A Magyarország területére belépő, illetve onnan kilépő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 3%-kal mérséklődött, importértéke 3%-kal nőtt, az egyenleg pedig 17,8%-kal romlott 2025-ben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 383 millió eurót, behozatalának értéke 10 118 millió eurót tett ki, az agrár-külkereskedelem aktívuma 3265 millió euró volt, 705,6 millió euróval kevesebb, mint 2024-ben - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentésében. Ebből az is kiderült, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 12%-kal, az importé 9,2%-kal esett 2025-ben. Az exportárindex 8,2%-kal, az importárindex 4,4%-kal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 1,04, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány javult 2025-ben. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,5 százalékponttal nőtt, a vizsgált évben 9,1% volt. Amíg az agrárimport részesedése 2024-ben 7,2%-ot ért el, 2025-ben már 7,3%-ot tett ki.
20-25 év lemaradásban van a magyar élelmiszeripar: be lehet ezt hozni?
Magyarország rengeteg kakaókészítményt és gyümölcsöt importált tavaly
A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 14 exportértéke emelkedett 2025-ben az előző évhez viszonyítva. Legnagyobb mértékben a különböző ehető készítmények (KN21) árbevétele nőtt (+107,1 millió euróval), elsősorban a kávé, tea exportérték-növekedése miatt. A húsfélék (KN02) exportértéke 97,8 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. Az állati és növényi zsírok, olajok (KN15) árucsoport exportárbevétele 71,2 millió euróval 996 millió euróra nőtt. Az állati takarmányok (KN23) exportértéke 54,7 millió euróval bővült az elkészített állati takarmány és hobbiállat-eledel, valamint a szójababpogácsa exportnövekedése révén. A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a gabonafélék (KN10) esetében történt, az exportérték 478,3 millió euróval (28,3 százalékkal) 1213,6 millió euróra csökkent a búza és a kukorica visszaesése miatt. A zöldség- és gyümölcskészítmények (KN20) árucsoport exportárbevétele 47,2 millió euróval maradt el a 2024. évi szinttől.
Importoldalon a 24-ből 17 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebb-nagyobb mértékben 2025-ben az előző évhez viszonyítva. A kakaókészítmények (KN18) importértéke nőtt a legjobban, 117,8 millió euróval. A gyümölcsfélék (KN08) importértéke 67,3 millió euróval volt több 2025-ben a bázisidőszakhoz képest. Az olajos magvak (KN12) importértéke mintegy 62,5 millió euróval 483,8 millió euróra bővült a napraforgómag árnövekedése révén. A tejtermék, tojás, méz (KN04) árucsoport behozatala 62,2 millió euróval 773,7 millió euróra emelkedett. A kávé, tea, fűszer árucsoport (KN09) importértéke 58,5 millió euróval, a gabonaféléké (KN10) 58,4 millió euróval, az állati és növényi zsírok, olajok (KN15) árucsoporté pedig 52,8 millió euróval nőtt. Legnagyobb mértékben a cukor és cukorkaáruk (KN17) importárbevétele csökkent (-90,2 millió euró) az előző évhez képest.
Most lehull a lepel: döbbenetes, ami a magyar agrárexporttal történik
Az export és az import jelentős részét is 10-10 termék adta
A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 76%-át, az import értékének 67%-át 10-10 árucsoport adta 2025-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport - az állati takarmányok, a húsfélék, a gabonafélék, a különböző ehető készítmények, valamint az ital, szesz, ecet - részesedése a teljes agrárexportból 49%-os volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport - az állati takarmány, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, a tejtermék, tojás, méz, valamint a húsfélék - aránya a teljes agrárimportból 40%-ot ért el 2025-ben.
A magyarországi agráregyenleg döntő hányadát (27%) a gabonafélék tették ki 2025-ben. Meghatározó részesedéssel (17-24%) bírt az állati takarmány, az ital, szesz, ecet, valamint a húsfélék, és az állati és növényi zsír és olaj árucsoport. A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 11-nek az egyenlege negatív tartományba esett.
Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60%-át adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 46,5%-át fedte le. Az exportban az állati takarmányok, a napraforgómag-olaj és a baromfihús játszottak kulcsszerepet. Legnagyobb értékben csokoládét, állati takarmányokat, valamint kenyeret, kalácsot és egyéb pékárut hoztak be. A feldolgozatlan termékek 2015-2021-ben az agrárexport árbevételének 29-33%-át biztosították, 2022-2024-ben ez az arány 26-27%-ra mérséklődött, ami elsősorban a kukoricaexport viszszaesésének volt tulajdonítható. A vizsgált évben a feldolgozatlan termékek részesedése 22%-os volt.
Itt a keserű valóság: tényleg visszahúzza a magyar gazdaságot az agrárium?
Egyre nő a magas feldolgozottságú termékek aránya az exportban
Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya - a 2018. évet kivéve - évek óta 30% vagy afelett alakult, 2025-ben 31%-ot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2015-2017 között 34-39%-ot tett ki, 2018-ban 42%-ra emelkedett, 2019-2022-ben pedig 37-39%-ot ért el. Ez az arány 2023-ban 41% fölé bővült, majd tovább növekedett: és 2025-ben már 45%-ot mutatott. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.
Az importban a másodlagosan feldolgozott termékek aránya meghatározó. Az elsődlegesen feldolgozott termékek részesedése 2015-ben még 29%-os volt, majd jelentősége 2020-ig folyamatosan csökkent, 2021 után némi növekedés volt tapasztalható, de 2024-től súlya újra visszaesett, a vizsgált évben az arány már csak 23% körül alakult. A nyersanyagok 2015-2021 között a behozatal 23-25%-át tették ki, 2022-ben a részesedése 30%-ra emelkedett, majd fokozatosan mérséklődött, 2025-ben 20%-ra esett vissza.
Az agrár-külkereskedelem pozitív egyenlegének döntő részét először 2021-ben biztosították az elsődlegesen feldolgozott termékek, súlyuk 2022-ben tovább nőtt, 60%-ot tett ki. Ezután azonban némi visszaesés volt tapasztalható: 2024-ben az aktívum 36%-át adták az alapanyagok, 44%-át az elsődlegesen feldolgozott termékek, 21%-át pedig a késztermékek. A 2025-ös évben ez az arány 29 : 58 : 31 volt. Az AKI jelentése szerint 2015-2021 közötti években az aktívum 41-47%-át adták a feldolgozatlan nyersanyagok, meghatározó szerepük 2022-ben az előző évhez képest is nagymértékben csökkent, melynek egyik oka a a magyar gabonaexport volumenének jelentős visszaesése volt. A másodlagosan feldolgozott termékek részesedése 2009 után számottevően növekedett: amíg 2009-ben még csak 3%-ot, 2014-ben pedig már 26%-ot tett ki. 2015-2024-ben ez az arány 10-26% között mozgott, a vizsgált időszakban pedig 31%-os volt.
Még mindig az EU a magyar agrár-külkereskedelem legfontosabb partnere
Az agrár-külkereskedelmi forgalom 86,2%-át az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2025-ben. A régi tagállamok részesedése 45,9%-os, az új tagországoké 35,9%-os volt a teljes agrárkülkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 10 945 millió euró, a behozatalé 9324 millió euró volt. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export értéke 1672,5 millió eurót, az import értéke 507,1 millió eurót tett ki. Az aktívum 1165,4 millió eurót ért el.
Az első öt legnagyobb exportpiac - Németország (1621 millió euró), Olaszország (1557 millió euró), Románia (1519 millió euró), Ausztria (1069 millió euró) és Lengyelország (798 millió euró) - együttes részesedése a teljes agrárexportból 52,8%-os volt 2025-ben. A kivitel közel 71%-a hazánk tíz legjelentősebb partnerországa között oszlott meg.
