Kocák újravemhesítésének korszerû módszerei

Agro Napló
Az elmúlt mintegy 30 évben rengeteg kutatás és újítás került napvilágra a mesterséges megtermékenyítéssel és annak kivitelezésével kapcsolatban.  







Természetesen a legtöbb újítás éppen a megtermékenyítés közvetlen kivitelezésével kapcsolatos, de ha messzebbre tekintünk sokkal több rétû feladat (főleg telepi méretek között) azon tulajdonságok áttekintése, amelyek a kocák választás utáni eredményes újravemhesítésében jelentős szerepet játszanak.



Röviden ismertetem azon „közvetlen” és „közvetett” tulajdonságokat, melyek együttes figyelembe vétele segíthet minket a mindennapokban a lehető legjobb eredmények elérésében. Vegyük először szemügyre a „közvetlen” befolyásoló tényezőket:

• a választás utáni termékenyítési időpontok meghatározása: ebben a témakörben rengeteg kutatás került napvilágra (Hollandia, Dánia, USA). Jelenleg még újnak számító és jól mûködő rendszer az ún. PIGSIS rendszer, mely egy széles körû kutatás eredményeként jött létre. Lényege a választás pillanatához képest az ovuláció idejének meghatározása, és az ehhez viszonyított optimális első és második termékenyítési idő meghatározása. Legérdekesebb összefüggése hogy a választás bebúgás időköze szorosan összefügg az ivarzás (oastrus) hosszával, az pedig az ovuláció idejével. A kutatások egyszerû összefoglalásaként most csak annyit említenék, hogy a koca ivarzási hosszának (oestrus duration) mindig a 2/3-nál alakul ki az ovuláció, és az azt megelőző 24 órán belüli termékenyítések vezetnek a legjobb eredményre.

• a katéter és a termékenyítés kivitelezése:

• ahol a higiéniai és menedzsmenti lehetőségek engedik az ún. post cervikális (méhnyak mögé történő) termékenyítés alacsonyabb spermiumszámot engedélyez a felhasznált adagokban (3 milliárd vs. 500 ezer), gyorsabb termékenyítést tesz lehetővé, és a visszafolyások is csökkent mértékûek lehetnek. Meg kell említenem, hogy ez hazánkban kevesebb alkalommal kerül kivitelezésre a hagyományos katéterekkel szemben, mivel higiéniai lehetőségeink sok esetben nem teszik lehetővé a módszer „mellékhatások” nélküli alkalmazását!

• GEDIS katéter: egy speciális Franciaországban kifejlesztett katéter mely a spermaadagot is tartalmazza a katéteren belül elhelyezve (ún. auto-inszeminációs eszköz). A felhelyezés kitapasztalása után egy olvadó dugó biztosítja, hogy a testhőmérsékletre melegedett katéterből a sperma szinte közvetlenül a méhnyakhoz jusson. Rendkívül alacsony a munkaerőigénye, és steril a csomagolása is;

• hagyományos katéterek függesztett rendszere: egyszer használatos (több esetben egyedileg is csomagolt, sterilizált) ún. foam tip (szivacsos fejû), vagy csavaros (melrose) végû katéterek széles választékáról beszélünk. Ezek használata egyszerû, gyors és biztonságos a hazai viszonyok között is. Velük gyors munkatempót is elérhetünk, ha az ún. „függesztett” rendszerben dolgozunk velük.

 


 

 





A megtermékenyítés kivitelezéssel kapcsolatos fontosabb részletek:

• kan jelenlétében történő termékenyítések (suprise effect),

• a koca előkészítése és megtisztítása,

• termékenyítő kengyelek, homokzsákok, stimulánsok alkalmazása,

• termékenyítő anyag és ellenőrzése: a kanok folyamatos nyomon követése nem csak a sperma motilitása (mozgékonysága) szempontjából, de morfológiája (alaktani anomáliák) szempontjából is fontos feladat. A vemhesülési eredmények korai ellenőrzése 25–30 napos vemhességvizsgálattal (3 dimenziós v. vizsgálat), és a kanok értékelése ezek együttes paraméterei alapján. A sperma hígítására szolgáló adalékok közül főleg a nyári időszakban javasoltak az ún. long lasting (hosszú hatású) hígítók használata, és hormon hatású kiegészítők használata (Predil, Prosztaglandinok stb.).



