A megfelelően gondozott talaj biztosan meghozza a várt terméshozamot, emellett csökkenteni fogja a műtrágya- és növényvédőszer-igényt, de akár az üzemanyag-költségeket is. Az ilyen termőföld bárki számára könnyen felismerhető, mert nem áll rajta a víz, de nyáron is nedves, jól érzik benne magukat a giliszták, nem forgat fel a tárcsa több éves kóródarabokat, nem tömörödik betonkeménnyé a nyári kánikulában.
A mi magyar vállalkozásunk azért kezdett el másfél évtizede talajoltóanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozni, mert a család agráriumban felnőtt generációi a termőföld erejének kihasználásában látták a mezőgazdaság jövőjét. Bár a Phylazonit baktériumtrágyát sokan inputanyagként vásárolják, használatával valójában egy szemléletmódot adunk át. A mögötte húzódó érvek egyetlen mondattal összefoglalhatók: az élettől duzzadó, szerves anyagban és nedvességben gazdag talajt semmi nem pótolja!
www.phylazonit.hu
Vajda Sándor
ügyvezető igazgató
növényvédelmi szakmérnök
okleveles agrármérnök
GAZDASÁGOS TERMELÉS, MÉRHETŐ HASZON
A mezőgazdasági termelés anyagköltségei között a tápanyagköltség elérheti a 30–40%-ot, és várhatóan a jövőben is ez lesz a legnagyobb költségtényező. Jelenleg a talajba művi úton bejuttatott tápanyagok egy része elillan a légkörbe, kimosódik a talajvízbe, vagy kötött formába kerül, és a növények számára elérhetetlenné válik. Eközben a kimosott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és a felszíni vizeinket is.
Természetesen a gazdasági hatás sem mellékes, ugyanis a savanyodó talajon jelentősen megnő a tápanyagok oldékonysága, az alkalmazott műtrágyáknak pedig csak csekély része hasznosul. Ez az arány foszfor- és káliumműtrágyák esetében legfeljebb 20–30%, de a nitrogénműtrágyák hatékonysága sem haladja meg az 50–60%-ot. Jelentős veszteségekről van tehát szó.
A baktériumos kezelések közvetve csökkentik a növényvédelmi költségeket is, mivel az egészségesebb növények könnyebben ellenállnak a káros hatásoknak. Kísérleti és üzemi környezetben is kimutatható, hogy árpában a vírusos, kukoricában, búzában és napraforgóban a gombás megbetegedéseket szorítja vissza radikálisan, így Phylazonit használata esetén jelen-tősen csökkenthetők az ezek elleni védekezés ráfordításai.
A baktériumtrágyázásnak van még egy „mellékhatása”, mégpedig az, hogy a talajműveletekhez kisebb vonóerő is elegendő, ezáltal csökken az erőgépek üzemanyag-fogyasztása. Ez már az első kezelés utáni évben megmutatkozik, viszont a második évtől olyan mértékűvé válik, amivel érdemes számolni. A hektáronkénti 5–10 literes üzemanyag-megtakarítás akár önmagában gazdaságossá teszi a Phylazonit használatát. Mindez a talajszerkezet javulásának köszönhető.
A költségcsökkentés mellett természetesen nem szabad megfeledkeznünk a Phylazonit termésnövelő hatásáról, hisz ez is hozzájárul az eredményesebb, gazdaságosabb termeléshez. A ma termesztett gabonafajták genetikai tartalékai ilyen téren hatalmasak, megfelelő tápanyag-utánpótlással és agrotechnikával pedig mindez kiaknázható.
PROBLÉMÁK ÉS MEGOLDÁSOK
Ha Ön azt tapasztalja, hogy
- a csapadék megáll a területen,
- repedezett, büdös a talaj, vagy hamar kiszárad,
- talajmunkák közben többet fogyaszt az erőgép,
- több éves tarló forog vissza a talajműveléskor,
- késik a növény csírázása,
- vontatottan fejlődik a kultúrnövény,
- egyenetlenül növekszik az állomány,
- egyre több növényvédőszerre és műtrágyára van szüksége,
- fonálférgekkel küzd,
- aszály vagy belvíz sújtja,
akkor a levegőtlen talaj és a nem megfelelő talajélet lehetetleníti el fokozatosan a termelését!
