A határidős ár a piac aktuális véleményét tükrözi arról, hogy milyen ár várható egy jövőbeli időpontban. Ez a vélemény folyamatosan változik, akár napon belül is jelentős kilengéseket mutathat és az elmúlt két évben megtapasztalhattuk, hogy akár 20–50%-os elmozdulás is történhet néhány hónapon belül. A várakozásokra a legnagyobb hatással természetesen a várható terménymennyiség és a minőség van, amit az időjárás befolyásol. Ezért láthatjuk a leghevesebb ármozgásokat a termény fejlődésének kritikus szakaszában az úgynevezett időjárási piacon. Az év első három hónapjában ne várjunk nagy mozgásokat például a kukorica piacán, de amint elkezdődik a vetés, beindul a piac fantáziája az árak jövőbeni alakulásával kapcsolatban. Nincs két egyforma év, amire megint csak jó példa 2012 és 2013, ami biztos, az az időjárás egyre szeszélyesebb kiszámíthatatlansága és az árak ennek köszönhető intenzív volatilitása.

A határidős kontraktus ára azt mutatja meg, hogy a lejárat napján mennyit kell fizetni a termék egységéért, a határidős piac alapja azonban továbbra is a mögöttes termék fundamentumaiban bekövetkező fordulat. Egy kéthetes időjárás-előrejelzési modell változása, amely mondjuk eső helyett további szárazságot jelez egy már többhetes csapadékhiányos periódust követően, már a piac nyitásakor biztosan heves emelkedést vált ki.

A határidős piacokat sokan spekulatívnak tartják, pedig ha fedezeti céllal használjuk, pont így tudjuk elkerülni a bizonytalanságot. A spekuláció az, ha nem fedezzük magunkat és csak elszenvedjük a piac változásait. Persze vannak évek, amikor megéri kivárni és reménykedni, de hosszú távon mindenképpen egy jól átgondolt, előre lefektetett elvek mentén kialakított árfolyamkockázat-kezelési stratégia jelenthet biztos gazdálkodást.

A búzát termesztő gazda a határidős piacon tudja biztosítani a búza aratáskori eladási árát annak érdekében, hogy tudja, mekkora bevétellel kalkuláljon az aratást követően, így tervezhetővé válik a gazdálkodás. Másik részről egy pék szintén a határidős piacon tudja kiadásait fixálni úgy, hogy vevőként jelenik meg, arra a búzamennyiségre, ami az általa vásárolt liszt értékét befolyásolja.

A határidős kontraktus tehát olyan megállapodás két fél között, melyben a short (eladási) pozíciót felvevő fél vállalja a termék leszállítását/eladását, míg a long pozíciót nyitó fél vállalja a termék fogadását/megvételét. Az előző példában a termelő short, a pék long pozícióban van. A tankönyvi példában a felek megtartják a pozíciójukat a lejáratig, majd az áru gazdát cserél a felek között. De az ügyletek ilyen típusú lezárása mára olyan ritkává vált, mint a fehér holló. A szállítással végződő ügyletek aránya mára 1-2 százalékra zsugorodott. A határidős ügyletek elsöprő hányada pénzügyi elszámolással végződik. Vannak olyan befektetők, akik kockázatcsökkentési céllal egy hosszabb periduson keresztül megtartják a pozíciójukat és csak a kifutáshoz közeledve zárják le az ügyletet. Vannak, akik rövidebb időszakokra szállnak be a piacra, mert az aktuális árat irreálisan magasnak vagy alacsonynak tartják, és határozott elképzelésük van a piac rövid távú mozgásáról. Mit jelent a rövid táv? Jelenthet akár néhány percet is, egy daytrader (napon belüli kereskedő) akár néhány pillanat múlva lezárhatja a megnyitott pozícióját egy ellentétes irányú ügylettel. A közös ezekben az ügyletekben, hogy a termény nem mozdul, pénzügyi elszámolás (nyereség vagy veszteség – a vétel és az eladás árkülönbözete) kíséri csupán az ügyletet. (Lásd az ábrát!)

