Agro Napló • 2026. szeptember 28. 14:29
A szélsőséges időjárás, a szőlő aranyszínű sárgaságának terjedése és a csökkenő borfogyasztás egyre nehezebb helyzetbe hozza a zalai szőlősgazdákat. A Csörnyeföldön gazdálkodó Simon Zoltán szerint különösen a kisebb családi gazdaságok jövője bizonytalan, mert a romló jövedelmezőség miatt a fiatalokat is nehéz megnyerni a szőlőművelés folytatásának - írja az Agrárszektor.
Simon Zoltán három hektáron termeszt szőlőt Csörnyeföldön. Az őstermelő az Agrárszektornak arról beszélt, hogy bár Zala az ország egyik legcsapadékosabb térsége, az időjárási szélsőségek ott is éreztetik a hatásukat. Idén elsősorban nem az eső mennyisége, hanem annak eloszlása okozott komoly gondot. Június közepétől augusztusig tartós csapadékmentes időszak nehezítette a termesztést, éppen akkor, amikor a növényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a vízre.
A kedvezőtlen időjárás a termésen is meglátszik. A beszámoló idején még tartott a szüret, ám a gazdálkodó arra számított, hogy a tavalyi mennyiségnek csupán 60–75 százalékát tudja betakarítani. A hőség ráadásul a fiatal és a nagyon idős tőkéket egyaránt megviseli. Ez nemcsak az adott évi hozamot veti vissza, hanem az ültetvények általános kondícióját is rontja.
További súlyos gondot jelent a szőlő aranyszínű sárgaságának terjedése. Simon Zoltán elmondása szerint a betegség miatt lassan a szőlőterületének egyharmada is veszélybe kerülhet. Tavaly több mint 1500 tőkét vágtak ki, idén pedig egy másik táblában hasonló nagyságrendű irtást rendeltek el.
A védekezést a környék elaprózott birtokszerkezete és a gondozatlan ültetvények jelenléte is nehezíti. Az idősödő tulajdonosoktól sokszor olyanokhoz kerülnek a területek, akik csak hétvégi telekként használják az ingatlant, a szőlővel viszont egyáltalán nem foglalkoznak. Az elhanyagolt tőkék így hozzájárulnak a betegség fennmaradásához és terjedéséhez. A gazdálkodó arra is figyelmeztetett, hogy a kivágás önmagában nem feltétlenül elég, mert a földben hagyott gyökerekből a növény újra kihajthat.
"Szerintem először ki fog pusztulni itt a környéken az összes szőlő. Sajnos nem túl rózsás a helyzet ebből a szempontból" – fogalmazott Simon Zoltán.
A növényvédelmi és időjárási megpróbáltatások mellett az értékesítés is egyre nagyobb kihívást jelent. A borfogyasztás visszaesett, miközben egy új ültetvény telepítése és gondozása éveken át csak viszi a pénzt, mielőtt bevételt termelne. Ehhez társul még a szőlőfeldolgozáshoz és a tároláshoz szükséges háttér kialakításának tetemes költsége is.
Simon Zoltán szerint a borászat hagyományosan több nemzedék munkájára épült, ma azonban nehéz olyan jövőképet nyújtani, amely a fiatalokat is a szakmában tartaná. Saját családjában sem látszik egyelőre, ki venné át a szőlészetet és a pincészetet: legidősebb gyermeke az erdészetben dolgozik, két lánya pedig más pályára készül.
A háromhektáros gazdaságban a feladatok jelentős részét maga az őstermelő végzi. A szőlőművelés és a pincemunka mellett az értékesítéssel, a marketinggel és a vendéglátással is személyesen foglalkozik. Nagy áruházláncoknak ekkora területről nem tud beszállítani, ezért a bort helyben kell értékesítenie. Bár a család igyekszik besegíteni, a napi működtetés így is hatalmas terhet ró rá.
A gazdálkodó úgy látja, hogy a több száz hektáros üzemeknek jóval kedvezőbbek a túlélési esélyeik, mint a néhány hektáros családi birtokoknak. Korábban egy 3–5 hektáros szőlőterület tisztességes megélhetést biztosíthatott egy családnak. Ma azonban az időjárási kockázatok, a növénybetegségek és a piaci nehézségek együttesen teszik teljesen bizonytalanná a jövőt.
"Egyszerűen a fiatalokat nem fogja érdekelni a borászat, hogyha nem éri meg" – mondta Simon Zoltán, aki szerint kiszámítható kilátások és megfelelő jövedelem nélkül a következő nemzedék inkább más megélhetés után néz.