Mindeközben az öreg kontinens második negyedéves gazdasági teljesítménye felemás lett: míg a balti és közép-kelet-európai régió országai erős növekedést mutattak, addig az eurózóna core országai lendületet veszítettek. Ha az év második felében sem javul a helyzet az eurózóna fontos országaiban, akkor az EKB akár további gazdaságélénkítő intézkedésekről is elgondolkodhat. A második negyedéves magyar növekedés láttán az elemzők egyszerre örülhetnek és szomorkodhatnak, ugyanis lassult a növekedés üteme, azonban szerkezetében kiegyensúlyozottabb lett. A várakozásoknál alacsonyabb élelmiszer infláció és az újra csökkenő olajár, valamint a várhatóan hosszabb ideig fennmaradó laza európai monetáris kondíciók miatt Magyarországon is alacsony szinten maradhat az alapkamat szintje.
A második negyedéves amerikai GDP adat megerősítette, hogy az első negyedéves gyenge teljesítmény csupán egyszeri hatásoknak köszönhető. A robusztus amerikai növekedés alapja a háztartási fogyasztás bővülése, amelyet a javuló munkaerő-piaci kondíciók is támogatnak. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az amerikai jegybank idén szeptemberben megkezdi a kamatemelési ciklusát egy 25 bázispontos emeléssel. Várakozások szerint negyedévente további 25 bázispontos emelések következhetnek. Az elemzői konszenzus szerint 2017 végére az amerikai alapkamat 3% fölé emelkedhet. A piaci várakozások ennél alacsonyabb, 2% alatti alapkamatszintet jeleznek előre 2017 végére, ennél mind az elemzői várakozások, mind a Fed tagok saját várakozásai is magasabbak. Jelenleg két kockázat látható a szeptemberi kamatemeléssel kapcsolatban. Az egyik, hogy továbbra is visszafogott a bérnyomás az Egyesült Államokban, a másik, hogy az olaj ára ismételten csökkenésnek indult, amely, ha így marad, újra negatív tartományba vezetheti az inflációt.
Az elmúlt egy hónap során kedvező hírek érkeztek Görögország felől, ugyanis a görög kormánynak sikerült megegyeznie a hitelezőivel a harmadik mentőcsomag részleteiről. Így jelentősen csökkent mind a Grexit valószínűsége, mind a piaci volatilitás. 2019-ig a görög államnak nem lesz jelentős adósságmegújítási kényszere, így van idő fenntartható pályára állítani a görög államháztartást. A kérdés az, hogy ez megvalósul-e. A második negyedéves adatok megjelenése előtt volt némi bizonytalanság a piacon azzal kapcsolatosan, hogy vajon az öreg kontinens meg tudja-e tartani az első negyedév erős dinamikáját. Az előzetes adatok szerint a második negyedévben az unió régiói közül a balti és a KKE régió tudott kitűnni erős negyedév/negyedév alapú növekedésével. Örömteli fejlemény, hogy a problémákkal küszködő periféria országokban végre újra van gazdasági növekedés. A core országok GDP-je átlagban kissé elmaradt az elemzői várakozásoktól. Az unió fontos országainak lendületvesztése azzal a következménnyel járhat, hogy az EKB laza monetáris politikáján biztosan nem fog változtatni középtávon, vagyis a mennyiségi lazítási programot végig viszik a terveknek megfelelően. Sőt, ha a második félévben sem javul a core országok teljesítménye, akkor ez további lazító lépésekre ösztönözheti az EKB-t. Így a Fed esetleges kamatemelésének régiónkra nézve negatív hatásait idén és jövőre tompítani tudják az EKB intézkedései.
A KKE régió második negyedéves GDP növekedésre továbbra is az egyik legerősebb az unióban, éves bázison a leggyorsabban növő régió. A cseh növekedés pozitív meglepetést okozott, míg a magyar és a román növekedés dinamikája elmaradt a várakozásoktól.
A magyar gazdaság 2015 második negyedévében éves alapon 2,7%-kal bővült, amely jelentősen elmarad az első negyedéves 3,5%-os értéktől. A lassulás nagyrészt annak köszönhető, hogy a tavalyi növekedés motorját jelentő egyszeri tételek (pl.: választási év miatt megnövekedett kormányzati beruházások, a jegybank növekedési hitelprogramja) hatása egyre inkább elhalványul. Érdemes kiemelni azonban, hogy a hazai gazdasági növekedés szerkezete az előző időszakhoz képest sokkal kiegyensúlyozottabbá vált. Ez főként annak köszönhető, hogy a belső keresletben a háztartások fogyasztásának üteme robusztus növekedésnek indult. Várakozásaink szerint a hazai gazdaság a következő időszakban alacsonyabb ütemű, de kiegyensúlyozottabb szerkezetű növekedést fog mutatni. A jelenleg is laza európai monetáris kondíciók, a negatív kockázatok az inflációban (élelmiszerárak növekedésének megtorpanása, valamint ismételten csökkenő olajárak) és a lassabb ütemű hazai növekedés abba az irányba hatnak, hogy az MNB is sokáig fenn tudja tartani a nagyon laza kamatkörnyezetet.
