agrarszektor.hu • 2026. április 15. 13:29
Évek óta hangoztatott kéréseket és javaslatokat fogalmaztak meg az ágazati szereplők és szakmai szervezetek arra a kérdésre, hogy mit várnak az új kormánytól az agrárium és az élelmiszeripar területén. Az Agrárszektornak megszólaló szereplők szerint nincs új a nap alatt: a piaci folyamatok helyreállítását, az adminisztratív és adóterhek csökkentését és a fejlesztések támogatását várják a hamarosan felálló Magyar-kormánytól.
A régóta szükségesnek tartott változtatások lehetőségére számítanak a legfontosabb szakmai szervezetek vezetői az új kormány működése kapcsán
- mondták el az Agrárszektornak. Az érdekképviseletek által adott válaszokban felmerülő igények nem újak, legtöbbjüket már évek óta hangsúlyozzák az érintett ágazatok. Ezek alapvetően a piaci folyamatok újbóli dominanciáját célozzák, valamint az ágazati szereplőkre nehezedő adminisztratív és adóterhek mérséklését. Az élelmiszeripar számára az egyik kulcskérdés az ágazat által már régóta bírált árrésstop kivezetése lenne.
Az infláció elleni lépések kapcsán most az élelmiszerek esetében az árrésstop továbbra is fennáll, de ahogy azt korábban is jeleztük, ezt minél előbb ki kellene vezetni. Már egy ideje az élelmiszerek inflációja bizonyos termékkörökben negatív, a vendéglátástól megtisztított élelmiszerinfláció pedig november óta a mínuszos tartományban van, így egyszerűen nincs szükség tovább erre az intézkedésre
- mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke hozzátette: a kivezetés metodikájáról természetesen egyeztetni kell, több megoldás is lehetséges, meg kell találni az optimális módszert a piaci szereplők és az infláció szempontjából egyaránt.
Mérsékelnék a terheket
Azt gondoljuk, hogy azokat a rendkívül magas terheket, amelyek az élelmiszerekre rakódtak az elmúlt évek során - a magas áfát és a kiskereskedelmi adót - mindenképpen el kellene kezdeni csökkenteni: a kiskereskedelmi adót eltörölni, a költségvetés teherbíróképességét figyelembe véve a magas áfát mérsékelni. Ugyanez az évek óta fennálló kérésünk a népegészségügyi termékadóval kapcsolatban is, amely minden szakirodalom szerint eredménytelen eszköz. A lakosság egészségügyi állapotfelmérései nem igazolják, hogy bármiféle hasznot hozna ez a termékadó, ugyanakkor bizonyos termékköröket stigmatizál.
Éder Tamás ismét felhívta a figyelmet arra is, hogy az ágazat terheihez hozzáadódik az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is, márpedig a legtöbb uniós tagállamban nincs ilyen jellegű kötelező díjfizetés. Ebben az esetben ráadásul az árbevételhez kötődő, ebből adódóan az inflációval párhuzamosan mozgó díjtétel van a termékpálya szereplőire terhelve, tehát évről évre növekszik.
Azt gondoljuk, hogy ennek az állami feladatnak a működését a központi költségvetési forrásokból kellene fenntartani, nem pedig így terhelni az ágazatot.
Az elnök hozzátette: ismereteik szerint az Európai Unióban az élelmiszeripari vállalkozások közül egyedül nálunk kell innovációs járulékot fizetni. Ez ugyan nem nagy költség, de nem biztos, hogy hatékony ösztönzés az innovációkra. Éder Tamás elmondta:
A hazai élelmiszergyártás több bemeneti költsége is jellemzően az uniós átlag felett van, amik összeadódva versenyképességi hátrányt okoznak.
Ilyenek a földgáz és villamos energia díjak, elsősorban a rendszerhasználati díjkomponens miatt, de a víz- és csatornadíjakat is említhetnénk, ami inflációkövető módon évről évre növekszik. Éder Tamás kitért a csomagolóanyagok újrahasznosítását célzó, az ágazat által sokszor bírált díjrendeletre is.
Az EPR rendszer kapcsán sem változott az álláspontunk és továbbra is azt gondoljuk, hogy a jelenlegi koncessziós rendszert alapvetően újra kell gondolni, és transzparensebb, a teherviselők számára átlátható módon működő rendszert kell kialakítani. Itt is azt tapasztaltuk az elmúlt évek során, hogy a magyar rendszer az egyik legdrágább az Európai Unióban, és ezáltal versenyhátrányt okoz a piaci szereplőknek. Elsősorban a gyártás és a logisztika során felhasznált csomagolóanyagokon lévő magas EPR díj a versenyhátrány oka.
