Március elejére a talajok felső 50 cm-es rétege a hasznos vízkapacitás 60–80%-os mértékéig telítődött vízzel. Természetesen tájegységenként eltérő képet láthatunk. Március első felében, egészen 19-ig egyre melegedő, napsütéses tavaszt hozott az időjárás. Ezt követően viszont erőteljes lehûlés következett, csapadékosság, változékonyság lett a jellemző. Az időjárás előrejelzés egészen március végéig ezt valószínûsíti. Március első napjaiban megjelentek a repceszár-ormányos és a repcefénybogár telelő imágói. A hûvös, csapadékos időben kevésbé mozogtak, de a következő heti erőteljes felmelegedés hatására megkezdték a betelepedést a repcetáblákra. A védekezést a bimbók károsításának megelőzésére kell időzíteni. A repceállományok elég vegyes képet mutatnak, több helyen egyenetlen a növények fejlettsége, a táblák hiányosak, viszont a tél nagyobb kárt nem tett a növényekben. A fejlettebb állományoknál már március második dekádjában megkezdődött a szár növekedése, s a bimbókat is lehetett látni. Március második felében délen és meleg fekvésben megkezdődött a virágzás. A betegségek tekintetében is elég változatos a kép, több helyen megjelentek a repce lisztharmat tünetei, egyelőre a védekezés nem indokolt, de a betegség megfigyelése mindenképpen indokolt. A fómás levélfoltosság és szárrák már az őszön megjelent. A kártevők korai megjelenése és károsítása erősíti a betegség terjedését, ugyanakkor egy erőteljes felmelegedés visszafogja a fertőzéseket. Kevés helyen, és csak tüneti szinten lehet látni az alternáriás foltosság tüneteit. Ez tipikusan a becőt károsító betegség szokott lenni, s az utóbbi években nem okozott gondot. Ennek ellenére figyelni kell rá, mert a szárazodó, meleg időjárás kedvező számára, s felszaporodhat. Mindezekből látszik, hogy az időjárás meghatározó lesz a következő időszakban.
A kalászosok alapvetően jól teleltek, a kései vetésû őszi búzák is kikeltek, s lassan utolérik a korábbi állományokat. Március végén a bokrosodási állapot a jellemző, de délen, illetve a korábbi vetéseknél már március második felében megkezdődött a szárbaszökkenés, ezeknél az állományoknál már ekkor tapintható volt az első nódusz. A betegségek közül már ősszel megjelent a lisztharmat, s gyakorlatilag ott telelt az alsó leveleken. Változatos a kép, van, ahol alig lehet tünetet találni, máshol viszont az állománynak közel fele fertőzött. A tavaszi kedvező időjárás a bokrosodó állományokban a fertőzést tovább fokozza, ezért korai védekezésre kell felkészülni. Kevésbé erős fertőzést okozott, de sok helyen megtalálható a helmintospóriumos levélfoltosság. Hûvös, csapadékos viszonyok mellett a betegség terjedésére kell számítani. Március második felében megkezdődtek a gyomirtások, de az utolsó dekád változékony időjárása akadályozta a munka folyamatos végzését. A búza gyors fejlődése viszont sietteti a munkát. Március közepén megjelentek a levéltetvek a növényeken, megkezdődött a kisebb kolóniák képzése. Pár nap elteltével a vetésfehérítő bogarak is előjöttek a telelésből, s keresik a kalászos táblákat. A két kártevő aktivitását csökkentette a 19-től érkezett lehûlés, ennek ellenére figyelni kell felszaporodásukra. Az őszi árpa táblák lassan zöldülnek, még mindig látható a sárgulás. A betegségek az őszi búzához hasonlóan alakulnak. Jól telelt a mezei pocok, s egyre inkább mozog, telepszik be a kalászosokba. Már az őszön erős fertőzöttséget okozott a lucerna-
táblákon, emiatt több helyen megkezdték a védekezéseket. Március első felében megkezdődött a vetőágy készítés, minden körülmény kedvezően alakult ehhez. A korai vetésû magvak időben talajba kerültek. Az elvetett magvak csirázását, a növények korai fejlődését az imágó alakban telelő bogarak, tipikusan a barkók korai előjövetele veszélyezteti. A telelés során nem csökkent lényegesen állományuk, a tavasz pedig segíti korai megjelenésüket. Az elmúlt években nem okoztak komolyabb kárt, de helyi felszaporodásuk előidézhet veszélyhelyzetet, tehát megfigyelésük indokolt. A kalászosoknál tapasztalt korai levéltetû fertőzés jelzi, hogy a többi kultúránál is hasonló helyzet alakulhat ki.
