Agro Napló • 2026. november 11. 13:31
Az aranyszínű sárgaság terjedése, a klímaváltozás, a munkaerőhiány és a csökkenő borfogyasztás egyaránt nehezíti a magyar borászatok helyzetét. Istvándy Tamás szentbékkállai borász szerint a legsúlyosabb fenyegetést a szőlőbetegség jelenti, amely alapjaiban alakíthatja át az ágazatot, és veszélyeztetheti annak jelenlegi gazdasági szerepét - írja az Agrárszektor.
Istvándy Tamás családi gazdasága a Káli-medencében, öt hektáron termeszt szőlőt. A család maga készíti, palackozza és értékesíti a borait, emellett bérpalackozást is vállal más pincészeteknek, valamint vendéglátással is foglalkozik. A borász az Agrárszektornak elmondta: az aranyszínű sárgaság jelenlétét valamennyi szőlőterületükön tapasztalják, a fertőzöttség pontos mértékét mutató eredményeket azonban még várják.
A gonddal Szentbékkálla polgármestereként is szembesül. A hegyközséggel együttműködve egész nyáron járták a dűlőket, felkutatva a gondozatlan, műveletlen szőlőket. Saját gazdaságán túl így települési szinten is közvetlen rálátása van a helyzetre, amelyet rendkívül súlyosnak ítél.
A klímaváltozás mindeközben a termőhelyek és a fajtaválasztás újragondolását is megköveteli. Istvándy Tamás szerint alaposan fel kell mérni, mely területeken és milyen szőlőfajtákkal lehet a jövőben eredményesen gazdálkodni. Bár az idei termés mennyisége visszaesett, a minőségét kedvezően értékelte. A szélsőséges időjárás ugyanakkor a készülő borok jellegét is átformálta, így a termelők kevésbé tudták a megszokott arányban elkészíteni a könnyed, friss, illetve a testesebb, hordós tételeket.
"Sajnos azt látom, hogy az ilyen időszakok a borászati lehetőségeket is szűkebb pályára kényszerítik, és számos területen komoly alkalmazkodásra van szükség" – fogalmazott.
A gazdaság a szőlőmunkák egy részéhez, kiváltképp a zöldmunkákhoz, külsős munkaerőt is igénybe vesz. A Balaton-felvidéken azonban egyre nehezebb mezőgazdasági dolgozókat találni. A szakember ezt leginkább a lakosság elöregedésével és az aktív korúak elvándorlásával magyarázza. A magas ingatlanárak miatt ráadásul sok korábbi lakóházból nyaraló lett, miközben folyamatosan csökken a helyben elérhető munkavállalók száma.
A családi borászatok generációváltását ugyanakkor biztatóbbnak tartja. Tapasztalatai szerint a prémium borokat előállító birtokokon kifejezetten aktív a 30–40 éves korosztály. A fiatalok főként ott kapcsolódnak be szívesen a vállalkozásba, ahol a szőlőtermesztésen kívül a feldolgozást, a borkészítést és az értékesítést is helyben végzik.
A borfogyasztás visszaesése szintén újabb kihívást támaszt a szektor elé. Istvándy Tamás szerint a trend nem kizárólag a borpiacot sújtja, és a statisztikák értékelésekor a fiatalabb korosztályok alacsonyabb létszámát is mérlegelni kell.
Meglátása szerint a fiatalok továbbra is nyitottak a gasztronómiára, ám kevésbé ragaszkodnak az alkoholtartalmú italokhoz. Elsősorban a helyhez illő élményt keresik, amelynek egy pohár bor mellett akár egy jó kávé vagy egyéb alkoholmentes ital is része lehet. A rendezvényeken mindenesetre azt tapasztalja, hogy a borkultúrával megismerkedő fiatalok hasonló kíváncsisággal fordulnak a borok felé, mint az idősebb generációk tagjai ugyanebben az életkorban.
A kereslet a különféle bortípusok között is átrendeződik. Bár saját birtokukon kizárólag fehérborokat készítenek, a statisztikák és a piaci tapasztalatok alapján a rozék terén kiugró visszaesést érzékel. A vörösborok forgalma szintén csökken, a fehérboroknál viszont mérsékeltebb ez a lejtmenet.
Ezzel párhuzamosan a trendek gyorsabban váltják egymást, és egyre több, eltérő preferenciájú fogyasztói réteg jelenik meg. A natúrborok egy szűkebb körben keresettek, míg más vásárlók inkább a pezsgőket és a szénsavas italokat választják. A borászatoknak emiatt a korábbiaknál jóval szerteágazóbb elvárásokhoz kell igazodniuk.
Mindezek mellett Istvándy Tamás leginkább az aranyszínű sárgaság pusztításától tart. Véleménye szerint a kór olyan átalakulást indíthat el, amelynek következtében a magyar borászat elveszítheti jelenlegi nemzetgazdasági súlyát. Nem a borászatok teljes eltűnésére számít, hanem a szektor gazdasági szerepének drasztikus beszűkülésére.
"Maradni fognak borászatok, de ez egyfajta skanzenesedés irányába mutat majd. A következő időszak gyökeres fordulatot hozhat a magyar szőlészet és borászat számára" – tette hozzá.