A tavalyi év után újra jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket. A most már egyre inkább tendenciának tekinthető, kéthetes ciklusokban érkező sarkvidéki eredetű hidegbetörés következtében két jelentős lehűlési hullám érkezett Magyarország területére: április 7-e és 12-e között, valamint április 27-e és május elseje között, mindkét periódusban közel egyhetes, tartós hideghatást eredményezve - áll a FruitVeb eddig fagykárokat értékelő elemzésében.
Az április első felében történt hidegbetörés elsősorban az ország északi és észak-keleti részén okozott komoly lehűléseket, illetve károkat - ekkor lokálisan nagyon eltérően -2 °C és -8 °C fok között szóródtak a hőmérsékletek. Különösen az április 10-re és 11-re virradó éjszaka zuhant mélyen a kritikus szint alá a hőmérséklet. A Dél-Alföld, a Dunántúl és a Duna-Tisza köze termőtájait – néhány mikrokörzet kivételével – ez a fagyhullám még nagyobbrészt megkímélte. A FruitVeb anyaga ugyanakkor hozzáteszi:
A gyümölcstermő területeink mintegy 60 százaléka az erősebb lehűlésekkel sújtott északi, észak-keleti térségben található. A károk mértékét fokozta, hogy a gyümölcsfajok ekkor voltak a legérzékenyebb fenológiai stádiumban, a virágzás, illetve kisgyümölcs állapot idején. Ezekben a fenológiai stádiumokban a -2°C alatti hőmérsékletek már károkat okoznak, a hőmérséklet további süllyedésével pedig exponenciálisan növekednek a károk, -6°C alatt pedig gyakorlatilag teljes terméskiesésről beszélhetünk.
A második lehűlési hullám (április 27. – május 1.) szintén 5 napos hidegperiódust jelentett, melyek közül április 27-én hajnalban újra az ország északi és észak-keleti részét érte erőteljesebb lehűlés, ami további számottevő károkat okozott az április első felében kialakult – egyébként is súlyos – virágkárok után még megmaradt és kötődött termésben.
A május még rátett egy lapáttal
Ennél is súlyosabb volt a hatása a május 01-re virradó éjszaka kialakult fagyoknak, amikor szintén -2°C és -9°C fok közé süllyedtek a hőmérsékletek, azonban ez a lehűlés már gyakorlatilag az egész ország területét érintette, közte a fagyok által eddig megkímélt Bács-Kiskun és Pest vármegyei termőtájakat - ahol a gyümölcsültetvények 20 százaléka található -, továbbá a Dél-Alföldet és a Dunántúl számottevő részét.
Különösen jelentős károk alakultak ki május 01-én a Duna-Tisza köze termesztőkörzeteiben.
Ezen lehűlési hullám során a dió már a virágzáshoz közel állt, a többi gyümölcsfaj pedig túl volt a virágzáson, és a kisgyümölcs stádiumban tartózkodott, melyek a teljes virágzás állapotához hasonlóan érzékeny fenológiai stádiumoknak tekinthetők - a -2°C-nál alacsonyabb hőmérsékletek komoly károkat okoznak, míg a -4-5°C alattiak gyakorlatilag teljes terméskiesést eredményeznek.
Egy este alatt 30 milliárdos kár érte a magyar borászokat: évtizedek óta nem volt ilyen
A FruitVeb hozzátette: jelenleg is zajlik a helyzetfelmérés, így pontos eredmények hiányában a károk mértékéről nyilatkozni pontosan, illetve régiónként és fajonként még nem lehet, az azonban már most biztosra vehető, hogy – különösen a május elsejei, kiterjedt, országos fagyok kárhatása miatt –
országos viszonylatban a tavalyihoz hasonló mértékű, drasztikus tavaszi fagykárokkal állunk szemben.
A szakmai szervezet figyelmeztet: a jelentős kárt okozó lehűléseken túlmenően volt még több olyan éjszaka, amikor nem zuhantak a hőmérsékletek a kritikus hőmérséklet alá, de a hideghatás biztosan rontotta a termékenyülést és kötődést. A vészes csapadékhiány, a talaj- és légköri aszály még az öntözött ültetvényekben is rontja a terméskötődést, az öntözetlen ültetvényekben – a hideghatásokkal együtt – drasztikus mértékben erősítheti a természetes tisztuló hullást.
Ahol nem volt fagy, ott sem jó a helyzet
Ez utóbbi hatást erősítette meg az Agrárszektornak Raskó György agrárközgazdász is. Mint elmondta, az általa tulajdonolt gyümölcsös a Balaton északnyugati oldalán megúszta a fagyot, de a hideg így sem tett jót a virágoknak. A kötődés gyenge, a fagytól eltekintve a hideg idő miatt megfázott a növényzet - ebből adódóan sok virág terméketlen.
Nálunk annak ellenére is csak közepes termés várható, hogy a fagykár elkerült minket. Országosan nem ilyen jó a helyzet, meggyből legalább 30-40 százalékos kiesés várható egy normál évhez viszonyítva.
Az agrárközgazdász szerint a kajszi, a szilva, valamint az alma esetében is károk keletkeztek mára. Hozzátette: nem csak Magyarországon rossz a helyzet, hanem a környező országokban is komoly fagykárok voltak. Például Lengyelországban, a nagy gyümölcstermesztő vidéknek számító Dunajec folyó völgyében 70-80 százalékos károkról beszélnek. Raskó György hozzátette:
Ennek eredményeként idén se lesz olcsóbb a friss gyümölcs, az egészen biztos.
Az agrárközgazdász szerint a magyar gyümölcságazatnak kifejezetten kedvezőtlen a mára menetrendszerűen visszatérő késő-tavaszi fagy, ráadásul ezzel - egy bizonyos hőmérséklet alatt - nem is nagyon lehet mit kezdeni. Hozzátette:
Ez egyértelműen a klímaváltozás hatása, amelyet korábban ugyan sokan tagadtak, de nyilvánvalóan érezteti a hatását. Úgy vélem, hogy a tőlünk északra lévő területeknek valószínűleg jobb lesz a pozíciója. Jelenleg ugyanis Lengyelországban is csak a déli országrészen van ilyen gond, Közép-Lengyelországban nincs. Szép lassan áttolódik a termelési terület, megváltoznak az agrártermelés klimatikus, illetve ökológiai adottságai, és ez egyértelműen nem a mediterrán térségeknek, illetve a lassan félsivatagos vidékké váló országoknak kedvez, így Magyarországnak sem.