Váltson Phylazonit baktériumtrágyára, mert
- többlettermést biztosít,
- javítja a talaj szerkezetét, víz-, levegő- és hőgazdálkodását,
- csökkenti a vonóerőn szükségletet, így a gázolajfogyasztást,
- lebontja a szármaradványokat (szervesanyagot állít elő),
- növeli a humusztartalmat,
- felvehetővé teszi a növények számára a talajban lévő kötött foszfort, káliumot és mikroelemeket,
- csökkenti a talajban a gombák, kórokozók, kártevők megtelepedési lehetőségét,
- a levegő N-jének megkötésével N forrást biztosít,
- elősegíti a gyorsabb, erőteljesebb csírázást,
- nagyobb tömegű, mélyebbre hatoló gyökérzetet eredményez,
- karbantartja a talaj pH-t,
- csökkenti a toxikus anyagok felvételét,
- nincs semmilyen káros hatása,
- abszolút BIO.
MIÉRT JELENT MEGOLDÁST A TERMELÉSI PROBLÉMÁKRA A BAKTÉRIUMKEZELÉS?
A talajélet fokozatos pusztulásával összefüggő problémák megfékezéséhez a talaj összetett rendszerének kölcsönhatásait kell átlátnunk.
A talajt a benne élő szervezetek tömegének aktív tevékenysége teszi morzsalékossá, levegőssé. A kemikáliák, és az olykor helytelen talajművelés miatt hanyatló talajélet következtében viszont ez a levegősség fokozatosan megszűnik. A folyamat egyre inkább elzárja az oxigéntől a maradék talajlakó organizmusokat és a növényeket. A mikroszervezetek pusztulásával nemcsak a talajlazítás, hanem a növénytáplálás alapvető szereplői is eltűnnek a létfontosságú láncból.
A mikroorganizmusok jelentős mennyiségű szerves savat termelnek. A növények gyökércsúcsa és a csúcsrügyek között e szerves savak segítségével áramlik a tápanyag, és ürül ki a salakanyag. Ha a talajban nem található megfelelő mennyiségű szerves sav, akkor a növénynek saját magának kell azt előállítania és a gyökérzónába juttatnia, feláldozva ezzel a termés gyarapítására is fordítható szerves anyagainak akár 35 %-át is. A műtrágyák egyre csökkenő hasznosulása is e ténynek köszönhető.
A mikroorganizmusok korlátozott jelenléte nemcsak a nitrogén, foszfor és kálium, de valamennyi mikroelem felvételét gátolja. A növények megbetegedéseit pedig minden esetben valamely mikroelem hiánya okozza. A kultúrnövények beltartalmának romlása ezentúl komoly hatással van az emberre, és a takarmányozott állatokra is. Csak egészséges talajon tudunk egészséges növényt termelni!
A baktériumtrágya tehát nem csupán korszerű nitrogén-, foszfor- és káliumforrás. De ha ennyi szerepe lenne, akkor is kiválóan teljesítene. Csak a természetes úton előállított tápanyag tud a talajkolloidokhoz kötődve folyamatosan rendelkezésre állni a gyökérzónában.
Mivel a növények egyszerre csak annyi tápanyagot tudnak felvenni, amennyit a szállítóedényeikben tárolni tudnak, a kimosódástól védett aktív tápanyagforrás a 21. század sikeres mezőgazdaságának záloga!
TECHNOLÓGIA KUKORICÁHOZ
VETÉS: Áru-, siló-, csemegekukorica vetésekor:
- Vetés előtt valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben a technológiába való beilleszthetőségnek megfelelően, 10-20 liter/hektár mennyiség ajánlott.
Hibridkukorica vetésekor:
- Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 20-30 liter/hektár baktériumtrágya +2-4q műtrágya (komplex és nitrogén együtt). A kukorica 30-40% terméstöbblettel hálálja meg a nagyobb dózisú baktériumtrágyázást.
SORKÖZMŰVELÉS: A kukorica állomány sorközművelő technológiai elemei között a gyomirtás alkalmával célszerű kijuttatni a Phylazonit készítményt. A kukorica sorközművelésekor 10 liter/hektár dózisú Phylazonit baktériumtrágyát célszerű alkalmazni. Ezt a keléshez viszonyított 4. hét elteltével érdemes kijuttatni.
SZÁRMARADVÁNY (TARLÓ) KEZELÉS: A szármaradványok kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a szármaradványok kezelése közel azonos időben történik a vetéssel, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ez a szármaradvány bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez szükséges. Minél kisebb méretűre történik meg a szármaradvány szecskázása, bontása annál aktívabb.
- Amennyiben őszi vetés következik, 20 liter/hektár Phylazonit használata indokolt.
