Az európai rovarágazat 2016-ban még jórészt kutatásokra, kísérleti rendszerekre és kisebb termelési kezdeményezésekre épült. A rovareredetű feldolgozott állati fehérjék takarmányozási célú felhasználását az uniós szabályozás számos területen korlátozta. Jelentős előrelépést jelentett, hogy 2017-ben engedélyezték az alkalmazásukat a haltenyésztésben, majd 2021-ben a sertés- és baromfitakarmányozásban is megnyílt előttük az út.
Ma már kutatóintézetek, egyetemek és vállalkozások dolgoznak együtt a technológia fejlesztésén. Az ágazat európai érdekképviselete, az International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) rendszeresen egyeztet az Európai Bizottsággal és más uniós intézményekkel. A szervezethez a Hermecia is csatlakozott, hogy összehangolt szakmai állásponttal és közös fellépéssel segítse a szektor fejlődését. A gazdaságos termelésbővítés, az üzembiztos működés és a piaci elfogadottság növelése ugyanakkor továbbra is megoldandó feladat.
A rovarfehérje iránti szakpolitikai érdeklődés egyik fő oka Európa jelentős fehérjeimport-függősége. Az Európai Bizottság 2026. július 7-én közzétett, a fehérjeellátás biztonságát és stratégiai önállóságát erősítő cselekvési terve a hagyományos források mellett helyben előállítható alternatívákkal is számol. Ezek között szerepel a rovarfehérje is. A kínálat bővítése érdemben mérsékelheti az állattenyésztés kiszolgáltatottságát az ellátási zavarokkal, valamint a takarmány-alapanyagok áringadozásaival szemben.
Különösen fontos felhasználási terület lehet a haltenyésztés. A tudományos eredmények szerint a rovarfehérje – megfelelően összeállított takarmányokban – számos halfaj étrendjébe biztonsággal beilleszthető. A nagyobb arányú felhasználást azonban egyelőre az árszint, a rendelkezésre álló szűkös mennyiség, illetve az egyenletes minőség biztosításának nehézségei korlátozzák. A Bizottság október 20-án közzétett, a halászat és az akvakultúra 2040-ig szóló stratégiai jövőképe az alternatív takarmány-alapanyagok termelésének támogatását összekapcsolja az ágazat ellenálló képességének javításával. Az IPIFF ennek érdekében az európai akvakultúra-termelők szövetségével, a FEAP-pal is együttműködik.
A rovartenyésztés a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező melléktermékek hasznosítására is új távlatokat nyit. Ezekből értékes fehérje és más hasznos termékek állíthatók elő, akár helyben, rövid ellátási láncokon keresztül. Ugyanakkor nem minden melléktermék használható fel rovartakarmányként. Az engedélyezett alapanyagok körét szigorú uniós előírások határozzák meg, ahol az élelmiszer- és takarmánybiztonság alapvető követelmény.
Az IPIFF olyan, tudományos eredményekre épülő szabályozási felülvizsgálatot szorgalmaz, amely további melléktermékek biztonságos felhasználását tenné lehetővé. Ez nem a biztonsági előírások lazítását jelentené. A kezdeményezés célja annak pontos feltárása, hogy megfelelő feltételek garantálása mellett milyen új alapanyagok vonhatók be hatékonyan a termelésbe.
Az ágazat másik ígéretes területe a talajok tápanyag-utánpótlása. Ezzel kapcsolatban fontos különbséget tenni a frassz és az elkülönítetten gyűjtött rovarürülék között. Az uniós meghatározás alapján a frassz a tenyésztett rovarok ürülékének, a visszamaradt nevelőközegnek, a rovarrészeknek és az elhalt petéknek a keveréke, amely meghatározott határértékig elhalt rovarokat is tartalmazhat. Összetétele emiatt jelentősen eltérhet a tiszta rovarürülékétől.
A megfelelő minőségű rovareredetű trágyázóanyagok javíthatják a talajéletet, és kedvező körülmények között a vízmegtartó képesség növeléséhez is hozzájárulhatnak. Hatásuk ugyanakkor erősen függ az összetételtől, a talaj sajátosságaitól és a kijuttatás módjától. A 2019/1009/EU rendelet CMC 10 kategóriájának tervezett módosítása megkönnyítheti a megfelelően feldolgozott frassz felhasználását az uniós termésnövelő készítményekben, ám a végleges elfogadáshoz még további jogalkotási lépések kellenek. Magyarországon a talajok romló állapota és a tartós vízhiány miatt különös jelentőséggel bírhatnak az ilyen, alaposan bevizsgált alternatívák.
A rovartenyésztés jövőjét a következő uniós költségvetési időszak támogatási rendszere is alapvetően befolyásolhatja. Az Európai Unió Tanácsa 2026. október 26-án elfogadta a 2027 utáni közös agrárpolitika keretrendszerére vonatkozó részleges tárgyalási álláspontját, a részletek kidolgozása azonban jelenleg is zajlik. Az IPIFF célja, hogy a rovartenyésztés önálló, elismert mezőgazdasági tevékenységként szerepeljen az agrárpolitikában. Így a szektor szereplői méltányos feltételekkel juthatnának beruházási, fejlesztési és innovációs forrásokhoz.
A rovarfehérje önmagában nem jelent csodaszert a mezőgazdaság összetett kihívásaira. Más innovációkkal együttműködve azonban hatékonyan erősítheti a helyi fehérjeellátást, ösztönözheti a melléktermékek körforgásos hasznosítását, és lehetőséget teremt a gazdaságok több lábon állására. Az ágazat további növekedése végső soron azon múlik, hogy a meglévő kutatási eredményekből mennyire sikerül biztonságos, megbízható és gazdaságosan fenntartható termelési gyakorlatot kialakítani.









