Könyvajánló: A főbb makro- és mikroelemek között kölcsönhatások kísérletes vizsgálata

Agro Napló
A könyv 292 oldalon jelent meg kemény kötésben az OA Invest Kft. nyomda gondozásában az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet kiadványaként. A könyvet Németh Tamás az MTA rendes tagja lektorálta. A szöveges rész megértését többszáz eredeti vizsgálat (talaj, növény, termés, stb.) segíti. Nyelvezete olvasmányos, közérthető. A kiadvány az Intézet honlapjáról is letölthető.

Az agrokémia kezdetei, az 1800-as évek elejével egyre több ásványi elem hiányát azonosították.  Liebig (1840) főként a kultúrtalajok, szántók P-hányára utal. Az évezredes gabonatermelés nyomán a P-ban gazdag magtermés elkerül a tábláról. A K-ban gazdag szalma és a K-ban ugyancsak réti széna az istállótrágyán keresztül ugyanakkor a szántókat K-ban egyre jobban ellátottá teszi. Ezt a véleményt osztja itthon később Cserháti Sándor is.

Ismert, hogy a laza, kolloidokban szegény homok és láptalajok elsősorban K-ban szegények. A kilúgzásos viszonyok között, az északi övezetektől a trópusi tájakig, a talajok elsavanyodnak és elszegényednek Ca, Mg és más elemekben. Ezzel szemben az arid vidékeken a talajképző kőzetek bomlástermékei, mobilisabb elemei felszaporodnak. Míg pl. Skandinávia savanyú talajai Se-hiányosak, USA, Kína, Izrael arid vidékein a Se túlsúlya olyan mérvű lehet, mely már a legeltető állattenyésztést, tágabban az élelmiszerláncot veszélyeztetheti.

A tápelemek hiánya/túlsúlya nemcsak geológiai/talajtani okokkal függhet össze. Franciaországban már az 1960-as évekbe megfigyelték (Voisin), hogy a legeltetett állatoknál fellépő Cu-hiány a tartós, intenzív N-használattal függ össze. A talajgazdagító P-trágyázás Zn-hiányt indukált a PxZn antagonizmus eredményeképpen. Főként a Zn-hiányra érzékeny kukoricában itthon is. A K-túlsúly gátolhatja más kationok vagy egyéb mikroelemek felvételét. Fontos feladattá vált az elemek közötti antagonizmusok, illetve a kiegyensúlyozott táplálás kutatása.

Mivel az 1970-es évekkel hazánk is az intenzív műtrágyahasználat mezejére lépett, fiatal kutatóként programot indítottam a fenti kérdések kísérletes vizsgálatára. Vajon milyen mértékben veszélyeztetheti talajaink termékenységét az egyoldalú N, P vagy K műtrágyázás? Miképp ellenőrizhető és irányítható talaj- és növényelemzésekkel a kiegyensúlyozott növényellátás a szaktanácsadás során. Milyen talaj- és növényellátottsági határkoncentrációk/arányok jelölik az optimumokat?

Először tenyészedény kísérleteket állítottunk be meszes homok és csernozjom talajjal a NxCu, PxZn, KxB kölcsönhatások feltárására. Majd a mezőföldi telepünkön vizsgáltuk 25 éven át szabadföldi tartamkísérletekben a PxZn hatásokat kukorica monokultúrában. A NxCu (illetve NxCuxMo), valamint a KxB (illetve KxBxSr) kísérletek 15-17 éven át folytak vetésváltásban, különböző növényfajokat tesztelve. A programhoz egyiptomi aspiránsom HamadaShalaby (tenyészedény kísérletek), majd Csathó Péter, Turán Tamás fiatal munkatársak (szabadföldi vizsgálatok) csatlakoztak.

Bár az elmúlt évtizedekben a kísérletek eredményei alapvetően megjelentek tudományos folyóiratokban (Agrokémia és Talajtan, Növénytermelés), az adatok átfogó szintézisére nem került sor. Az atomizált közlések viszont a szakcikkek tengerében gyakran elvesznek. Ebből fakadóan vállalkoztunk arra Csathó Péterrel, hogy az eredményeket összefoglaljuk.

A P-túlsúly okozta terméscsökkenés jelenségét az Országos Műtrágyázási Kísérlethálózat mezőföldi termőhelyén szemléltetjük egy 40 éves kísérletben. Végül adatokat közlünk a hazai lisztek, kenyérfélék ásványi összetételéről.

A kiadvány ajánlható a kutatás, oktatás, szaktanácsadás és a téma iránt érdeklődők számára. A közölt adatok nem évülnek el, útmutatásul szolgálhatnak a jövendő generációk számára. A kísérletezés, különösen a szabadföldi tartamkísérletezés drága eljárás. Mai szemmel a több évtizedes munka többszáz-milliós kiadást is takar. Nem valószínű, hogy hasonló programra sort keríthetünk belátható időn belül.                 

A könyv 292 oldalon jelent meg kemény kötésben az OA Invest Kft. nyomda gondozásában az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet kiadványaként. A könyvet Németh Tamás az MTA rendes tagja lektorálta. A szöveges rész megértését többszáz eredeti vizsgálat (talaj, növény, termés, stb.) segíti. Nyelvezete olvasmányos, közérthető. A kiadvány (File: makro x mikro) az Intézet honlapjáról is letölthető.

Prof. Dr. Németh Tamás
az MTA rendes tagja

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. július 13. 14:03