Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
A szélsőséges éghajlat miatt gyakori, hogy korábban jelennek meg és hosszabb ideig károsítanak a repcénél.
Az eljárás során olyan lepkelárvák ürülékét használják fel, amelyek kifejezetten növényi levelekkel táplálkoznak.
A kertjeinkben gyakran gyomnak hitt útifű valójában sokoldalú gyógynövény, amely kiválóan alkalmas rengeteg betegség kezelésére.
A MME szerint a lakosság minden tagja sokat tehet a pincék és vízóraknák fogságába esett békák megmentéséért.
Idén rengeteg kérész menekülhet meg, mivel végre fénysorompó került a Megyeri hídra is.
Az egykor klímabarát csodaszernek tartott rovarfehérje-ipar az összeomlás szélén áll a gyenge kereslet és a rendkívül magas előállítási költségek miatt.
A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.
A ribizli évszázadok óta a házikertek kedvelt gyümölcse, frissítő íze mellett kiemelkedő élettani hatásai is említést érdemelnek.
A klímaváltozás hatására hazánkban is egyre több a mediterrán eredetű tüskés rablópoloska.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért
Egyre több rovarevő madárfaj telel át Magyarországon, köztük a vörösbegyek, házi rozsdafarkúak is.
Egy friss kutatás szerint bizonyos körülmények között a hím szúnyogok sem vetik meg a vért.
Az online és papíralapú szavazás eredményeként a 2026-os Év Rovara a párducfoltos hangyaleső.
Franciaország rengeteg szarvasmarhát fog beoltani a csomós bőrbetegség ellen a következő hetekben.
A kiskerti gyümölcstermesztés sikerének egyik alapja az adott fajokon belül a megfelelő fajták kiválasztása.
Ebben az évben a Magyar Rovartani Társaság olyan fajokat jelölt, amelyek életük valamely szakaszában szorosan kötődnek a faodvakhoz.
A francia mezőgazdasági minisztérium pénteken jelentette be, hogy megtiltja a szarvasmarhák kivitelét.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Sokkoló számokra derült fény, módosítani kell a nemzetek klíma- és energiapolitikáját.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
Óriási repedések keletkeztek az aszály hatására, a szárazság a következő napokban tovább fokozódik, kevéske eső csak délnyugaton eshet.
