Az utóbbi évek időjárási eseményeire visszatekintve egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a szélsőséges időjárási események valószínűsége, gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása növekszik, melyet az éghajlatváltozás következményeként tartunk számon. A földünket érintő klímaváltozás legérzékenyebb területe a mezőgazdaság, melynek egyik legfontosabb feladata a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása.

A klímaváltozás nem XXI. századi sajátosság. A Föld éghajlata régóta és folyamatosan változik, de míg régen egy jégkorszakot lassú felmelegedés követett, addig manapság az emberi tevékenységeknek köszönhetően ez a folyamat felgyorsult. A klímaváltozás Magyarországon is érzékelhető, és emiatt a gazdálkodás feltételrendszere módosul, a megváltozott feltételekhez pedig az agráriumnak is alkalmazkodnia kell. Ezt a célt szolgálta a 2018. január 16-án a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében megrendezett konferencia, mely széles spektrumban mutatta be a talajok nedvességmegőrző képességének javítását célzó módszereket.

Mára széles körben ismert tény, hogy hazánkban az éves csapadékmennyiség csökken. Ugyanakkor a kevesebb csapadék egyre intenzívebb formában és egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges jelenségek (pl. viharok, jégesők, felhőszakadások) formájában érkezik. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett a hőmérséklet-emelkedés negatív hatásával is számolni kell. Az elmúlt 30 évben Magyarországon a tavaszi középhőmérséklet 1,75 Celsius-fokkal, míg a nyári középhőmérséklet 2 Celsius-fokkal nőtt. Az elmúlt 100 évből 28 évre elmondható az is, hogy aszályos volt. Az aszály egyre gyakrabban sújt olyan területeket, ahol korábban nem volt csapadékhiány, és ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik majd.

Az éves csapadékmennyiség csökkenése – különösen a tavaszi időszakban – a vegetációs időszak elején jelentős. Ha ebben az időszakban nem telítődik vízzel a talaj felső rétege, akkor az komoly mezőgazdasági károkat okozhat. Ezért ezeknek a hatásoknak a kivédése érdekében jobban oda kell figyelnünk talajaink vízgazdálkodására és fel kell készítenünk a szélsőséges viszonyokra. Talajkímélő gazdálkodással, víztakarékos művelési módok alkalmazásával csökkenthetjük ugyanis a klímaváltozás negatív hatásait. Olyan művelési módokat kell alkalmaznunk tehát, melyek alkalmassá teszik a talajt nagy intenzitású csapadék befogadására is, növelik a nedvességtároló kapacitását, és képessé teszik ellenállásra a szelek szárító hatása ellen.

A természeti erőforrások kíméletes, a jövő generációinak érdekeit is figyelembe vevő hasznosításának követelménye – lassan már huszonöt éve – egy új szemlélet kialakulásához, a fenntartható fejlődés koncepciójának megfogalmazásához vezetett. Ez a fogalom a szélesebb közvélemény előtt az ENSZ Rio de Janeiro-i „Fenntartható fejlődés” konferenciája óta vált ismertté. Az ENSZ és az Európai Unió egyaránt kemény harcot folytat a klímaváltozás negatív hatásai ellen, az üvegházhatású gázok csökkentéséért, a vízkészletek megmentéséért. Ebben a küzdelemben a mezőgazdaság területén is olyan megoldást kell találni, mely egyszerre biztosítja a fenntartható termelést és a korlátozottan rendelkezésre álló talaj- és vízkészleteink védelmét is.

Az öntözéstechnika hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt években, de még mindig több tízezer köbméter víz párolog el öntözés közben, ezért az aszály elleni küzdelemben, a talaj nedvességének megőrzése érdekében, más technikákat is alkalmazni kell. Mit is jelent ez? Megfelelő agrotechnológiai módszerekkel és talajművelési gyakorlattal is sokat tudunk tenni az aszálykárok elkerülése érdekében. Például talajtakarással, vagy a tarlómaradványok szervesanyag-pótlásra történő felhasználásával. A talaj vízháztartásának javításához hozzájárul továbbá az őszi szántás elmunkálása, télre egyengetett felszín készítése. Tarlókon pedig kedvező hatása van a sekély, mulcshagyó művelésnek.

A talajok minősége a humusztartalmától és a benne élő életközösségek biológiai sokszínűségétől függ, melyhez vízre van szükség. A víz elengedhetetlen a növények számára is a fejlődéshez szükséges tápanyagok optimális formában történő felvételéhez, de nem minden esetben áll rendelkezésre elegendő mennyiségben. A talaj szervesanyag-tartalmának növelése védi a talajt, és kedvező hatást gyakorol a talaj vízháztartására is, ezért az aszály elleni küzdelemben szerepet kapnak a speciális talaj- és növénytápláló készítmények, talajbaktériumok is.

