Az országos termésátlagokat vizsgálva a Dunántúlon lehetett tapasztalni a legkedvezőbb hozameredményeket. Az országos hozameredményeket a Tolna megyei termelők vezetik 2,421 t/ha-os eredménnyel. A Dunántúlt követte az Észak-Magyarországi régió. Sajnálatosan az Alföldet érintette legjobban az aszály, így a napraforgó, hasonlóan a többi kultúrához, gyengébb eredményeket adott. Csak a kiváló adottságú területeken, Hajdú-Bihar és Békés megyében értek el a termelők átlagosan 2 t/ha feletti terméseket (1. táblázat).



Intézetünk az 1994 óta megkezdett államilag elismert napraforgók kísérletében 2003-ban is 4 éréscsoportban vizsgált a nemesítőházak által beküldött fajtákat.



Az igen korai csoportban 7, a koraiban 25, a középérésûek csoportjában 7, míg az étkezési és madáreleség csoportban 5 napraforgó hibrid került elvetésre. A kísérletben valamennyi piaci szempontból fontos napraforgó fajta szerepelt.



Kísérletünket 27 termőhelyen vetetük el, ez a helyszám biztosította azt, hogy valamennyi éréscsoportban a megbízhatóan értékelhető kísérletek száma elegendő volt az objektív értékeléshez.



Az évjáratról összességében elmondható, hogy a 2002. év eredményeitől termőképesség és minőség vonatkozásában a korai hibridek eredményei elmaradnak. Az igen korai és középérésû hibrideknél kedvezőbb terméseredményeket és gyengébb olajtartalom eredményeket mértünk a 2002. évhez viszonyítva.



Az étkezési csoportban a fajták minőségi tulajdonságai az előző évhez hasonlóan alakultak, azonban a termőképesség vonatkozásában gyengébb eredményeket tapasztaltunk, mint a 2002-es év.



A 2003. év augusztusa az elmúlt 110 év legmelegebb időszaka közé tartozik. A nyár az elmúlt 100 év legmelegebb nyara volt. A májustól-júniusig tartó időszak középhőmérséklete 21,7 Co körül alakult.



A napraforgó ilyen kritikus időjárási körülmények ellenére, ahol fejlődéséhez megfelelő mennyiségû nedvesség nem állt rendelkezésre, kiváló eredményeket adott, s ebben a fajtáknak meghatározó szerepe volt (1., 2. ábra).



A 2003. évben 18 új hibrid került állami elismerésre, melyek közül több a kísérletekben is szerepelt.



A kísérleti munka az előző évek gyakorlatát követte, de új megfigyeléseket és vizsgálatokat is végeztünk 2003-ban. Éréscsoportonként közöljük a kaszat-, olajtermés és olajtartalom eredményeket (2., 3., 4., 5. táblázat).



A tenyészidőszak alatti megfigyelésekre és a hibridek kórtani megítélésére és vizsgálatára nagy figyelmet fordítottunk.



A 2003. évben új gombabetegségek felvételezésére is lehetőség nyílt. Az Alternaria spp. és a napraforgó rozsda felvételezési megfigyeléseket is elvégezte Intézetünk.



A napraforgó hibridek szádor és Plasmopara halstedii raszokkal szembeni viselkedését is megvizsgáltuk. A négyéves összefoglaló táblázatokban Intézetünk által elvégzett kísérleti munkát összegezzük (6., 7., 8. 9. táblázat).



A hazai termesztés számára legfontosabb magas olajsavtartalmú legfontosabb hibrid termőhelyenkénti zsírsavösszetételét is megvizsgáltuk.



Az étkezési és madáreleség céljára termesztett hibridek kaszat osztályozottsági eredményei tovább bővítik vizsgálatainkat.



A kísérleteinket a kórtani problémák elkerülték, azonban gyapottok-bagolylepke hernyó kártétel különösen a dél-alföldi régióban károkat okozott a kísérletekben. Elmondhatjuk, hogy a gyapottok bagolylepke a legveszélyesebb kártevője volt a napraforgónak az elmúlt évben. Amennyiben hazánk éghajlata tovább melegszik, ezzel a kártétellel a jövőben számolni kell.



Az elkövetkezendő időszakban a legfontosabb hibridek méhészeti értékét is szeretnénk meghatározni, ezt a munkát már megkezdtük.



Hiszünk abban, hogy a közreadott információk segíteni fognak a fajtakiválasztásban. Akik további részletesebb eredményekre kíváncsiak, azoknak a "Napraforgó államilag elismert fajták kísérleti eredményei" címû kiadványunk tanulmányozását ajánljuk.

Szekrényes Gábor

OMMI