Röviden tehát megemlítettem a megtermékenyítést „közvetlenül” befolyásoló tényezők egy részét. Ezek után térjünk rá a megtermékenyítést „közvetetten” befolyásoló tényezőkre:

• a választott koca endokrin (hormonális) és kondicionális állapota:

• rengeteg kutatás és kísérlet zárult le ebben a témában is, melynek lényege hogy figyelembe veszi, hogy a szoptatatási fázisban sincs teljes nyugalomban a petefészek és endokrin (hormonális) mûködés, sőt ennek, a fázisnak óriási hatása van a választás utáni újravemhesítés sikerében. Lényege hogy a szoptatás alatt minimalizálni kell a behajtási kondíció csökkenését, és maximalizálni a koca tejtermelését ahhoz, hogy a petefészek tüszőérése a szoptatás alatt is optimális lehessen (maximum 10 testtömeg kg elvesztése, vagy 4 mm P-2 hátszalonna veszteség, maximális LH hormontermelés mellett).

Ezt legfőképp a szoptatás alatti takarmányozással befolyásolhatjuk, figyelve annak:

• fehérje tartalma,

• aminosav arányaira,

• zsírtartalmára és összetételére,

• Ca:P arányára,

• mikroelem tartalmára és a mikroelemek arányára, minőségére,

• rosttartalmára és a rostfrakciók arányára,

• speciális kiegészítők (anyagcsere módosítók, provitaminok, toxin megkötő adalékok stb.) használatára,

• az alapanyagbázisra és minőségére.





• A választás kivitelezése:

• a választás idejének meghatározása (kora reggeli órákban!),

• egyedi állásba történő választás,

• flushing takarmányozás a választás–bebúgás időszakában,

• fényprogram alkalmazása a választás–bebúgás időszakában,

• egyedi állások minősége és elhelyezése.





• fialásszinkronizálás és ivarzás indukció (kocák esetén), ivarzás programozás (kocasüldők esetén):

• hormonom és hormon hatású anyagok programozott használata,

• időszakosan (pl: nyáron, ősszel) használatos módszerek bevezetése (munkarend, takarmányozás, hormon hatású adalékok használata).

 


 

 





• a termékenyítést végző személy: talán meglepő, de a telepi körülmények között a megtermékenyítést végző személyek között akár 20% eredménykülönbség is lehet, melyet nem minden esetben a dolgozó hozzáállása, hanem rátermettsége, érzéke okoz. A számítógépes nyilvántartás és egyedi kiértékelés nem csak a kanok egyedi értékelésénél, de az inszeminátorok elbírálásánál is rendkívül jó eszköz lehet. Természetesen telepi viszonyok között ez egy premizáló, ösztönző fizetési rendszer kialakítását is lehetővé teszi számunkra!

• a genetika fejlesztése szaporodásbiológia oldalról is: ez külön témakört is megérdemelne, de röviden összefoglalva a teendőket a következőkre gondolok:

• megfelelő nagyszülő állomány kiválogatása:

• tenyészérték-becslés kivitelezése, selejtezési táblázat készítése,

• dinamikus törzskoca állomány kialakítása.





• a süldő alapanyag megfelelő szelekciója és felnevelése, tenyésztésbe állítása,

• a nagyszülő (GPS) állomány szelekciója a szaporodás-biológiai mutatókra történő szelekciók, a technológia és kor miatti selejtezéseken kívül,

• javító hatású nagyszülő kanok felhasználása a tenyésztésben,

• mesterséges termékenyítő állomások genetikai potenciáljának kihasználása a tenyésztés során (hazánkban ez szinte egyáltalán nem elterjedt sajnos).





A fentiekben röviden összefoglaltam a megtermékenyítés sikerességét befolyásoló főbb tényezőket, melyeket e teljesség igénye nélkül, de fontosságuk alapján is próbáltam a cikkben megemlíteni. És végül egy stílszerû búcsúval köszönném meg a figyelmüket: jó búgatást, sok malacot!



Fülöp Vazul

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. június 25. 05:58