Az elnök elmondta, hogy korábban is jelezték, hogy át kellene tervezni a hazai útdíjak rendszerét is. Mint elmondta, az útdíj megemelt mértéke kifejezetten hátrányosan érinti az élelmiszergyártáshoz kötődő áruszállítást, hiszen itt az alapanyagok, a mezőgazdasági termékek, a csomagolóanyagok mind utaznak, aztán a végtermék is utazik az elosztópontokra.
A rendelkezésünkre álló infromációk alapján úgy látjuk, hogy környékbeli országokban működő hasonló útdíjrendszereknél a nálunk megállapított útdíj érdemben magasabb lett, ez nyilvánvalóan többletterhet jelent az ágazat szereplői számára.
Jöhet az áfacsökkentés?
Több kulcsfontosságú területet látok, amelyeket prioritásként kell kezelni. Elsőként a zöldség-gyümölcsök áfájának 5 százalékra történő csökkentését emelném ki. Ez már régóta téma, most pedig különösen aktuális, hiszen a Tisza Párt ezt megígérte, és most abban a helyzetben vannak, hogy meg is tehetik
- mondta el az Agrárszektornak Apáti Ferenc, a Fruitveb elnöke. A termékkörre vonatkozó áfa mérséklése már több mint két évtizedes követelése az ágazati szereplőknek, ebben a felvetésben sincs újdonság. A szakember szerint fontos lenne az is, hogy a már elindult fejlesztések zökkenőmentesen folytatódjanak.
A KAP Stratégiai Terv támogatásainak gyors, hatékony ügykezelését tartom még kiemelten fontosnak. A lényeg az, hogy ne fékezzük a rendszert csak azért, mert ezeket a támogatásokat az előző kormány osztotta ki. Ezek már kint vannak, ennek menni kell, ne a beruházókat akadályozzuk ebben. A fejlesztések, a versenyképességet fenntartó vagy fokozó beruházások minél gyorsabb megvalósítása a cél.
Apáti Ferenc kiemelte a vízgazdálkodás, illetve -felhasználás fontosságát is. Mint elmondta, az öntözés helyzetének javítása és az öntözött területek számottevő növelése kulcsfontosságú, különös tekintettel a felszín alatti vizekre.
A zöldség 90 százalékban öntözött, a hazai gyümölcsültetvények esetében viszont ez csak körülbelül 25 százalékban igaz, ott különösen fontos lenne növelni az öntözött területek arányát.
Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a termálvíz hasznosítás hosszú távú megoldását is ki kell dolgozni, mert 2027 végén lejár a visszasajtolási moratórium. 2028-tól már problémás lesz a termálvizek használata, márpedig az eddig ilyen módon működő néhány száz hektárnyi fűtött termesztőberendezés - üvegház és fóliház - számára ez létkérdés.
2027 december 31-ig látható, hogy versenyképesen tudjuk használni a termálvizet. Ezt hosszú távon meg kell oldani, mert ez a néhány száz hektár nagyon komoly termelési értéket és exportteljesítményt tud elérni.
Kell a külföldi munkaerő
Az elnök szerint ugyanakkor nagyon komoly érvágás lenne a zöldség-gyümölcs ágazat számára a külföldi munkaerőt száműzése.
A munkaerő-ellátás biztosítása elengedhetetlen, beleértve a harmadik országokból - akár Távol-Keletről - érkező munkaerő biztosításának lehetőségét is. Az EU-s munkaerő foglalkoztatása természetesen adott, de a harmadik országokból érkező munkaerő foglalkoztatásának biztosítására különös figyelmet kell fordítani, mert ez kritikus kérdés az ágazat számára.
A Fruitveb elnök szerint mindezek mellett az adminisztratív és bürokratikus terhek csökkentése is fontos feladat, különös tekintettel az EPR-díjak által jelentett költségekre és a megemelkedett útdíjakra, valamint az ehhez kapcsolódó adminisztrációra.
Már nyártól jöhetnek a nagy változások?
Az agrárközgazdász Raskó György szerint a 2026-os választásokat megnyerő Magyar Péternek nagy adu van a kezében: az alapvető élelmiszerek áfájának 5%-ra való csökkentése. A szakember szerint ezt az intézkedést, ami egyébként szerepelt a Tisza párt programjában, össze lehetne kapcsolni az árrésstop kivezetésével is.
Raskó György úgy látta, hogy ezt akár már július elsejei hatállyal is bevezethetné az új kormány.
