A megye gazdasági szerkezetére jellemző a szántó művelési ág túlsúlya, a vetésszerkezetben a gabona mellett jelentős helyet foglal el a szójabab, a napraforgó, és kisebb mértékben az őszi káposztarepce. Az elmúlt években az elérhető magas termésátlagok miatt a mezőgazdasági termelők kevésbé hajlottak a jó minőségű termőterületeken termesztett gabonafélék vetési arányának csökkentésére, vagy a más célú területhasznosításra. A méhlegelő területek növelésére azonban a szántóföldi növénykultúráknál is szükség lenne, így a meglévő napraforgó- és repceterületeken felül a megyében egyáltalán nem meghatározó olajretek-, mustár- és facéliaterületek bővítésére.
A Közös Agrárpolitikában (KAP) a 2015. évtől bevezetett új egységes területalapú támogatási rendszerben a növénytermesztőknek ahhoz, hogy a korábbi évek támogatási összegeihez hozzájussanak, a 15 hektárt meghaladó szántóterületükön ökológiai jelentőségű területeket kell létesíteni. Ennek a feltételnek a megoldásai között szerepelnek például a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett vagy a parlagon hagyott területek, de ezek mellett a termelőknek lehetőségük adódik ökológiai jelentőségű másodvetés keretében méhlegelőnek megfelelő növények (így például facélia, herefélék, takarmányrepce, fehérmustár) vetésére is. Ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei tagszervezeteit, a helyi méhészeti egyesületeket, szövetkezeteket, klubokat képviselő Baranya megyei méhészeti szaktanácsadó, May Gábor – aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Baranya megyei országos küldöttje is – kezdeményezte, illetve kérelmezte a tagok nevében a másodvetés területeinek méhészek által történő használati engedélyezését és a termelők közötti egyeztetés elindítását.
A NAK Baranya Megyei Igazgatósága szintén kiemelt figyelmet fordít a másodvetések méhlegelőként történő, másodlagos célú hasznosítására. Az első év támogatásigénylési tapasztalataiból kiindulva a NAK megyei szervezete a minél szélesebb körű adatgyűjtés, adatszolgáltatás és termelői hozzájárulás érdekében megteszi javaslatait a társszervek és a gazdálkodók felé a méhlegelő célú területek hasznosítására vonatkozóan, ezzel is támogatva a méhészek munkáját.
A méhészek lehetőségeit a közvetlen támogatási rendszer zöldítési eleme mellett a 2014–2020-as időszak Vidékfejlesztési Programjának részét képező agrár-környezetgazdálkodási, illetve az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása intézkedések is segítik. Ezeknél szintén környezetbarát termesztési technikát alkalmaznak a növénytermesztők. Az élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások intézkedés egyik támogatott célterülete pedig a „Méhlegelő növénykultúra létesítése szántóterületeken”, amelynek keretében 90 százalékos támogatási intenzitás mellett évente maximum 400 euró/hektár támogatáshoz lehet hozzájutni az alábbi feltételek betartása mellett.
Méhlegelő növénykultúra létesítése (szántóterületeken) esetén:
- legalább 8 fajból álló, megfelelő fajösszetétellel kialakított, a beporzó rovaroknak a lehető leghosszabb időtartamig megfelelő táplálékot biztosító többéves növénykultúra telepítése;
- a keveréket egy- és többéves, döntően a pillangósvirágúakhoz tartozó növények alkothatják; a keverékben a többéves növények mellett több egyéves, de önmagát újravetni képes, vagy áttelelve megújuló növénynek is kell lennie, az alapkeverékhez támasztónövényként további növények (gabonanövények) is vethetők;
- a méhlegelő növénykultúra fenntartása legalább 5 évig;
- a legkisebb támogatható terület 0,3 hektár;
- a méhlegelő növénykultúra telepítése során tilos műtrágya és növényvédő szer alkalmazása;
- a telepítés évében a legeltetés tilos;
- a méhlegelő növénykultúrára vonatkozóan az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések növénykultúra specifikus vonatkozó előírásait kell betartani;
- a vállalkozás foglalkoztatotti létszáma nem csökkenhet.
Tarnai Lívia
Baranya megyei főfalugazdász
A cikk szerzője: Tarnai Lívia
