Az értékesítés biztonsága mellett, mint az adott gazdasági évben legkorábbi bevételt jelentő szántóföldi kultúra teszi vonzóvá önmagát, még azokban a termelési régiókban is, amelyekben mind ökológiai, mind ökonómiai szempontból is kétséges lehet a termesztés sikere. Ennek tükrében nehéz a gyakorlatra épített, minden körülmények között alkalmazható termesztés-technológia felállítása, de nem lehetetlen.

Mi a Syngenta-nál túllépve az egyes szóló elemek hatásának vizsgálatán, egy egymásra építkező és a környezeti tényezőket is figyelembe vevő technológiai lépéssorozattal közelítjük meg a repcetermesztés kérdését fenntartható módon. Ezeknek az elemeknek a konzekvens betartására buzdítunk mindenkit, aki repcét kíván vetni 2012-ben. Mi úgy gondoljuk, hogy csak így érdemes, hiszen alacsonyabb termelési színvonalon a kisebb termelési költségek ellenére a repcénél hatványozottan tovább romlik a területegységre jutó jövedelem, s még rosszabb az esély az egyre növekvő termelési költségek fedezésére.

Talajállapot, magágykészítés



A repce az az egyedüli szántóföldi növényünk, amit az év legszárazabb és egyben legmelegebb hónapjában kell elvessünk, ami már önmagában hatalmas kihívást jelent. A kelés heterogenitása, az alászáradás veszélye bármikor bekövetkezhet, de a szárazságra eleve felkészülő technológiával, a tudatos és hosszútávra kialakított, a talajéletet elősegítő vetésszerkezet kialakításával és a konzekvens vízmegtartó talajmûvelés alkalmazásával redukálható, megszüntethető.

Hibrid-, és fajtaválasztás



A megfelelő, stabil hozamszintek elérése a repcetermesztésben nagyon magas szintû genetikai követelményeket támasztanak, melyeknek a szakszerû agrotechnikával párosulniuk kell. A repce hibridek heterózis fölénye a fajtákhoz képest 8 éves magyarországi fejlesztési és kutatási kísérleteinkben, bebizonyosodott. A hibridek heterózis előnye nem egyedül a termőképességben nyilvánul meg. A szomatikus heterózis erőteljesebb kezdeti fejlődésben jelentkezik, így a hibridek vetésideje jóval plasztikusabb mint a fajtáké. Ezen felül gyorsabb a tavaszi újrafejlődésük, regenerációjuk, elágazásokat fejlesztő képességük. A hibridek adaptív heterózisa pedig jobb fagy- és szárazságtûrésben nyilvánul meg.

A repcetermesztés technológiájában a Syngenta úgy látja, hogy a megfelelő hibridhasználat lehet az alapja a termőhelyi alkalmazkodás biztosításának.



A Syngenta biológiai alapjai sokszínûek és kiválóak. A 2010-2011 korai és középérésû hibridek, fajták kísérleteit összevonva az első három fajta/hibrid között 2 Syngenta-s található, az első (NK Bold) és a harmadik (NK Aviator) helyen. A 2011. évi kísérletek eredményeiből kivonatoltan az első 4 hibridet és fajtát megjelenítve az alábbi hivatalos eredmények születtek.

Nagyításhoz katt a képre

A Syngenta legnagyszerûbb, verhetetlen fajtái (NK Bold, NK Morse) mellett a SafeCrossTM, saját hibridizációs rendszeréből kikerülő hibridjeink sokkal alkalmasabbak lehetnek az irányított termesztéstechnológia megvalósítására, a megfelelően szelektált és adaptált Ogura hibridekkel (NK Aviator, NK Formula) egyetemben. Az NK Petrol, és NK Speed első generációs SafeCross hibrid mellett, a Tores és legújabbként a SY Cassidy áll termelőink szolgálatára.

Hibridjeink az eddigi termelői tapasztalatok alapján az alábbi előnyöket nyújtják: 



- Magas terméspotenciál, 

- termés-stabilitás különböző környezeti feltételek mellett, 

- kimagasló környezeti alkalmazkodóképesség, 

- erős stressztolerancia (kései vetés, szárazság, fagykár, betegségek, stb.), 

- javított olajminőség – alacsony glükozinolát szint (~18µmol/g).

Nagyon fontos kiemelnünk a biológiai alapok használatánál, hogy a fenntartható termelés alapvető törvényszerûsége a különféle növényfajok szerkezeti arányában kell, hogy megítélésre kerüljön. Habár Magyarországon az IMI repce technológia ez első országok között már regisztrálásra került, a Syngenta szerint ettől függetlenül komoly szakmai aggályok merülhetnek fel a technológia más növényfajokra való köztermesztési kiszélesítésében. Nevezetesen: 



- Magyarországon a napraforgó termesztés ma már túlnyomó részben az IMI technológián alapszik szemben a meghatározó repcetermesztő országokkal (Franciaország, Németország, Lengyelország), ami speciális helyzetet jelent a technológia más növénykultúrákban történő bevezetésében. 



- Magyarországon meglehetősen magas a napraforgó/repce – rövid vetésforgóban történő termesztésének aránya, ami az IMI árvakelések problémáját veti fel már rövid távon is. 