A Magyarországra érkező agrárimport mintegy négyötöde tíz országból érkezett 2024-ben és 2025-ben is. Ezek mindegyike uniós tagállam volt. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner - Németország (1947 millió euró), Lengyelország (1489 millió euró), Szlovákia (861 millió euró), Hollandia (839 millió euró) és Ausztria (667 millió euró) - részesedése a teljes agrárimport értékéből 57,4%-ot ért el a vizsgált időszakban.
Egyre több tejterméket és tojást importálnak a magyarok
A tejtermékek, tojás, méz árucsoport exportértéke 7,8%-kal, importértéke 8,7%-kal bővült. Az árucsoport passzívuma egy évvel ezelőtt 78,3 millió euró volt, a vizsgált évben 17%-kal romlott, 91,3 millió eurót tett ki. A tej és tejtermékek exportárbevétele 533,3 millió eurót ért el, a tojás exportértéke 67 millió euró, a mézé pedig 66,6 millió euró volt. Az importoldalon a tejtermékek értéke 642,1 millió eurót, a tojásé 65,2 millió eurót tett ki. Az árucsoport negatív egyenlegét főként a sajt és túró, valamint a tejföl, joghurt, kefir behozatala okozta. A tojás külkereskedelme 1,8 millió eurós aktívummal zárt. Nyerstejből nettó exportőr, tejtermékekből (tejszín, joghurt, vaj, sajt) továbbra is nettó importőr Magyarország.
A tej exportmennyisége 363,4 ezer tonna volt 2025-ben, árbevétele 220,6 millió eurót eredményezett. A tejimport volumene 68,3 ezer tonnát, értéke 69,7 millió eurót tett ki. A nyerstej 86,7%-a négy országba került a vizsgált időszakban, a legnagyobb vásárlók Románia (197,7 ezer tonna), Horvátország (87,2 ezer tonna), Olaszország (18,1 ezer tonna) és Bulgária (11,9 ezer tonna) voltak. A tejimport 48,9%-át (33,4 ezer tonna) Szlovákia szállította Magyarországra, Csehországból érkezett a tejimport ötöde, 14,6 ezer tonna mennyiségben. A harmadik legfontosabb beszállító Lengyelország volt 8,7 ezer tonna mennyiséggel.
A tenyész- és étkezési tojás exportvolumenének 44,4%-a három országba került: 16,1%-a Lengyelországba, 16%-a Romániába és 12,3%-a Oroszországba. Az import 42,3%-a (8,4 ezer tonna) Lengyelországból érkezett. Nagyobb szállítóink voltak még 2025-ben Macedónia (1,6 ezer tonna), Bulgária (1,5 ezer tonna) és Horvátország (1,3 ezer tonna) is.
Több édes paprikát és gyökérzöldséget exportáltunk, mint amennyi a hazánkba érkezett
A zöldségfélék exportértéke és importértéke egyaránt 2,2%-kal mérséklődött, a 2024. évi 44,9 millió eurós passzívum romlott, 44,1 millió eurót tett ki 2025-ben. Az árucsoporton belül a gyökérzöldségek, a fagyasztott, illetve szárított a zöldségek, valamint az egyéb friss zöldségfélék kategóriába sorolt termékek rendelkeztek pozitív egyenleggel 2025-ben, melyek összesen a kivitel értékének háromnegyedét tették ki. A friss zöldségfélék többségéből - burgonya, paradicsom, hagymafélék, káposztafélék, salátafélék, uborka - mind a volument, mind az értéket tekintve nettó importőr volt Magyarország 2025-ben is. A gyökérzöldségek kivitt mennyisége meghaladta a behozott volument (az exportátlagár is magasabb volt az importátlagárnál), így a termékek külkereskedelme aktívumot eredményezett. Az egyéb friss zöldségek körében az édes paprika exportvolumene és értéke kiemelkedő. Kivitele mind értékben, mind mennyiségben a behozatal másfél-kétszeresére rúgott korábban, 2024-ben és 2025-ben ez az arány csökkent, de még így is nettó exportőrnek számít hazánk. Az édes paprika kivitelének 55,7 százaléka (7,5 ezer tonna) Németországba került, 11,4 százalékát (1,5 ezer tonna) Szlovákia vásárolta meg, Csehország pedig 9,8 százalékkal (1,3 ezer tonna) a harmadik helyen állt a célpiacok rangsorában.
