Nagyságrenddel több a szalma a régióban annál, mint amire a PANNONPOWER Holding Zrt. új, szalmatüzelésű erőművének tüzelőanyaggal történő ellátásához szükség van – ez derült ki egy nemrég végzett reprezentatív felmérésből. Így a pécsi erőmű új, biomassza-tüzelésű kazánja garantáltan úgy tudja függetleníteni Pécs város energiaellátását az import földgáztól, hogy közben a fogyasztók ellátásbiztonsága nem kerül veszélybe. Sőt, a gazdák háromnegyede szerint a szalma mennyisége legalább stagnálni, vagy inkább növekedni fog az elkövetkező öt évben.
Pécs 100 kilométeres körzetének kizárólag a Magyarországra eső részén átlagosan mintegy 7 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik évente –erre a megállapításra jutott Európa legnagyobb, kifejezetten mezőgazdaságra szakosodott piackutató cége által az elmúlt hónapokban végzett felmérés. A Kleffmann Group által az említett régió agrárvállalkozói körében végrehajtott, reprezentatív kutatás szerint ennek a mennyiségnek csaknem ötödét teszi ki a kalászosok (búza, árpa, rozs és zab) szalmája, amelyből évente megközelítőleg 1,5 millió tonna keletkezik. A PANNONPOWER Holding Zrt. új, szalmatüzelésű kazánjának éves tüzelőanyag igénye ehhez képest mindössze 240 ezer tonna.
Mezőgazdasági melléktermékek becsült mennyisége a régióban
(Pécs 100 kilométeres körzetében, Magyarországon)
ezer tonna
Tüzelőanyag igény a meglévő mezőgazdasági melléktermékekre vetítve
(Pécs 100 kilométeres körzetében, Magyarországon)
Források: Kleffmann amis® adat, KSH
A keletkező szalmamennyiségnek 49 százalékát a gazdák felszecskázzák és visszaszántják, holott – a felmérésből kiderül – tisztában vannak azzal, hogy a talaj tápanyag-visszapótlása más módszerrel, például trágyázással eredményesebb lenne. A kutatás szerint a szalma visszaszántását jobbára azért választják a gazdák, mert az egyszerűbb, olcsóbb és gyorsabb, mint a bálázás. A szántóföldeken keletkező szalma másik felét ezzel együtt jelenleg is bebálázzák. A bálákat eddig jellemzően állati alomként használták fel, egyharmadát viszont már évek óta értékesítik.
Az értékesítésre szánt szalma mennyisége és aránya a jövőben várhatóan emelkedni fog. Erre enged következtetni, hogy a felmérésben megkérdezett gazdák 54 százaléka szimpatikus kezdeményezésnek tekinti a szalma energetikai célú felhasználását, több mint egyharmaduk pedig azt állítja, hogy aratást követően szívesen értékesíti a melléktermékként kezelt szalmát. A mezőgazdasági termelők több mint negyede kifejezetten jó üzletnek tartja a szalma értékesítését.
A beszállítók és gazdák többsége várja már az új pécsi erőmű beindulását, mert véleményük szerint a mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználása új piacot teremt a számukra. A szalmatüzelésű blokk üzemeltetése a mezőgazdasági termelők szerint hosszútávra kiszámítható, stabil és biztos jövedelmet kínál az agráriumnak. A megkérdezettek által korrekt és megbízható partnernek tekintett PANNONPOWER Holding Zrt. éves szinten mintegy 3,5 milliárd forintot költ majd a régióban tüzelőanyagra, ami az új blokk jövő év végére tervezett beindulását követően a gazdák jövedelmét gyarapítja. A hosszú távú szerződések révén az erőműnek beszállító gazdák hitelképessé válnak, aminek következtében folyamatosan fejleszteni tudják gazdaságukat, így a szalmatüzelésű erőmű a régió gazdaság-élénkítésének is motorja lehet 2012 végétől.
A 35 MW beépített teljesítményű, bálázható lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas erőművi blokk Pécs város távhőigényének mintegy 60 százalékát látja majd el. Így az új kazán, a meglévő, faapríték-tüzelésű kazánnal együtt 2012 végétől gyakorlatilag teljes mértékben megújuló energiával látja majd el Pécs város mintegy 31 ezer lakásának és csaknem 500 közintézményének távhő-igényét. Ezzel Pécs lesz az első olyan hazai nagyváros, amelynek távfűtését zöldenergia biztosítja jövő évtől.
Amennyiben kérdései merülnek fel vagy további információkra van szüksége, akkor forduljon Öhlmüller Eszterhez a 20 / 402-9750-es telefonszámon.