- Az ALS/AHAS gátló herbicidek használatának szélesítése növeli a rezisztens gyomnövények kialakulásának esélyét.

Nem elvitatható hogy a CL technológia hatékony és rugalmas gyomirtást biztosít, ugyanakkor az EU repcetermesztését meghatározó országok (Németország, Franciaország - ahol a CL repce technológiát még nem regisztrálták) a témában érintett kutatóintézetei és intézményei is a fenti aggályokra hivatkozva komoly fenntartással kezelik az IMI repcetermesztési technológiát. Ennek értelmében nem, vagy csak meghatározott körülmények között ismerik el ezen technológia használatát a hagyományos repce gyomirtási technológiával szemben.

Vetőmag csávázás



Hazai viszonyaink között az őszi káposztarepce termelésében – évjárattól függően ugyan, de szinte minden ősszel – gondot jelentenek a rovarkártevők. Ennek köszönhetően már régóta általános termesztés-technológiai elem a vetőmag rovarölő szeres csávázása. Az utóbbi években a hektáronként alkalmazott vetőmagmennyiség csökkenésével a csíranövények védelme felértékelődött, a tőszám megőrzése érdekében a csírakori kártevők és kórokozók elleni fokozott védelem alapkövetelménnyé vált.

Gyomirtás



A repcében azok a gyomok okozzák a legnagyobb gondot, melyek a kalászos gabonában is a legveszélyesebbek, így például a székfû fajok, a pipitér fajok, a veronika fajok, a ragadós galaj, egyes területeken a nagy széltippan. A gyomirtás egyik legkézenfekvőbb megoldása a tarlókezelés, mellyel csökkenthetjük a repcére jellemző gyomok számát.



Az őszi gyomkonkurencia korai kikapcsolása elengedhetetlen az intenzív repcetermesztés technológiájában, melynek a legfőbb okai a következők: 



- alacsonyabb tőszám elterjedésével a repce kezdeti gyomelnyomó képessége is jelentősen csökken, 



- a gyomkonkurencia következtében a repce nem terebélyesedik, inkább nyúlik, romlik a télállósága, 



- a repcében előforduló legfontosabb gyomnövények – mint pl. székfû fajok, a nagy széltippan, a ragadós galaj – az érés idejére túlnövik a repcét, ezáltal nehezítik az aratást, 



- az erősen gyomos repcetábla talajnedvesség veszteségének mértéke akár napi 2-3 mm csapadéknak megfelelő mennyiségû is lehet.

Ajánlatunk a magasabb szervesanyagtartalmú talajok esetében a rendkívül széles hatásspektrumú Brasan, lazább talajokon a kiváló vízoldékonysággal bíró, így a csapadékviszonyoktól kevésbé függő Teridox gyomirtó szerek használatára irányul.

Kártevők elleni védekezés



A repcetermesztés jövedelmezősége hazai viszonyaink között sok esetben a rovarkártevők elleni védelem sikerén múlik. A repce kártevői évjárattól függően ugyan, de szinte minden évben nagy egyedszámmal fordulnak elő. Tapasztalataink szerint ennek következtében akár a 70%-os terméskiesés sem ritka.



A Karate Zeon széles hatásspektrumú, a szívó és rágó kártevők elleni megbízható készítményünk repellens hatással, mellette az Eforia, amely két hatóanyagának köszönhetően kettős, kontakt és felszívódó tulajdonsággal rendelkezik, így megbízható megoldást nyújt a repcebolha, repcedarázs lárvája, levéltetvek, szárormányosok ellen.

Regulátorozás



Az intenzív repcetermesztés egyre inkább nélkülözhetetlen eleme a növekedésszabályozó és gombaölő készítmény használata. Az őszi regulátorozást nélkülöző állományok jobban kitettek a kemény tél hatásainak, nagy lehet a téli lombveszteség, valamint a kifagyás.



A Toprex kifejezetten repcére kifejlesztett készítményünk, két hatóanyag gyári kombinációja.



A paklobutrazol a növekedésszabályozásra, a difenokonazol a betegségek elleni védelemre kifejlesztett hatóanyag. A Toprex őszi alkalmazása a biztos áttelelés alapja, mivel alkalmazása során a szikfeletti szárrészt lerövidíti, megakadályozza a túlfejlett növények szárba indulását, felnyurgulását. A kezelés hatására a repce a kijuttatást követő 10-20 nap között jól látható színreakcióval is jelzi azt, hogy elindult a télre való felkészülése. A levelek hosszirányú növekedési üteme lelassul, az epidermisz megvastagszik, a levélzet haragos zöld színt vesz fel. A nagy, felálló levelek helyett sok, kisebb felületû, zömökebb levél képződik, a tőlevélrózsa „közepe” dúsabb lesz. A föld alatti részek erőteljesebb fejlődése mellett nő a gyökértömeg és vastagszik a gyökérnyak, ezáltal nő a növény stressztûrő képessége és kitavaszodáskori gyorsabb regenerálódó képessége. A regulátor hatáson túl pedig egy megbízható kórokozó mentes állományt kapunk, mivel a Toprex védelmet nyújt a korai levélbetegségek, elsősorban a fómás levélfoltosság ellen.

Bíró János

marketing vezető