A burgonya külkereskedelmi egyenlege évek óta negatív, a behozatal többszöröse a kivitelnek. Az importtermék forrása elsősorban Franciaország, Hollandia és Szlovákia volt a vizsgált évben, a burgonyaimport-volumen 93,4%-a az említett országokból érkezett. Az export 4,9 ezer tonnát tett ki 2025-ben. Csehországba 1,4 ezer, Lengyelországba 1,2 ezer, Horvátországba pedig 848 tonna burgonya került Magyarországról.
Több gyümölcsöt érkezett az országba tavaly, mint 2024-ben
A gyümölcsfélék külkereskedelmének 2024. évi 328,5 millió eurós passzívuma valamelyest romlott, 2025-ben 381,8 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel 173,6 millió euró, az import értéke 555,4 millió euró volt a vizsgált évben. Az árucsoport exportárbevételének 18%-át, illetve 20%-át a kajszibarack, cseresznye, őszibarack, szilva, kökény termékcsoport és a fagyasztott gyümölcs, 10,4%-át a banán, 10,7%-át a dinnye, illetve 11,5%-át a datolya, füge, ananász termékcsoport kivitele adta. A behozatal értékének 18%-át (92,1 millió euró) a banán, 16%-át (84 millió euró) a citrusfélék tették ki a vizsgált évben. A hazai gyümölcstermelés jelentős hányadát az alma (KN080810) adja, amelynek közel háromnegyedét a feldolgozóipar használja fel. Az almaexport 2025-ben 11,5 ezer tonnát tett ki 9 millió euró értékben, behozott mennyisége 34,9 ezer tonna volt, a külkereskedelmi egyenleg évek óta negatív. A kivitel több mint felét Szlovákia vásárolta meg, 22,3%-át Ausztria, mintegy tizedét pedig Románia.
Itt a kegyetlen valóság: kritikus szinthez ért a gyümölcstermesztés itthon
Lehull a lepel: itt az igazság a magyar boltokban kapható gyümölcsökről
A gabonafélék tették ki a teljes magyar agrárexport tizedét 2025-ben
A gabonafélék külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb, exportértéke pedig a harmadik legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2025-ben. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2024-ben 12,5% volt, 2025-ben valamelyest romlott az arány, 9,1%-ot tett ki. A gabonafélék exportértéke 28,3%-kal, volumene 37,7%-kal visszaesett, az import menynyisége és értéke azonban 62,3, illetve 21,7%-kal nőtt a bázisidőszak szintjéhez képest. Az árucsoport külkereskedelmének aktívuma 886 millió euróra (-38%) csökkent, ami a teljes élelmiszer-külkereskedelmi aktívum 27,1%-át adta. A vizsgált évben összesen 4,2 millió tonna gabonát értékesítettek a külpiacokon, amelyből 2,4 millió tonna búza, 1,3 millió tonna kukorica és 471,8 ezer tonna árpa volt.
