Daka Zsolt többek között arról beszélt lapunknak, hogy pontos számok még nincsenek a társaság múlt évi gazdasági teljesítményéről, mert a mérleget csak február végén zárják le, és addig még a számok változhatnak. De az már biztos, hogy az önkormányzati vállalatnál - amely még az évtized elején a fennmaradásáért küzdött, mivel a helyi nagy hírű húskombinát a felszámolás sorsára jutott – tovább folytatódik a működés kezdete, azaz 2013 óta tartó árbevétel-növekedés.
A vásárlók ugyanis keresik a cég termékeit, mind belföldön mind pedig külföldön, és a minőségi termékek irányába mozdult és mozdul el a vásárlói kereslet, ami egyértelműen a drágább áruk eladásának növekedését jelenti, és így az a cég árbevételében is megmutatkozik. Ezért is fejleszti folyamatosan kínálatát a Gyulahús Kft. A versenyképesség javítása érdekében a cég tervezi azt is, hogy a belvárosban lévő telephelyéről a szárazáru-gyártást kiköltözteti a város szélén lévő másik üzemének telephelyére, ahol egy új gyárat épít. Ennek időpontjáról illetve a pontos tervekről még az ügyvezető igazgató nem kívánt részleteket elárulni, mondván még pontosan nem körvonalazódtak a tervek. „Az azonban biztos – mint mondta – a kolbászgyártás és a májas üzem egy helyre költöztetése nagy mértékben verse4nyképesség-javító lenne a társaság számára”.
Beszélt arról is, hogy a termelés mintegy 80 százalékát belföldön, mintegy 20 százalékát pedig külföldön értékesítik. Jelezte: az orosz piac kiesése jelentős hátrányt jelent a Gyulahús Kft. számára. Személyes véleménye szerint ugyanakkor nehéz lesz visszakerülni az orosz piacra, mivel az oroszoknak több cég is értékesített gyártási technológiákat. Ez pedig jelentősen csökkentheti a majdani orosz importigényeket. Ez a gyulai húsüzem kivitelét is érzékenyen érintheti majd Oroszországba, ha újra megnyílik az orosz piac. Elmondta: a cég nem rendelkezik sem saját vágó- sem daraboló-kapacitással, ezért húsrészeket vásárol. Harminc-negyven beszállítóval áll kapcsolatban a Gyulahús Kft. A beszállított alapanyagokból készülnek a fogyasztók által keresett kolbászok, felvágottak és a különböző májas készítmények.
Az egyik legnagyobb múltú hazai húsüzem másfél százados múltra tekint vissza, mivel 1868-ban jött létre Gyulán a vágóhíd. A Gyulai Húskombinátot 2012-ben felszámolták. A húsüzem megmentésére a város létrehozta A Gyulahús Kft-t, és a kormány 1,8 milliárd forintos támogatásából megvásárolta az üzemet, a berendezéseket valamint a márkát, majd az új cég keretei között újraindította a termelést. A Gyulahús Kft. a kezdetektől nyereségesen működik. A cég meg tudta őrizni a munkahelyeket és jelenleg mintegy 320-330 munkatársat foglalkoztat. Az első évben 3,8 milliárd forint volt az árbevétel, ami 2017-re 5,7 milliárd forintra nőtt. Ez az előzetes adatok szerint tavaly már meghaladta a 6 milliárd forintot. Mindez azt jelenti, hogy a vállalat 6 év alatt több mint 60 százalékkal növelte árbevételét.
A bevétel nagyobb részét adó belföldi értékesítés a piaci átlag felett nőtt, az export korábbi években stabilan tartott mintegy 900 millió forint körüli összegét szintén sikerült emelni. A kivitel legnagyobb részét Nagy-Britanniában és Csehországban értékesítik, de egyre jobban teljesít a német piac is.
A kolbász- és a szalámigyártás ma is az eredeti Stéberl-féle üzemben történik hagyományos technológiák alkalmazásával, míg a májas, a virsli és a felvágottak a 2010-ben átalakított másik gyulai telephelyen történik. Mindkét üzemben folyamatos a termékfejlesztés. A fejlesztések során fontos szempont, hogy az új termékek is beilleszthetők legyenek a táplálékallergiában szereplők étrendjébe is.
Hajduk Zoltán, a Gyulahús Kft. szárazáru üzemének vezetője – miközben az újságírókat végigvezette a kolbászüzem előállítási folyamatának helyszínein – az Agro Naplónak elmondta: az üzemben naponta mintegy 15 tonna alapanyagot dolgoznak fel. Így összesen egy nap mintegy 10 tonnányi kolbász és szalámi készül, mivel a gyártási veszteség csaknem 30 százalékos lesz az érlelési folyamat végén.
A húsipari termelésbe, a munkahelyek és a tradíciók megmentésébe „beszálló” gyulai önkormányzat hosszú távú befektetésként tekint a Gyulahúsra. Ezt az is alátámasztja, hogy a képződő nyereség jelentős részét évről-évre visszaforgatják a cégbe. Így a vállalat az elmúlt években folyamatosan korszerűsíteni tudta a gyártási folyamatokat. A Gyulahús Kft. termékeit nemcsak belföldön, hanem külföldön is kedvelik a fogyasztók, amit az is mutat, hogy a gyulai kézműves vékonykolbász két aranycsillagot kapott a világ egyik legismertebb minősítő szervezete, a brüsszeli International Taste & Quality Institute (iTQi), azaz a nemzetközi íz és minőség intézet tesztjén.