A gyümölcsösöknél jól érzékelhető, hogy a vegetáció közel egy hónappal előbbre tart a szokásosnál. A mandula március utolsó dekádjára elkezdte hullatni sziromleveleit, tehát a virágzás a vége felé közeledett. A kajszibarack csak egy kicsit maradt le, március 20-a tájékán általánosan teljes virágzásban volt. Sajnos az ekkor érkezett hûvös, csapadékos időjárásnak több negatív hatása is lesz. A virágzás ilyen körülmények között elhúzódik, a növények hosszabb ideig lesznek ebben az érzékeny állapotban. A méhek az esős időben kevésbé látogatják fáinkat, várhatóan rosszabb lesz a kötődés. A legnagyobb gondot mégis a monília fertőzésének veszélye jelenti. Ott, ahol a megfelelő védekezések megelőző jelleggel nem történtek meg (lemosó permetezés, célzott monília elleni kezelés a pirosbimbó-virágzás kezdeti állapotában) súlyos fertőzések várhatók, ami a virágok pusztítása mellett a fás részek károsodását is okozza. Kicsit jobb a helyzet az őszibarack ültetvényeknél, itt a virágzás március utolsó dekádjában még csak délen kezdődött meg. A hûvös időjárás tovább lassítja a fejlődést, tehát a fenológiai állapot közelít az időszaknak megfelelőhöz. Ennek ellenére a monília fertőzése ennél a kultúránál is veszélyeztet, a védekezéseket nem lehet elhagyni. Az őszibarack levélkezdeményei, kis levelei már megjelentek, s március harmadik dekádjának időjárása kimondottan kedvezett a tafrinás levélfodrosodás fertőzésének. A tavalyi komoly károkat okozó, járványos fellépés után többszöri kezelésre kell felkészülni. A cseresznye és meggy virágzása április elején várható, a meggy kimondottan érzékeny a monília fertőzésére, a célzott kezelést itt is időben el kell végezni. A csonthéjasok rendszeres kártevői a levéltetvek, mindegyiknek van „saját” levéltetû faja. Más kultúrán már március közepétől megfigyelhető volt a levéltetvek szaporodása, ezeken a fákon is hamarosan megjelennek. Az áprilisi időjárás erősen befolyásolja a felszaporodás gyorsaságát és mértékét, de arra kell készülni, hogy az induló populáció népes lesz. Az almafák március harmadik dekádjában érték el a rügypattanást, korai egérfüles állapotot. A termelők ekkorra végezték el az olajos lemosó permetezést, amit néhány nap eltéréssel (amikor az időjárás engedte) követett a rezes kezelés. A fő gond várhatóan az idén is varasodás lesz, a kórokozó telelő képletei nem károsodtak a tél folyamán. Az aszkospórák képződése korán megkezdődött, március végére a kórokozó készen állt a korai fertőzésekre. Az aszkospóra szóródás várhatóan március utolsó napjaiban, április elején kezdődik meg. Ehhez egy csapadékos nap és azt követően felmelegedés szükséges. Várhatóan már április közepén tömegesen jelennek meg a fertőző képletek. Ennek megfelelően április elejétől folyamatosan figyelni kell az időjárás alakulását, s a kórokozó fertőzésének kedvező körülmények között a védekezéseket el kell kezdeni.
A cikk szerzője: Tóth Miklós