A kukoricaexport volumenének 98,7%-a az EU-tagállamokban talált piacra, viszont az árbevételnek csak 88,3%-a realizálódott a belső piacon, mivel a harmadik országokba exportált kukorica esetében jellemzően a drágább vetőmag volt túlsúlyban. Ilyen célpiac volt például Ukrajna, Szerbia, Fehéroroszország és Törökország. A kukoricaexport 62%-a (802,2 ezer tonna) Olaszországba került, további fontosabb exportpiacaink Ausztria (216,4 ezer tonna) és Románia (70,6 ezer tonna) voltak. A búzakivitel 94%-a (2,2 millió tonna) irányult az EU-tagországokba 2025-ben. Olaszország (1,2 millió tonna), valamint Ausztria (527,4 ezer tonna) volt a legnagyobb vásárló, továbbá Németország (252,6 ezer tonna), Szlovénia (105 ezer tonna), illetve EU-n kívüli országként Bosznia-Hercegovina (103,9 ezer tonna) is fontos exportpiacnak számított. A külpiacokon értékesített mintegy fél millió tonna árpa 97,9%-a került az EU-ba, a legfontosabb célpiacok Olaszország (241,9 ezer tonna) és Ausztria (100,6 ezer tonna) voltak.
Tarolnak ezek a magyar növények Európában: megéri termeszteni őket
Az olajos magvak külkereskedelmét továbbra is a repce- és a napraforgómag határozza meg
Az olajos magvak exportértéke 610,9 ezer euróra (-6,7%) mérséklődött, az importé pedig 483,8 ezer euróra (+14,8%) nőtt a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak egyenlege pozitív tartományba esett, az aktívum 127,2 millió eurót tett ki, ami a 24 árucsoport körében a kilencedik legjelentősebb aktívum volt. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozzák meg, melyek az árucsoport exportértékének 73,2%, importértékének 61,5%-át fedték le 2025-ben. A repce exportmennyisége 427,2 millió tonna, értéke 248,2 millió euró volt a vizsgált évben. A magyar repcekivitel szinte 100%-ban a belső piacra irányult, főként Ausztriába (48,1%, 205,6 ezer tonna) és Németországba (25,3%, 107,9 ezer tonna). A repce behozott mennyisége 126 ezer tonnát tett ki 71,2 millió euró értékben. Az importvolumen több mint kétharmada két országból érkezett, Romániából 53,7 ezer tonna, Szerbiából 37,9 ezer tonna.
A napraforgómag-export volumene 271,1 ezer tonna volt 2025-ben, exportárbevétele 193,7 millió eurót ért el. A kivitel 98,7%-a EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Csehországba (74,8 ezer tonna), Olaszországba (51,7 ezer tonna), illetve Németországba (35,9 ezer tonna) kerültek. A szójababkivitel az utóbbi években 90-160 ezer tonna között váltakozott, a 2025. évi adatok szerint exportvolumene összesen 140,7 ezer tonnát tett ki.
Továbbra is jelentős a hazai napraforgómag-olaj kivitele
Az állati és növényi zsírok és olajok külkereskedelmi többlete 4%-kal bővült 2025-ben a tavalyi évhez mérten, amely így az ötödik legnagyobb aktívum (540,1 millió euró) volt a vizsgált évben. Az árucsoport exportértéke a 2024. évi szinthez képest 7,7%-kal, importértéke 13,1%-kal emelkedett. A napraforgómag-olaj tette ki az árucsoport kivitelének 80,4%-át, ezzel a második legnagyobb exportárbevétellel és külkereskedelmi aktívummal rendelkező hazai élelmiszeripari termékcsoport lett. Exportvolumene 2025-ben 634,3 ezer tonna volt, értéke 792,4 millió eurót ért el. Legfontosabb piaca Olaszország (155,5 ezer tonna), Németország (136,2 ezer tonna) és Hollandia (82,1 ezer tonna) volt, de Csehország és Lengyelország is nagyobb mennyiséget vásárolt 2025-ben. Napraforgómag-olajból 19 ezer tonna érkezett Magyarországra, 21,6 millió euró értékben. A repcemagolaj-export volumene 60,5 ezer tonna, az importé 58,7 ezer tonna volt a vizsgált időszakban. A növényi zsírok és olajok importértékének 25%-át, 105,2 millió eurót a margarin fedte le.
