A veteményest nem a természettől elszigetelt egységként, hanem egy összetett ökoszisztémaként érdemes kezelnünk. Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa szerint a csupasz talajfelszínek helyett egyensúlyra törekvő növényközösségeket kell létrehozni. Ha a haszonnövények közé és a kert szegélyeibe virágokat ültetünk, sokat tehetünk a terület védelméért. A virágos növények gyökerei és gyökérváladékai javítják a talaj szerkezetét, valamint a talajéletet. Illóanyagaik eközben elriasztják a kártevőket. Pollenjük és nektárjuk odavonzza a beporzókat, illetve a kártevőket pusztító hasznos rovarokat. Ezeknek az élőlényeknek a növények egyúttal búvóhelyet is nyújtanak. Emellett mérséklik az olyan környezeti stresszhatásokat is, mint a szárazság vagy a hőség. Mindezek eredményeként a kert ökológiai egyensúlya javul, a külső beavatkozások szükségessége pedig csökken.

A bolygatott talajon természetes módon megjelenő, sokszor tévesen ellenségnek bélyegzett gyomnövények valójában megóvják a földet a talajeróziótól és a kiszáradástól. Kiemelt szerepe van a kora tavasszal nyíló fajoknak, mint például a piros árvacsalán, a tyúkhúr vagy a gyermekláncfű. Ezek a pionír növények segítik a talajélet helyreállását. Indikátorfajok lévén a jelenlétükből következtetni lehet a talaj tápanyag-összetételére és állapotára is. Miután betöltötték ökológiai szerepüket, legtöbbjük magától visszaszorul, és átadja a helyet a haszonnövényeknek.

Az egész éves virágzás érdekében magunk is vethetünk vadvirágmag-keverékeket. Ezzel a módszerrel az esetleges kellemetlen, szúrós gyomokat is kiszoríthatjuk. Alapszabály azonban, hogy hazánkban őshonos fajokat válasszunk. Szigorúan kerülnünk kell az inváziós növényeket, amelyek agresszíven terjedve elnyomhatják a természetes flórát.

Könnyen kezelhető, egyéves fajként tökéletes választás a pipacs, a búzavirág és a szarkaláb. Ha évelőkben gondolkodunk, a cickafark-, zsálya- és szegfűfajok tartós, de nem túlzottan terjeszkedő társai lehetnek a veteménynek. A nem őshonos, de ártalmatlan kerti dísz- és fűszernövények is remekül illeszkednek az ökoszisztémába. A körömvirág, a büdöske vagy a sarkantyúka például régóta bevált, rendkívül hasznos védelmezői a konyhakertnek.