„A rendkívül meleg és aszályos időjárás miatt a legnagyobb agrárexportőrök (USA – kukorica, Oroszország – búza, Brazília – cukor) idén gyenge termésre számítanak, Oroszországban pedig már az exportkorlátozások veszélye is felmerül, ami a nemzetközi élelmiszerárak jelentős szintű emelkedését okozza. Jól jelzi ezt, hogy a júliusi FAO index az elmúlt hónaphoz képest mintegy 6%-kal emelkedett. Ennek hatására természetesen Magyarországon is várható az élelmiszerek drágulása, habár nem ilyen jelentős mértékben, hiszen a feldolgozott élelmiszerek áralakulását más tényezők (belső kereslet, bérköltségek, stb.) is befolyásolják” – hangsúlyozta Horváth István.
„Az élelmiszer alapanyagok drágulása tehát nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna. Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra” – magyarázta a befektetési szakember.
Nagyításhoz katt a képre
forrás: KSH, MNB
Forrás: Well PR Ügynökség
