Az élelmiszerárak drasztikus növekedését a magyar kormány többféle beavatkozással próbálta mérsékelni az elmúlt években: először árstopot, majd kötelező akciózást vezettek be, jelenleg pedig – többszöri meghosszabbítás után – még mindig az árrésstop van érvényben. Utóbbi kezdetben harminc termékkörre vonatkozott, ezt azonban később jelentősen kiszélesítették, dacára annak, hogy ez a piaci szabályozó intézkedés már az első naptól kezdve sok szereplőnél kiverte a biztosítékot. Amint azt Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Alapvetés podcast eheti adásában kiemelte,
a fő gond az, hogy az árrésstop-rendelet szétverte az eddig úgy ahogy érvényesülő piaci logikát.
A beszélgetésben Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke is kiemelte, hogy az árrésstop egyes hatásai hosszútávú fájdalmat okoztak a szereplőknek.
Az árstop hosszú árnyéka volt az, ami a tavalyi év eleji inflációt okozta és erre az inflációra jött egy újabb intézkedés, aminek megint lesz egy hosszú árnyéka, és a kivezetése nem lesz egyszerű.
De vajon meddig tűrik még a veszteséges működést a külföldi hipermarketláncok? Meddig marad velünk az árrésstop és mennyire szállnak el az árak utána? És miért okoz mindez súlyos nehézségeket a falusi kisboltoknak? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