Mivel a vételi árunk alacsonyabb, mint az eladási árszint, nyereségünk keletkezik. Az összeget a következőképpen kapjuk meg:

Az árak egy tonnára vonatkoznak, de nekünk 10 kontraktusunk van, azaz 500 tonna (10*50 tonna), tehát (198,5-191,25) * 500 = 3625 euró.

Mivel ugyanannyi vételünk és eladásunk van a számlán (fontos, hogy ugyanarra a határidőre!), ezeket összezárhatjuk, ami azt jelenti, hogy lekerülnek a számlánkról a tételek. Február 17. után nincs piaci kitettségünk, az ügyletre már csak a számlánkon jóváírt 3625 euró emlékeztet minket. Az ügyletet lezártuk, az ügyletet pénzügyileg elszámoltuk.

17 napig volt nyitva a pozíciónk és szerencsére jó irányba voltunk nyitva, így nyereségünk keletkezett. De nem csak a záráskor történik elszámolás a számlánkon, hanem minden nap!
A számlavezetőnk minden nap értékeli a pozíciónkat az úgynevezett napi záróárat behelyettesítve a fenti képletbe az eladási ár helyére. Ez azt jelenti, hogy minden nap jóváírnak vagy megterhelnek összegeket a számlánkon a napi záróárak változásának függvényében (kivéve, ha két egymást követő nap ugyanaz lesz a záróár).

Nézzünk egy gyakorlati példát:

2014. január 31-én 10 kontraktus búzavétel          191,25 eurón

2014. február 17-én 10 kontraktus búzaeladás      198,5 eurón

Teendők csak abban az esetben van, ha az árak a megnyitott pozíciónkkal ellentétesen mozognak. Ekkor fordulhat elő, hogy pótlólagos fedezet befizetését kérik tőlünk (Margin Call). Az árak állandó változása miatt a pozíciónk fedezetigénye is folyamatosan változik. Elképzelhető, hogy az árak előbb rossz irányba mozdulnak és fel kell töltenünk a fedezetet, de később már az általunk elképzelt irányba áll be a piac és végül nyereséget realizálunk.

Ha fedezeti ügyletet kötöttünk, a veszteséget nem tényleges veszteségként kell megélnünk, mivel a termény adásvételénél megkapjuk azt a különbözetet, amit a határidős ügyleten pénzügyi veszteségként realizálunk. Ha eladtunk és az árak felfelé mozdulnak, mínuszba kerül a számlánk, de ugyanennyivel drágábban értékesíthetjük a fizikai piacon a terményünket. Ugyanez igaz fordítva is, ha vásárlók vagyunk a tőzsdén és esik a piaci ár, pénzügyi veszteségünk keletkezik, de végül alacsonyabb áron vásárolhatunk a fizikai piacon. Persze ezek a negatív forgatókönyvek, a célunk hogy a tőzsdén keresztül jobb árat érjünk el, mint a tényleges adásvétel idején kialakuló piaci ár!

A piac aktuális alját vagy tetejét nagyon nehéz eltalálni, ne is törekedjünk erre. Attól, hogy a pozíciónk néhány napig mínuszt mutat, még nem azt jelenti, hogy rosszul döntöttünk! A lényeg, hogy legyen stratégiánk
– és türelmünk!

Szűcs Örkény

Milling Wheat Futures
(malmi búza) specifikációja az NYSE Euronext (volt Matif) piacán

A kereskedés egysége:

50 tonna

Lejáratok:

november, január, március, és május

Legkisebb árelmozdulás:

25 euro cent/tonna, azaz
12,5 euro kontraktusonként

Utolsó kereskedési nap: a lejárati hónap 10. napja (ha nem kereskedési nap, akkor a következő kereskedési nap)

Kereskedés ideje: 10.45–18.30

A cikk szerzője: Szűcs Örkény