A REPCE POSZTEMERGENS GYOMIRTÁSA

Agro Napló
A gazdaságos repcetermesztés egyik alapvetõ feltétele a kultúrnövény gyommentességének biztosítása. Az el nem végzett, vagy rosszul végrehajtott gyomirtás jelentõs veszteségeket okozhat a termelõk számára. Ezért is különösen fontos, hogy már a keléstõl biztosítsuk a tábla gyommentességét. A mai korszerû viszonyok között a termelõk többsége dupla gabona-sortávolságra, 4-5 kg/ha-os vetõmagmennyiséggel vet, amely azt eredményezi, hogy a repce fejlõdésének kezdeti idõszakában minimális a gyomelnyomó képessége.
Ennek megoldására a vetés után, kelés előtti (preemergens) technológia alkalmazása a legcélszerûbb, amelyben a készítmények többsége széles hatásspektrummal, hosszú hatástartammal rendelkeznek.
A gyomirtás sikere érdekében már az agrotechnikai fegyelem betartására is nagyon oda kell figyelni. Hiszen a jó minőségû ülepedett magágyba augusztus végén, szeptember elején elvetett repce a hónap közepén kikel és a fagyok beálltáig kellően megerősödik, ezáltal növekszik a növényünk gyomelnyomó képessége. A rosszul, hiányosan kelő repcében a gyomnövények gyorsan fejlődnek, a kultúrnövény nem képes velük konkurálni.
A repce fontosabb gyomnövényei
A repcével együtt folyamatosan kelnek a T1-T2-es életformában tartozó növények, mint a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), tyúkhúr (Stellaria media), veronika fajok (Veronica spp.), árvacsalán fajok (Lamium spp.), kék búzavirág (Centaurea cyanus), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), pipacs (Papaver rhoeas), mezei árvácska (Viola arvensis) és a szarkaláb fajok (Consolida spp.). Az ősszel és tavasszal egyaránt csírázó kétszikû gyomok közül kiemelendő a minden talajtípuson nagy tömegben előforduló ragadós galaj (Galium aparine) és a szikfû (Matricaria spp.) fajok. Felszaporodásuknak kedvez a gabona-repce-gabona vetésváltás, mivel az uralkodó gyomnövényei azonosak. Ezekkel a fajokkal szemben célszerû preemergens technológiát alkalmazni, amellyel már kicsírázásukat megakadályozhatjuk.
A magról kelő egyszikûek közül a legfontosabb a nagy széltippan (Apera spica-venti) melynek tömeges előfordulására elsősorban savanyú talajokon számíthatunk. A növény közvetlen kártételén túlmenően a betakarítást is megnehezíti.
A kultúrgyomok közül jelentős lehet a kombájn által elhullajtott magvakból kelő őszi árpa és őszi búza. Természetesen az évelő növények is komoly problémát okozhatnak, melyek közül általánosságban a tarackbúza (Elymus repens) fertőzöttsége jelentős.
Milyen lehetőségek vannak a vegyszeres gyomirtás elvégzésére?
Preemergensen, a kelés előtt végzett gyomirtás során az elővetemény(ek) gyomösszetételéből kell kiindulni, ez határozza meg, hogy milyen herbicid alkalmazása a célszerû. Posztemergensen (kelés utáni gyomirtás), a folyamatosan kelő gyomfajok alapján már célirányos védekezésre is mód van.
A nehezen irtható gyomnövények létszámának jelentős csökkentését már az előveteményben (kalászos) egy olcsóbb technológiával végezzük el, ezzel is megkönnyítve a repce gyomirtását.
Az őszi csapadékos, enyhe időjárás miatt a korábbi éveknél erőteljesebb gyomosodás figyelhető meg Nyugat-Magyarország tábláin. Ezért különösen a hiányos állományokban erőteljes gyomosodás várható, az évelők mellett számos magról kelő gyomfaj is felszaporodhat (ragadós galaj, ebszikfû stb.). A kora tavaszi nitrogén fejtrágyázással a repce fejlődését felgyorsíthatjuk, ezáltal előnyhöz juttatjuk a gyomokkal szembeni versenyben.
Azoknak, akik nem végezték el a kelés előtti kezelést, lehetőségük van egy szûkebb gyomspektrum elleni állománykezelésre. A készítmény kiválasztása előtt mindenképpen végezzük el a táblaszintû gyomfelmérést.
Posztemergensen alkalmazható készítmények A repce állománykezelésére használható készítményeket az 1. táblázat tartalmazza.
A Butisan S készítményt preemergensen és posztemergensen is lehet alkalmazni.
Állománykezelés esetén a repce kettő valódi leveles korától négy leveles fejlettségig kell használni. A magról kelő kétszikûek szikleveles állapotukban a legérzékenyebbek, a ragadós galajt az 1 örvös állapotig irtja. Közepes a hatása a mezei árvácska és a mezei tarsóka ellen.
A múlt év végén kapott engedélyt a két hatóanyag kombinációjából álló Butisan Star. Ezt ugyancsak ki lehet juttatni vetés után, kelés előtti és kelés utáni kezeléssel. A kultúrnövény szikleveles korától 4 valódi leveles fejlettségéig alkalmazható, a magról kelő kétszikû gyomnövények 2 leveles korukban a ragadós galaj 1-2 örvös korában a legérzékenyebb a kezelésre.
A Lontrel 300-at galajjal nem fertőzött területen ajánljuk, elsősorban a fészkesvirág-zatú gyomok (szikfû, pipitér, parlagfû, csorbóka, acat) ellen hatékony. A készítmény széles kijuttatási időponttal rendelkezik, mivel a kultúrnövény 4-6 leveles fejlettségi állapotától egészen a virágbimbók megjelenéséig alkalmazható.
A Pradon TS engedélyét a múlt év végén visszavonták. Az egyszikû gyomok ellen a speciális egyszikûirtók alkalmazhatók a legeredményesebben, dózistól függően mind a magról kelő (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, árvakelésû gabona) mind az évelő gyomok (tarackbúza) ellen.
Ughy Péter, gyomirtási szakelőadó
Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás,
Tanakajd
A repce állománykezelésére alkalmazható készítmények
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hogyan tovább őszi káposztarepce?

Hogyan tovább őszi káposztarepce?

Az éghajlatunk átalakulása szemünk elött zajlik le. A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt ilyen aszály hazánkban, mint az idén. Hatását, követk...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?