Magyarországon az arány 1–2%-ra tehető, természetesen konkrét számok nem állnak rendelkezésre. Egyes Kelet-európai országokban a hamis szerek részesedése meghaladja a 20%-ot, de az emlékezetes spanyol paprikabotrányban a termelők többsége meg nem engedett szert használt.

Az illegális kereskedelemnek, a hamisított termékek piacra kerülésének növekedése komoly gondot okoz mindazoknak, akiknek fontos a felhasználók és a fogyasztók egészsége, a környezet védelme, mert e tendencia bizonyíthatóan károkat okoz a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerlánc résztvevőinek, a növényvédő szer iparnak és a kormányoknak egyaránt.

A hamisítványok és utánzatok nincsenek engedélyezve, azokat nem vizsgálták meg az előírásoknak megfelelően, ebből adódóan is alacsony árfekvésûek. A piacon feltûnően kedvező árú termékeket tehát eleve fenntartással kell kezelni.

Az alacsony színvonalú másolatok címkéje, csomagolása kezdetleges és beltartalmuk már ránézésre is árulkodó a szakemberek számára. Egyre több azonban az olyan hamisítvány, amely jó megjelenésû, és az eredetitől nehezen megkülönböztethető – eltérő szennyezéseik, segédanyagaik éppen ezért jelentenek fokozott veszélyt. Előfordul, hogy az unión belül az áruk szabad áramlását kihasználva Európában nem engedélyezett termékek jelennek meg, vagy pedig a párhuzamos behozatal lehetőségeivel visszaélve egyesek illegális terméknek minősülő szereket importálnak.

Addig, amíg az engedélyezett, legális növényvédő szerek szakszerû használata feltétlenül biztonságos, az illegális termékek alkalmazása komoly kockázatokkal jár:

• nem vizsgálták egészségügyi hatásukat, potenciálisan veszélyes és toxikus szennyezéseik, ellenőrizetlen melléktermékeik az alkalmazókra káros heveny vagy idült egészségi hatással lehetnek;

• a termés károsodhat, vagy akár meg is semmisülhet. Amennyiben a hamisítás igazolható, a felvásárló a terményt nem veheti át, azt teljes mértékben meg kell semmisíteni;

• az engedélyezetlen termék használójára a hatóság akár 5 millió forintos bírságot is kiszabhat;

• a hamisított termékekhez a gyártó vállalat nem ad szaktanácsot, háttér szervizt és nem vállal az áruért felelősséget;

• a hamisított vagy illegális termékek bizonytalan összetétele és tulajdonságai miatt a betakarított termény ismeretlen és kivizsgálatlan maradékokat, bomlástermékeket tartalmaz és veszélyezteti a fogyasztók egészségét;

• a kivizsgálatlan szerek a környezet egyes elemeit rövidebb-hosszabb távon veszélyeztethetik, a környezeti elemekből az élelmiszerláncba is belekerülhetnek.



Az adatvédelemhez, a szellemi tulajdonhoz való jog sérülése, az ipar és általában a növényvédő szerek megítélésének romlása akadályozza az innovációt és csökkenti a versenyképességet, mely hosszú távon igen komoly társadalmi hatással járhat.

A hamisítások növekvő tendenciájának megállítására, visszafordítására nemzetközi és hazai összefogás egyaránt szükséges. Az Európai Növényvédőszer Gyártók Szövetsége (ECPA) együttmûködik az EU különböző intézményeivel, segíti a forgalmazókat és felhasználókat a hamis termékek alkalmazásának elkerülésében és támogatja a hatósági ellenőrzések szigorának erősítését. Üdvözli az Európai Parlament azon javaslatát, mely szerint a tagállamoknak a növényvédő szerek fenntartható fejlődésével kapcsolatos nemzeti akciótervük keretében fokozottan kellene foglalkozniuk a hamisítás veszélyeinek kivédésével.

Az ipar ösztönzi az EU illetékes szerveit, egységesen szabályozzák a növényvédő szerek párhuzamos behozatalának feltételeit, hogy a termelők annak előnyeit élvezhessék és ne kelljen kijátszásuktól tartaniuk. Az ipar felhívja a gyártó és forgalmazó láncok résztvevőit, hogy a hamisított, illegális termékekkel kapcsolatos információikat osszák meg a hatóságokkal és a növényvédő szer iparral. Egyben felhívja az élelmiszerlánc résztvevőit, hogy szerződéseikben partnereiket a bevizsgált, engedélyezett szerek használatára kötelezzék.

(x)