munkaerő-felhasználásra vagy nem volt hatással a technológia bevezetése, vagy csökkentette azt. Az egy hektárra jutó munkaóra költsége a mintagazdaságok 22,2 százalékánál jelentősen csökkent. Hozamok tekintetében leginkább növekedésről számoltak be az üzemek, 46,7 százalékuk kisebb, 13,3 százalékuk nagyobb mértékű növekedést tapasztalt. A gazdálkodók 26,7 százaléka szerint a technológia bevezetése nincs hatással a hozamokra, és elenyésző volt azon üzemek száma, amelyek kisebb mértékű vagy akár jelentősebb hozamcsökkenést realizáltak. A minőség többnyire javult, 35,6 százalék pedig nem tapasztalt változást.
Néhány éven belül tervezzük a kérdőíves felmérések, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgálatok megismétlését, hiszen a technológiát bevezető üzemek száma folyamatosan nő, illetve az alkalmazott technológiák köre is várhatóan bővül.
Gaál Márta – Domán Csaba – Péter Krisztina
Agrárgazdasági Kutató Intézet
A cikk bővebb változata elérhető a www.agronaplo.hu portálon.
„A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata” című könyv elektronikus változata ingyenesen letölthető a www.aki.gov.hu portálról.
A cikk szerzője: Gaál Márta