A kormányváltással az élelmiszer-kiskereskedelemről is le fog kerülni a politikai nyomás, ami - egyebek mellett - a különadókban, a kötelező akciózásban és az árrésstopban nyilvánult meg. Az agrárközgazdász azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár ez a mostani helyzet hosszú távon fenntarthatatlan, az említett intézkedések nem vezethetők ki egyik napról a másikra, reálisan egy fél-egy éves távlatban, vagy akár még több idő alatt lehetne biztonságosan megszünetni őket. Raskó György hozzátette:
Remélem, hogy az új kormány leül majd tárgyalni az ágazat szereplőivel, és tető alá hoznak majd egy kompromisszumos megoldást.
A tejágazat beruházásokat szeretne
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint az ágazat szereplői több, egymással összefüggő területen is konkrét lépéseket várnak az új kormánytól, amelyek egyaránt szolgálhatják a tejágazat stabilitását és versenyképességét.
Kiemelt fontosságúnak tartja a termelői és feldolgozói beruházási támogatások folytatását, mivel ezek nélkülözhetetlenek a hatékonyság növeléséhez és a technológiai fejlesztésekhez.
Emellett hangsúlyozza, hogy a közétkeztetésben, amely részben hazai adófizetői forrásokból működik indokolt lenne a hazai tej és tejtermékek arányának növelése, párhuzamosan az iskolatejprogram leépítésének visszafordításával. A szakmaközi és termelői szervezetek szerepének erősítése szintén kulcskérdésként jelenik meg, különösen a piaci koordináció szempontjából. A tejpiaci egyensúly helyreállítását célzó intézkedések meghozatala is létfontosságú, amelyhez kapcsolódóan felmerül a trappista sajt áfájának csökkentése, valamint az árrésstop kivezetése is, mint a piaci viszonyokat torzító tényezők megszüntetésének lehetséges eszközei.
Meddig marad az árrésstop?
Az árrésstop gazdasági hatásaival foglalkozunk az Alapvetés podcast április 16-i adásában is. A műsorban Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára arról is beszél, hogy meddig vásárolhatnak még olcsóbban a magyarok és milyen lehetőségek vannak az árrésstop kivezetésére.
Önálló környezetvédelmi tárcát szeretnének
Aitner-Óváry Melinda, a WWF Magyarország agrárszakértője az Agrárszektornak arról beszélt, hogy a szervezet tevékenysége lefedi a hazai természetvédelem legtöbb területét, így „konyhakészen” kidolgozott javaslataik, jó gyakorlataik, projektötleteik, tanulmányaik állnak
a reményeik szerint önálló minisztériumot kapó természet- és környezetvédelmi szektor rendelkezésére, mind az erdővédelem, mind a klímaadaptáció, mind az energia- és vízgazdálkodás területén.
Jelenleg a természetes élőhelyek megőrzését, a fenntartható mezőgazdaságra való átállást és a természetalapú vízmegtartást is megnehezíti, hogy a gazdák körében a súlyosbodó aszály és az egyre szaporodó jó példák ellenére sem történt még meg az a szemléletváltás, ami az alacsony hozzáadott értékű alapanyagok mennyiségfókuszú termelése helyett a tudatos, ökológiai és ökonómiai szempontból is fenntartható gazdálkodás megvalósulását eredményezné
– mutatott rá Aitner-Óváry Melinda, majd hozzátette: ehhez elengedhetetlen a hosszú távú - kormányzati és EU-s gazdálkodási ciklusokon átnyúló - agrárfejlesztési, és ahhoz szervesen kapcsolódó vidékfejlesztési stratégia megalkotása, mely nemcsak a minimálisan elvárt regionális mértékben, de a valós élet szintjén és tájszinten is irányt mutat a helyben élő gazdálkodóknak, önkormányzatoknak és a termékpálya szereplőinek abban, hogy hogyan adjanak választ közösen a klímaváltozás és a gazdasági környezet kihívásaira.
Ehhez a kormánytól támogató szabályozási környezetre - például a magántulajdon és a közérdek viszonyának rendezését illető döntésre és a gazdák kompenzálására az ökoszisztéma-szolgáltatásokért - és átstrukturált, a környezetnek ártó támogatásokat kizáró ösztönzőrendszerre van szükség. Bízunk benne, hogy ebbe a holisztikus, szektorokon átnyúló tervezési folyamatba mielőbb bekapcsolódhatunk a többi zöld civil szervezettel együtt, és tapasztalatunkkal, szakértelmünkkel segíthetjük a munkát.