A klímaváltozás következményei, mint az extrém hőség, a csapadékhiány, az új kártevők és betegségek napi szintű működési kihívást jelentenek.
A kertészkedésben nincs két egyforma év, a 2025-ös esztendő növényvédelmi szempontból is tanulságos volt.
Az elmúlt évek időjárási fordulatai nem csupán apró módosításokat követelnek meg a hazai termelőktől, sokkal inkább az egész szemlélet átalakulását.
Nem bizonyított a növényvédőszerek és a rák ok-okozati kapcsolata, de a számok azt mutatják, hogy lehet összefüggés.
Igen hasznos lehet a startertrágya használata, de sok dologra oda kell figyelnie a gazdáknak.
A kormány a további védekezés érdekében szigorította a megműveletlen szőlőültetvényekre vonatkozó szabályozást.
Kedvezőbb támogatási feltételek, egyszerűbb adminisztráció és a vegán steakek "alkonya" érkezhet 2026-ban.
Döntött a Corteva: külön cégbe viszi át vetőmag- és növényvédőszer-üzletágát 2026-tól.
Súlyos levéltetű-fertőzéssel küzdenek a holland termelők a jégsaláta-állományokban.
A Nébih idén is kiemelt figyelmet fordított a permetezésre szolgáló növényvédő gépek műszaki felülvizsgálatát végző állomások ellenőrzésére.
Sok esetben nem a nitrogén és a foszfor hiánya a meghatározó oka növényeink nem megfelelő fejlődésének, hanem a mező- vagy mikroelemek hiánya.
A Duplomb-törvény az acetamiprid nevű, neonikotinoid családba tartozó növényvédőszer használatát engedélyezné újra, amelyet Franciaországban 2018-ban betiltottak.
Az ürömlevelű parlagfű talán az egyik legismertebb gyomnövényünk, a legtöbb növényi kultúrában jelentős kárt okozhat.
Talán a leggyakrabban a levéltetvek kártétele jelenik meg, de a napraforgómoly, a bagolylepkék és az amerikai kukoricabogár is jelentős problémát okozhat.
A növényvédelem 2025-ben is hangsúlyos szerepet játszik a termesztés-technológiában, hiszen a jó minőségű szőlő lesz az alapanyaga a kiváló boroknak.
Nemcsak az élővilágot, hanem az emberiséget is veszélyeztetik a mikroműanyagok.
Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2022 és 2024 között végzett vizsgálatainak összefoglaló eredményei.
Felhívja a figyelmet a Nébih arra, hogy fél évvel a lejárat előtt kell kérni a növényvédő szerek újraengedélyezését.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
