A kutatók a Bionda Triplo Malto sörből, sörléből, valamint a gyártás négy fő melléktermékéből készítettek vizes kivonatokat. Ezek a melléktermékek a komló, az élesztő, a sörtörköly és a cefre voltak. A kivonatokat ezután halhatatlanná tett (immortalizált) humán dermális fibroblasztokon, egészen pontosan a BJ-5ta sejtvonalon tesztelték. Az alacsony koncentrációjú, 0,25-1 mg/ml arányú kivonatok önmagukban nem mutattak számottevő antioxidáns hatást, ugyanakkor sejtkárosítást sem okoztak. A helyzet megváltozott, amikor a kivonatokat olaj-a-vízben emulzióba dolgozták, és 10 mg/ml hatóanyag-ekvivalens koncentrációban alkalmazták őket. Ezek a készítmények már jelentősen növelték a fibroblasztok metabolikus aktivitását és antioxidáns válaszát. Ezzel szemben a szabad kivonatok egy része ugyanebben a koncentrációban már sejtmérgezőnek (citotoxikusnak) bizonyult. Mindez arra utal, hogy az emulziós összetétel alapvetően meghatározza a hatóanyagok biológiai hasznosulását.

A kidolgozott emulziók fizikai-kémiai szempontból stabilnak bizonyultak, pH-értékük 5,7 és 6,2, míg viszkozitásuk 4750 és 5150 mPa·s között mozgott. Emellett teljesítették az ISO 11930:2012 szabvány szerinti tartósítószer-hatékonysági tesztet, és az epikután tesztek (bőrtapasz-próbák) során is jól tolerálhatónak mutatkoztak.

Az in vivo vizsgálatban ötven egészséges önkéntes vett részt. A harmincnapos klinikai tesztet kettős vak, randomizált, úgynevezett osztott alkaros elrendezésben végezték. A sör-, élesztő- és sörtörkölykivonatot tartalmazó emulziók a kiindulási értékhez képest mindhárom vizsgált bőrparamétert javították. A bőrön keresztüli (transzepidermális) vízveszteség, vagyis a TEWL jelentősen csökkent. Ezzel párhuzamosan a bőr hidratáltsága is nőtt, a bőrrugalmasság terén pedig a sör- és élesztőalapú készítmények bizonyultak a leghatékonyabbnak.

A tanulmány legfontosabb tanulsága, hogy a sörgyártási melléktermékek polifenolokban és fermentációs metabolitokban gazdag kivonatai valódi bőrápoló hatóanyagként működhetnek. Ehhez azonban megfelelő kozmetikai formulációba kell ágyazni őket. Az emulziós hordozó szerepe kulcsfontosságúnak bizonyult. Míg a szabad kivonatok magasabb koncentrációban toxikusak lehetnek, az emulzióba dolgozott változatok biztonságosan és hatékonyan alkalmazhatók. A vizsgált paraméterek tekintetében az élesztő- és sörkivonat-alapú készítmények mutatták a legerősebb összesített hatást.