Illés Olivér permakultúrás kertész, 'Az Ehető Kert' megálmodója szerint a leggyakoribb problémák - mint a bogyócsúcs-rothadás, a zöld- vagy a sárgatalpasság - nem fertőző megbetegedések, hanem egyértelmű élettani hiánytünetek - írja az Agrárszektor. A bogyócsúcs-rothadás a termés aljának elfeketedésével a kalcium hiányát vagy annak gátolt felszívódását jelzi. Hasonló okokra vezethető vissza a sárgatalpasság is, amely jellemzően csak az érés során jelentkezik, amikor a termés teteje sárgás marad, a belseje pedig ízetlenné és szinte teljesen fehérré válik. Ezzel szemben a zöldtalpasság, amely a kocsány körüli részen mutatkozik meg, a káliumhiányra figyelmeztet.

Ezek a tápanyagellátási zavarok megelőzhetők, ha a talaj egészséges, a tápanyagtartalma pedig kiegyenlített. A szakember rámutatott, hogy a vadon élő növények növényvédő szerek, szintetikus biostimulátorok és mesterséges öntözés nélkül is kiválóan fejlődnek. Ennek oka, hogy egy komplex, egymást támogató ökológiai rendszer részei, amelyben a növények, az állatok és a gombák szimbiózisban élnek egymással. Ugyanakkor a modern, 'steril' kertekben, ahol a tulajdonos mindent megpróbál kiirtani, és csak a számára hasznos fajokat tűri meg, ökológiai sivatag alakul ki. Egy ilyen környezetben hiába helyeznek ki például divatos rovarhoteleket, ha a hasznos élőlények a közelben sem táplálékot, sem vizet, sem pedig megfelelő búvóhelyet nem találnak.

A sikeres kertészkedés alapja tehát az élő talaj kialakítása, amelyet nem lehet készen megvásárolni, hanem folyamatos gondozással kell felépíteni. A talajminőség javításához bőséges szerves anyagra, például helyben gyűjtött növényi maradványokból és trágyából készült komposztra van szükség. Ugyanakkor kerülni kell a talaj fizikai bolygatását, például a szántást és az ásást, valamint a vegyszerek alkalmazását. A lecsöpögő permetszerek ugyanis nemcsak a megcélzott kártevőket pusztítják el, hanem a talajban élő gazdag mikroorganizmus-közösséget is súlyosan károsítják.

Ha a kert magas biodiverzitású, természetes rendszerként működik, az ellenálló képessége is jelentősen megnő. Bár a kártevők így is megjelenhetnek, egy egészséges környezetben szinte azonnal felbukkannak a természetes ellenségeik is, így a rendszer képes önmagát szabályozni. Illés Olivér azt tanácsolja, hogy a hibrid zöldségek helyett érdemes a helyi adottságokhoz kiválóan alkalmazkodó, régi tájfajtákat választani, amelyekből a következő évekre is biztonsággal foghatunk magot. A legfontosabb lépés azonban az, hogy a kertészek merjenek hátralépni, hagyják egy kicsit magára a területet, és inkább figyeljék meg a természetes folyamatokat ahelyett, hogy folyamatosan és drasztikusan beavatkoznának azokba.