Az elmúlt időszakban számtalan kutatási eredmény megmutatta, hogy a talaj minőségének javítása által a klímaváltozás káros hatásai csökkenthetők.

Az Európai Unió támogatásokkal segíti a mezőgazdasági termelőket, de ezzel szemben nagyon sok követelményt is támaszt. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat, a Kölcsönös Megfeleltetés, a Zöldítés feltételrendszere a fenntartható mezőgazdasági termelés megvalósítására irányul, melyek szintén tartalmaznak a talajminőség javítására vonatkozó kritériumokat. Emellett azonban tagállami és termelői szinten is tennünk kell a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodó, fenntartható mezőgazdaság megvalósításáért, és ennek érdekében termőtalajaink minőségének megőrzéséért. Hiszen Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrásait éppen a talajkészletek jelentik.

Az első előadó, Dr. Szalai Sándor az „Éghajlatváltozás hatása a mezőgazdaságra, alkalmazkodás lehetősége” című előadásában felhívta a figyelmet az egyes éghajlat-előrejelző modellek által jelzett eredmények eltéréseire is. Az egyik meghatározó előre jelezhető módosulás a csapadék változása. Jelenleg döntően mennyiségi változások előrejelzésénél tartunk, de legalább ennyire fontos az intenzitás tekintetében megfigyelhető eltérésekre is odafigyelni, valamint a köztes száraz periódusok alakulására is. A klímaváltozás hazánkra gyakorolt hatásainak előrejelzése érdekében szükséges az egyedi meteorológiai elemektől való függőség vizsgálatán túllépni, és integrált megközelítést kell alkalmazni.

A konferencia keretében a talaj nedvességtartalmát megőrző agrotechnikai módszerekről kaphattunk átfogó képet Dr. Birkás Márta professzor asszony előadásában. Gyakorlatias megközelítéssel 16 pontban foglalta össze az aszálykár-csökkentés fő szabályait, melyek nemcsak az aszálykár csökkentésére, megelőzésére adnak útmutatást, de a hosszú távú eredményes gazdálkodást és a talajok termőképességének megőrzését egyaránt szolgálják. Felhívta a figyelmet a talaj szervesanyag-tartalmával való gazdálkodásra, az eloxidálódott szerves anyag visszapótlására is, melynek egyik legkézenfekvőbb eszköze – a növényvédelmi szempontok figyelembevétele mellett – a szármaradványok hasznosítása.

Az alkalmazkodás következő eszköze a termesztett növényfajták igazítása a változó klimatikus feltételekhez, melyben elért eredményeket, fejlesztési lehetőségeket mutatott be Dr. Cseuz László, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója.

A precíziós gazdálkodásról sok szó esik, mint a jövő egyik útja az agrárium számára. Ennek szerepéről a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban tartott előadást Dr. Balla István a „Precíziós gazdálkodás, mint az aszálykár csökkentésének hatékony eszköze” című előadásban.

Az aszály káros hatásainak csökkentésére a talajok nedvességtartó képességét javító számos készítmény is elérhető a gazdálkodók számára, melyek közül különböző típusú készítményeket és hatásmechanizmusukat bemutató előadás is elhangzott a konferencián. Szerepeltek mikrobiológiai készítmények, szerves talajjavító anyagok, ásványi nyersanyagok és komposztok is. Számos termék mellé a hatékony termesztést, talajállapot-megőrzést és -javítást célzó sajátos technológiák is kapcsolódnak, amelyek szintén az eredményes gazdálkodást segítik.

A klímaváltozáshoz történő eredményes alkalmazkodáshoz elengedhetetlen a gyakorlatközpontú kutatás és innováció.
A konferencia előadásai között olyan pályázati lehetőségekről is elhangoztak információk, melyek keretében a talajnedvesség-megőrzéssel kapcsolatos kutatási-fejlesztési ötletekhez pénzügyi segítséget lehet kapni. Nagyobb ívű programokhoz, termékfejlesztéshez a „Horizon 2020” programban pályázható forrás, aminek kiemelt célja a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások létrehozásának támogatása.

A konferencián résztvevők megismerhették, hogy a LIFE program keretében a környezetvédelem, a természetvédelem és a biológiai sokféleség megőrzése kapcsán jelentkező feladatok támogatása a cél, melynek keretében az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást célzó projektek is támogathatók. Az Európai Innovációs Partnerség keretében a kutatói–termelői–szaktanácsadási feladatokat összekötő partnerségek keretében kifejezetten termelői igények, problémák megoldását célzó projektekkel lehet pályázatot benyújtani.

A konferencia programja itt: http://bit.ly/aszalykar-konf-2018, az előadások pedig az előbbi oldal jobb felső részén, a kapcsolódó anyagok cím alatt, itt: http://bit.ly/aszaly-konf-anyagok érhetőek el.

A cikk szerzője: Tanczné Óvári Csilla