• nincs megelégedve az egységnyi területre eső (átlagtermés) hozamaival,
• területe megfelelő mélységû szántás ellenére is hajlamos a tavaszi vízfoltokra, (belvizesedés) ezért nem tud időben vetni,
• a tenyészidőben egy-egy hirtelen lezúduló zápor, vagy tartós eső után a csapadékvíz nem tud az altalajba leszivárogni, és a növényzet a területen „besárgul”,
• száraz időben a feltalaj annyira kiszárad, hogy azon mély repedések keletkeznek, elősegítve ezzel a még nagyobb kiszáradást, csökkentve a talajból a növényzet számára felhasználható vízmennyiséget,
• a gyökérzet számottevő mennyisége csak a szántott rétegben helyezkedik el, ezzel növelve száraz időben az aszálykár kockázatát
• a vetés szerkezetéből hiányoznak az évelő pillangósok, (lucerna, vörös here stb.) melynek hatása közismert a kötött talajok mély termőrétegének a kialakításában.

Ezeket a problémákat egyetlen mûvelettel kiküszöbölheti, ha Ön vagy az Ön cége alkalmazza az általunk kidolgozott altalajmûvelési eljárást, és használja annak technikai eszközét, legalább három évre talaját a jó minőségû talajokon elérhető terméseredményekkel és jövedelemmel versenyképessé teheti.

A VAKOND IS mûködése

Mûködése részben azonos a széles körben elterjedt IH típusú lazítókkal, melyet a gerinclemez  íveltsége biztosít. Különbözősége a két ikerpár szárnyból következik, mely alapvetően megváltoztatja mûködését a hagyományos lazítókhoz viszonyítva. A gerinclemezt lezáró lazító ék hatékonyságát ugyanis igen pozitívan befolyásolja az első pár ikerszárny, amely mintegy folytatásaként a lazító éknek a talaj felső rétegét tovább emeli, és közben hatékony aprítást végez. A második pár ikerszárny az előző kettőnél nagyobb munkaszélességéből adódóan újabb, és mélyebb talajrészeket mûvel meg, hoz mozgásba, és a már egyszer meglazított talajtömeg ismételt megmozgatásából, valamint a sebességkülönbségéből létrejött talajáramlás hatékony talajaprítást végez. Az aprító hatásból eredően nemcsak a talaj ún. függőleges vízvezetése, hanem a mûvelés mélységéig a víz megőrző, és vízszolgáltató képessége is nagyságrendekkel javul. Ezért több ez, mint a hagyományos altalajlazítás, mert az altalajt nem csak hasítja, hanem aprítja is és ezáltal mûveli.

A lazítás hatékonyságát a Gödöllői Gépminősítő Kht. vizsgálta. Megállapította, hogy azonos körülmények, és egy időben végzett mûveleteknél az IS (ikerszárnyas) lazítók lazítási hatékonysága 45–50%-kal jobb az IH típusú lazítókénál.

 A Debreceni Növény és Talajvédelmi Szolgálat talajvizsgálati eredményei ugyanakkor azt támasztják alá, hogy az ilyen módon megmûvelt altalaj térfogatsúlya, pórustérfogata, levegőkapacitása, összporozitása még egy év múlva is egy megülepedett szántás adatainak felelt meg, ezáltal biztosítva a mûvelt réteg alatt is a gyökérzet fejlődéséhez, a talajélet fenntartásához az optimális víz-levegő arányt.

A mikrobiológiai vizsgálatok az altalajban intenzív (230–260%) baktériumtömeg növekedést regisztráltak, amely kétséget kizáróan támasztja alá az altalaj víz-levegő arányának pozitív megváltozását.

Alkalmazhatósága

Az év bármely időszakában alkalmazható, (kivéve fagyott talaj) mivel kialakításából eredően nem annyira csapadékfüggő, mint a hagyományos lazítók. Használhatósága a gyakorlati élet számára úgy fogalmazható meg: ha a feltalaj szántással még kevésbé rögös, illetve nedvesebb talajviszonyok között még nem szalonnás. Azaz, a szántóföldi vízkapacitás 60 és 80%-a közötti munkavégzés optimális az energia felhasználás és agronómiai szempontból egyaránt.

Korábbi üzemeltetési tapasztalatok:

(előnyök a hagyományos lazítás + szántás mûveléssel szemben)

EGY TELJES SZÁNTÁS MINDEN KÖLTSÉGE MEGTAKARÍTHATÓ!

• jelentős szárazanyag képződés (terméstöbblet minőségromlás nélkül) kukoricánál 2,5–3 t/ha, csemegekukoricánál 4–6 t/ha, cukorrépánál, burgonyánál 10–12 t/ha, napraforgónál 3 éves átlagban 1 t/ha többlet termés azonos tápanyagfelhasználás mellett.
• 10–15%-os hajtóanyag megtakarítás, talajtaposás csökkentése