agrarszektor.hu • 2026. március 16. 11:34
Az elmúlt időszakban egyre több olyan termelő lett Magyarországon, aki közvetlenül a felhasználás előtt szerzi be a szükséges inputanyagokat, így előfordulhat, hogy ők idén a korábbinál jóval magasabb áron tundak hozzájutni majd ezekhez a termékekhez - hangzott el a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, Kecskeméten. Az ágazatra rálátó szakemberek elmondták, hogy az iráni konfliktus hosszú távon komoly árfelhajtó hatással lehet szinte valamennyi inputanyagra, de azt is kifejtették, hogy a klímaváltozás nemcsak a termelőket, a gyártókat is alkalmazkodásra, innovációra és a külföldi bevált gyakorlatok és megoldások mielőbbi alkalmazására sarkallják.
Molnár Krisztián, a Poliext Kft. öntözési projektmenedzsere elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat valamennyi szereplője tapasztalhatta, mekkora károkat tud okozni az aszály. Mint mondta, a mezőgazdaságnak már öt éve nincs jobb éve, folyamatosan aszály van, és az a baj, hogy ha a termelők hiába teszik bele a rengeteg inputanyagot, ha ennek nincs eredménye, akkor voltaképp nincs értelme sem. És ugyanez áll az inputanyag-felhasználás csökkentésére is. A szakember az öntözés kapcsán kifejtette, hogy a legtöbb magyar termelő még mindig dobos felső öntözést használ: erős szivattyúkkal jéghideg vizet nyomnak ki a növényekre, aminek a fele legtöbbször egyáltalán nem, a másik fele is csak részben hasznosul. Ez pedig rendkívül nagy költségekkel jár, arról nem beszélve, hogy hosszú távon a talajoknak is árt. A szakember példákkal illusztrálta a csepegtető öntöző rendszerek előnyeit a hagyományos megoldásokkal szemben, és bemutatta, hogy ezek nemcsak a kijuttatott vízmennyiséget, de a felhasznált energiát is csökkentik, valamint a kijuttatott műtrágyák és biostimulátorok hasznosulását is javítják. Molnár Krisztián beszélt arról is, hogy csepegtetéses megoldást ott is lehet a tevékenység kiegészítésére használni, ahol már ki van építve egy pivotos vagy lineár öntözési rendszer. Mint fogalmazott,
az inputanyagok költségének ilyen jellegű csökkentése hosszú távú játék, amelynek során minden évben kevesebbet teszünk bele, mert a növények nem igényelnek annyit. Ez pedig több év alatt jelentős megtakarítást eredményezhet, még úgy is, hogy a bekerülési költség és a megvalósítási idő magasabb egy ilyen öntözésnél a hagyományos megoldásokhoz képest.
Ez utóbbi oka abban rejlik, hogy a csepegtető öntözéshez más kategóriájú szűrőrendszer kell, mint a dobos megoldásokhoz. A szakember beszélt arról is, hogy az ilyen rendszerek létesítésénél a költségek mellett az szokott még kérdés lenni a gazdák részéről, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a talajművelést, amire - megfelelő tervezés mellett - az a válasz, hogy semennyire.
Hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hatásait?
Balázs Viktor, a Bio-Nat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországra az elhelyezkedése miatt a környező régiókhoz képest 2 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleti átlagok jellemzőek, valamint a Kárpát-medence az ország időjárását és csapadékosságát is jelentősen befolyásolja. Mint mondta, nem az éves csapadék mennyisége tér el a környező országokétól, hanem annak eloszlása, amely a növénytermesztés számára azokat a drasztikus időszakokat jelzi, amelyek akár a megtermékenyülés szempontjából kiemelten fontosak. Ezért az inputanyag gyártóknak olyan termékeket kell előállítaniuk, amelyek a biológia útján nyújthatnak segítséget a termelőknek.
Czigány Tibor, a Nufarm Hungária ügyvezető igazgatója ezzel egyetértve jelezte, hogy az elmúlt időszakban a csapadék eloszlásában tapasztalható különbségek mellett mellett a hőségnapok száma is sokat nőtt. Erre az inputanyag-gyártók a megváltozó klímához jobban alkalmazkodó hibridek, növények piacra dobásával, valamint a meglevő, a világ másik részein kidolgozott innovatív technológiák bemutatásával állhatnak a gazdák rendelkezésére abban, hogy profitábilisabban tudjanak termelni.
Hámos András, a Kwizda marketing és portfólió vezetője szerint nemcsak az elmúlt 5, de voltaképp a megelőző 30 évben folyamatos volt az időjárás átalakulása. A szakember szerint jelenleg nagyon meg kell nézni, hogy Magyarország, illetve az ország egyes régiói alkalmasak-e egyes növényfajok termesztésére, hiszen a kukorica termesztésének tapasztalatai hatására az elmúlt években sok gazda váltott át más kultúrák termesztésére, sokan kényszerűségből. Mint fogalmazott, az ágazat valamennyi szereplője részéről adaptációra van szükség a megváltozott körülményekhez.
