A gyár angliai partnere ebben az időben kezdte el forgalmazni a Väderstad rögtörő hengereit, és egyben egyike volt az angliai direktvetőgép-gyártó vállalatoknak is. A Väderstad 1984 őszén két vetőgépet vásárolt tőlük tesztelés céljából. A gazdákkal folyamatosan egyeztetve állt össze az első Väderstad gabonavetőgép terve, mely olyan műszaki megoldásokra épült, amelyek közül számos ma is megtalálható a Rapid és Spirit vetőgépeken. A tárcsás csoroszlya, a gumi felfüggesztés, a vetés utáni tömörítés ötlete ezekből az évekből származik.  

A Väderstad gabonavetőgépek fejlesztése egy olyan időszakban kezdődött, amikor a termelés visszafogására ösztönözték a termelőket, Svédország nem akart több árut előállítani, mint ami a belső fogyasztásra kellett, a mezőgazdaság jövedelmezősége pedig mélyponton volt. A költséghatékony vetés elve ekkor fogalmazódott meg.

Forradalmasította a talajelőkészítés és a vetés gyakorlatát

A Rapid vetőgépek megjelenése egyben koncepcióváltást is jelentett a talajelőkészítés és a vetés gyakorlatában. A hagyományos, rugóterhelésű csoroszlyával rendelkező vetőgépek használatakor nem a vetendő növény igényei domináltak a magágykészítés során. A 20–30 kg csoroszlyanyomással rendelkező vetőgépek számára könnyen vethető, szármaradványtól és rögöktől mentes talajt kell készíteni, ami sokszor további menetszámot, plusz idő- és üzemanyag-felhasználást jelent. Nem beszélve arról, hogy az így elkészített „aprómorzsás” magágy nem felel meg a klíma- és talajvédelmi elvárásoknak. Az aprómorzsa ugyanis nagyrészt por, ami esők hatására lemosódik, vastagítja a tömörödött réteget, a szél által okozott talajelhordás pedig szervesanyag-szegényedést és aszály­érzékenységet hoz maga után.

Rapid a sokoldalú és a költséghatékony  

A Rapid vetőgépek sikerének kulcsa a sokoldalúságban rejlik, melynek egyik letéteményese a művelési rendszernek megfelelően megválasztható magágykészítő egység. A Rapid megbízhatóan vet közvetlenül szántott talajon, mindenféle megelőző talajelőkészítés nélkül éppúgy, mint szármaradványos (mulcsos) magágyba. Annak ellenére, hogy nem direktvetőgép, nagy csoroszlyanyomása még erre is lehetőséget ad.

A vetéssel egyidejű magágykészítés mellett, műtrágyát és mikrogranulátumot juttathatunk ki, ami nemcsak kevesebb menetszámot, azaz idő- és üzemanyagmegtakarítást jelent, de a termésnövelő anyagok hatékonyabb felhasználását is jelenti, amikor a pontosan beállított dózist a talajba és nem a felszínre juttatjuk ki.

Az első nagy munkasebességű magágykészítő-vetőgép

A Rapid vetőgépeknél alkalmazott ún. Rapid-elv teszi lehetővé a csoroszlyák nagy sebességű vetésénél is a precíz mélységtartást, ami azt jelenti, hogy egy-egy hátsó tömörítő kerék az előtte futó egy pár csoroszlyát parallel rudakon keresztül vezérli, és nem engedi azokat kiemelkedni a talajból. A Rapidokkal jellemzően 12-15-18 km/h sebességgel vetnek, ezzel a napi vetési teljesítmény minimum 50–80%-kal nő a hagyományos vetőgépekhez képest. Az optimális vetés­idő – klímaváltozás miatti – drasztikus beszűkülése miatt egyetlen termelő számára sem lehet közömbös a napi vetési teljesítmény mértéke.

Väderstad vetőgépek számokban

A Väderstad Magyarországon közel 900 gabonavetőgépet értékesített napjainkig. Legkedveltebb típus a 6 méter munkaszélességű, pneumatikus Rapid A 600 és a 4 méteres, mechanikus Rapid 400 S/C. Ha az értékesített vetőgépeket sorba állítanánk egymás mellé, a teljes munkaszélességük 3 és fél km lenne. A vetőgépek együttes teljesítménye 4 500  ha óránként, ami azt jelenti, hogy pl. Szolnok és Békés megyék 100 ezer hektárt meghaladó őszi búza vetésterületét egy bő nap alatt elvetnék, amennyiben mind egy helyen és egy időben dolgoznának két műszakban. A 100 hektárnál nagyobb gazdaságok közül minden negyedik használ Väderstad gabonavetőgépet, amelyek a kalászos vetésterület kb. 50%-át vetik el.

Hol tart ma a fejlesztés?

Vezeték nélküli (WIFI) adatátvitel és táblagép. Éppúgy, mint otthon a privát életünkben a Väderstad vetéstechnika sem nélkülözheti a legfejlettebb infokommunikációs eszközöket.  Az ún. E-Control opcióval rendelt vetőgépek esetében nincs vezetékes kapcsolat a vetőgép és a traktor között, a vetőgép monitoraként pedig egy Apple iPad készülék szolgál. Minden Väderstad vetőgép radar segítségével érzékeli a haladási sebességet, és hidro- vagy elektromos motor gondoskodik a magmennyiség pontos kiadagolásáról, ami menet közben akár változtatható is. A legújabb fejlesztés (SeedEye) eredményeképpen, kalibráláskor elég megadni a négyzetméterenként kivetni kívánt magdarabszámot, amit a vetőgép a szokásos leforgatás nélkül automatikusan beállít. A Rapid vetőgépek az erőgépek GPS termináljai (GS, Trimble) segítségével felismerik a tábla végi fordulót és automatikus félgép elzárással (Rapid A) vetnek szabálytalan alakú táblák esetén. 

Rapid a korszakalkotó, a tartósság és a minőség szinonimája

A Rapid utat mutatott a mezőgéppiac konkurens gyártói számára is, sikere miatt gyorsan átvették egyes megoldásait, sorra jelentek meg a kevésbé és a kissé jobban sikerült utánzatok. A koncepcióval, a svéd anyag- és gyártásminőséggel viszont nem lehet versenybe szállni, ezért volt, van és lesz a Rapid a gazdák ikonikus vetőgépe. A gazdák között az a mondás járja, „kétféle termelő van, akinek már van, és aki álmodik róla”, amit mi a Väderstadnál úgy pontosítunk „és akinek ezután lesz”. A Väderstad és magyar leányvállalata mindent megtesz azért, hogy hamarosan köszönthesse az ezredik hazánkban értékesített vetőgép tulajdonosát.       

Kalmár Tibor

A cikk szerzője: Kalmár Tibor