- Amennyiben tavaszi vetés követi a szármaradvány kezelését, akkor 15 liter/hektár Phylazonit kijuttatása is megfelelő eredményt szolgáltat.
TECHNOLÓGIA NAPRAFORGÓHOZ
VETÉS: Vetés előtti valamelyik talajműveletnél, vagy vetéssel egy menetben 15 liter/hektár baktériumtrágya + maximum 1-1,5 q műtrágya felhasználása javasolt. Ebben az esetben nem nyúlik meg a növény, egyenletesebb a beérés, amelynek köszönhetően általában nem kell érésgyorsítót alkalmazni. A legtöbb esetben 10-20% terméstöbbletet biztosított, és a mag olajtartalma is magasabb lesz.
SORKÖZMŰVELÉS: A napraforgó állomány sorközművelő technológiájában a tavaszi gyomirtás alkalmával a legmegfelelőbb kijuttatni a Phylazonit készítményt. A sorközműveléskor 10 liter/hektár dózisú Phylazonit baktériumtrágyát kell kijuttatni, amelyre a keléshez viszonyított 4-5. héten kerülhet sor.
SZÁRMARADVÁNY (TARLÓ) KEZELÉS: A szárm
aradványok kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a szármaradványok kezelése közel azonos időben történik a vetéssel, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt 30-40 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is. Ez a szármaradvány bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez szükséges. Minél kisebb méretűre történik meg a szármaradvány szecskázása, bontása annál aktívabb.
• Amennyiben őszi vetés következik, 20 liter/hektár Phylazonit használata indokolt.
• Amennyiben tavaszi vetés követi a szármaradvány kezelését, akkor 15 liter/hektár Phylazonit kijuttatása is szolgáltat megfelelő eredményt.
TECHNOLÓGIA KALÁSZOSOKHOZ (BÚZA, ÁRPA, TRITIKÁLÉ, ROZS) ÉS REPCÉHEZ
MAGÁGY-ELŐKÉSZÍTÉS ÉS VETÉS: 10-15 liter/hektár Phylazonit alkalmazása indokolt a technológiai lehetőségeknek megfelelő kijuttatással és bedolgozással.
TARLÓKEZELÉS: A tarlónak kellő időpontban történő – legalább három héttel a vetést megelőző – baktériumos kezelése esetén nem indokolt nitrogén műtrágya használata. Ha azonban a tarlókezelés egy időben történik a vetéssel, és nagy mennyiségű a tarló, akkor a baktériumkezelés mellett indokolt lehet 20- 30 kg/ha nitrogén hatóanyag műtrágya formájában történő kijuttatása is a tarló bontásakor és a növény kezdeti növekedésénél egyszerre jelentkező nitrogénigény kielégítéséhez.
- Amennyiben őszi vetés követi a kalászos vagy repce kultúrát, akkor 15 liter/hektár Phylazonit alkalmazása indokolt
- Amennyiben a következő év tavaszán vetünk utána, akkor 10 liter/hektár Phylazonit kijuttatása szükséges
TECHNOLÓGIA EGYÉB NÖVÉNYEK ESETÉBEN
Bővebb információt kap valamennyi növénykultúrához forgalmazóinktól vagy könyvünkből:
A BEFORGATOTT JÖVŐ
Talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretek mindenkinek
www.phylazonit.hu/book
A PHYLAZONIT KIJUTTATÁSÁNAK TECHNOLÓGIÁJA
Az optimális kijuttatáshoz szántóföldi permetező helyett Phylazonit kijuttatószerkezet felszerelését javasoljuk, amellyel
- nem éri átmenetileg sem UV sugárzás a baktériumokat- bármely napszakban és időjárásban kijuttatható a készítmény
- bármely művelettel egy menetben történhet a kijuttatás (nincs hektáronkénti 3-4000 forint többlet költség)
- nincs plusz taposási kár
- nem csökkenti a haladási sebességet
- kevesebb munkaerő igény, könnyebb kiszolgálás
A Phylazonit kijuttatószerkezet beszerzését Phylazonit vásárlása esetén literenként 50 ft + áfa összeggel támogatjuk a következő összeghatárokig:
- Szivattyú, nyomásszabályozó, vezetékek, fúvókák: 110.000 ft + áfa maximális támogatás
- 600 literes tartály: 80.000 ft + áfa maximális támogatás
- 200 literes tartály: 40.000 ft + áfa maximális támogatás
Bővebb információt kérhet az értékesítőinktől, vagy közvetlenül Balogh Attila munkatársunktól (06 20 393 0399)!
Nagyításhoz katt a képekre