Hutter Ádám, az IKR Agrár műtrágya kereskedelmi üzletág igazgatója is hasonlóan látta a helyzetet, de az alkalmazkodás mellett az innovációra és a meglevő tapasztalatok felhasználására is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint a gazdáknak ki kell választania azt is, hogy milyen módon és technológiával fognak termeszteni a jövőben. Az inputok felhasználását meghatározza a ágazat szereplőinek felkészültsége és a meglevő tudásanyag is.
Mátrai Tibor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint a múlt tapasztalatai már nem mindig, vagy nem teljesen alkalmazhatóak a mezőgazdaságban. A vetőmagok oldaláról az innovációt a nemesítés jelenti, ami alkalmazkodni tud a megváltozó körülményekhez, ám ez egy lassú folyamat, még úgy is, hogy mostanra már sokkal modernebb nemesítési technikák állnak rendelkezésünkre, mint ezelőtt akár 10-20 évvel.
Most már nem 10-15 év alatt lehet egy új fajtát létrehozni, hanem elég lehet 3-4 év is, plusz a regisztráció. Emellett Magyarországon a száraz, meleg és a nedves, csapadékos időszakokban megjelenő betegségeknek is ellenálló fajtákat kell alkotni, ami nem egyszerű feladat
- tette hozzá Mátrai Tibor.
Hogyan érinti az iráni konfliktus az inputanyagok piacát?
Mátrai Tibor szerint a Közel-keleten kialakult helyzet a vetőmagpiacot kevésbé fogja érinteni, ezen a téren Európa önellátó, nagy vetőmagtermesztő múlttal, bizonyos kultúrák tekintetében pedig Magyarország is exportőr. A szakember ezen a téren nem számít problémákra a közeljövőben. Hutter Ádám szerint az elmúlt öt évben több olyan esemény is volt, ami komoly mozgásokat eredményezett a műtrágyapiacon, mint például a koronavírus-járvány, a gázárak megugrása és az orosz-ukrán háború. A Hormuzi-szoros, amit most lezártak, fontos helyszíne a nemzetközi gáz- és olajkereskedelemnek, és mivel az európai gázbeszerzések most már 100%-ban a holland tőzsdén, a TTF-en igazából zajlanak, így ez a műtrágyára rögtön kihatott, az árak azonnal megugrottak. Ez pedig nagyon veszélyes, mert a kiszámítható gyártásnak fontos lenne folyamatos kötés és folyamatos árazás. A gázbeszerzés problémái emellett azt is mutatják, hogy a rendszernek rengeteg gyenge pontja van, és minden rendkívüli esemény árfelhajtó hatással bír. Az iráni konfliktus kirobbanása előtti hetekben egyébként leszálló ágban voltak a gázárak, a gyártók ezekkel kalkuláltak. Problémás az is, hogy az orosz termékekre különböző vámok vonatkoznak, illetve január 1-jétől a karbonadó is sújtja az import műtrágyákat. Emiatt viszont a külföldi gyártók nem, vagy csak később fogják idehozni a termékeiket, mert nem éri meg nekik az európai piacon értékesíteni. Jelenleg az látszik, hogy egy ideig a magasabb gázárak miatt magasabb nitrogénárak lesznek jellemzőek a piacra. Ezeket a problémákat pedig az uniós gyártás nem tudja megoldani. Mint fogalmazott,
a világpiacot a karmaid árazza be. Ez a legolcsóbb hatóanyag, ebből használják a legtöbbet az európai piacon legtöbbet abból használják az európai piacon. Tehát ez határozza meg sokszor az árképzést az összes többi műtrágyánál. Mivel ez most itt nincs, vagy nem fog olyan mértékben bejönni, ez egy extra költséget fog jelenteni, ezáltal a belső piaci előállítások is emelkedni fognak. Attól félek, hogy ez a 2024-25-ös árszint akkor se fog visszatérni, ha véget ér ez a konfliktus.
Hámos András szerint elmúlt években átalakult az ágazat szereplőinek a tervezési struktúrája: egyre többen vannak, akik közvetlenül a felhasználás előtt döntenek a vásárlásokról. Viszont most az események hatására egy nagyobb érdeklődés támadt a gazdák részéről az inputanyagok beszerzése iránt. A növényvédő szerek piaca ugyanakkor stabilabb, így inkább a műtrágyáknál várhatók nagyobb elmozdulások az árakban. Czigány Tibor rámutatott, hogy a növényvédő szerek alapanyagai jórészt kőolajipari termékekből vagy gázból származnak, és amint a kőolaj-gáz ára elmegy, azt előbb-utóbb a növényvédő szerek is követni fogják. Erre a szezonra, a következő három-négy hónapra ugyanakkor már vagy itt vannak a termékek, vagy úton vannak. A szakember szerint figyelni kell az euró-dollár-forint árfolyamokat is, elmegy a forint ára, akkor a már itt levő termékek is szorítóban kerülnek. A nagy multicégek általában valahol a 385 és 400 forint/euró körüli árfolyamon határozták meg a termékeiket, és ha 395 körül lesz a forint jelentősen, akkor sokan izgulni kezdenek majd.