A talaj mikrobiális közösségei alapvető szerepet játszanak a tápanyag-körforgalomban, a szerves anyagok lebontásában és a talajszerkezet stabilitásának fenntartásában. Az aktív talajélet javítja a tápanyag-hasznosulást, növeli a növények stressztűrését, és természetes védelmet biztosít a kórokozókkal szemben. Mindez nemcsak a termésbiztonságot erősíti, hanem hosszú távon csökkenti az inputigényt és javítja a gazdálkodás fenntarthatóságát is.
Ilyen növényt kellene termelnünk itthon? Ebben nagyhatalom lehetnénk
Amikor a talaj már „jelez”
Egy rosszul működő talaj viszonylag gyorsan felismerhető a gyakorlatban. A csökkenő termésszintek, az egyenetlen, heterogén állomány, a gyenge gyökérfejlődés vagy a műtrágyázás ellenére is megjelenő tápanyaghiány-tünetek mind intő jelek. Gyakori probléma a romló vízbefogadó és vízmegtartó képesség, a tömörödött talajszerkezet, a cserepesedés, valamint az alacsony szervesanyag-tartalom. Ezekhez sok esetben fokozódó gyom- és kórokozónyomás is társul, ami tovább rontja a termesztés eredményességét.
A baktériumtrágyák célzott, funkcionális mikroorganizmusokat juttatnak a talajba. Ezek a mikroorganizmusok aktívan részt vesznek a tápanyagok mobilizációjában - például a nitrogén megkötésében vagy a foszfor oldásában -, emellett fitohormon-termelésük révén serkentik a gyökérnövekedést. Javítják a talaj mikrobiális aktivitását és egyensúlyát, hozzájárulnak a növények stressztűréséhez, valamint segítenek visszaszorítani a kórokozókat. Ennek eredményeként nő a tápanyag-hasznosulás hatékonysága és a termés stabilitása
- sorolta a szakember.
Nem akármilyen kezeléssel növeli a növények hozamát a magyar kutató
Gyakori hibák a gyakorlatban
Umenhoffer Péter szerint a baktériumtrágyák alkalmazásánál sokszor nem maga a technológia hibás, hanem a felhasználás módja. Gyakori probléma a rossz időzítés, a szélsőséges talajnedvességi vagy hőmérsékleti körülmények melletti kijuttatás, illetve az, amikor erős vegyszeres kezelésekkel egy menetben alkalmazzák a készítményeket. A nem megfelelő dózis és a helytelen tárolás szintén rontja a mikroorganizmusok életképességét és hatékonyságát.
A megbízható hatás alapja az egyenletes minőség. Ez csak úgy biztosítható, ha a gyártás során azonos, bevizsgált baktériumtörzseket használnak, amelyeket ellenőrzött körülmények között szaporítanak. Minden egyes tétel vizsgálata, a megfelelő csíraszám garantálása, a tiszta, szennyeződésmentes előállítás, valamint a szabályozott tárolás és szállítás elengedhetetlen ahhoz, hogy a készítmények a gyakorlatban is azt nyújtsák, amit ígérnek.
Elmúlt az az idő, hogy aki mer, az nyer a magyar mezőgazdaságban
A baktériumtrágyák nemcsak környezetvédelmi szempontból előnyösek, hanem gazdaságilag is
- emelte ki Umenhoffer Péter.
Hozzátette, javítják a tápanyag-feltáródást, csökkenthetik a műtrágyaigényt és a termesztési költségeket, miközben erőteljesebb gyökérfejlődést és jobb stressztűrést biztosítanak. A stabilabb termés és az alacsonyabb környezeti terhelés együtt teszik őket a fenntartható gazdálkodás fontos eszközévé.
Nyitottság van, tapasztalat még kevés
Mint megtudtuk, a magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a biológiai megoldások iránt, különösen a költségcsökkentés és a talajjavítás irányából közelítve. Ugyanakkor sok termelő még óvatos: kevés a hosszú távú, üzemi szintű tapasztalat, és sokan csak fokozatosan mernek elmozdulni a megszokott technológiáktól. A biológiai készítmények széles körű elterjedése ezért lépésről lépésre halad.
Egyre többen ültetnek így növényt Európában: a magyarok mégsem vevők rá
A Bio-Nat Kft. cégvezetője egyben hangsúlyozta: bár a precíziós gazdálkodás fontos mérföldkő volt, mára eljutottunk oda, hogy érdemes újra a természet működéséből tanulni.
A talaj élő rendszer, amelyet nem uralni, hanem támogatni kell. A kémia nem ellenség, ahogyan a gyógyszer sem az - a kérdés mindig az indokoltság és a mérték. Egy egészséges talaj képes megvédeni önmagát. A cél nem a beavatkozások maximalizálása, hanem az egyensúly megteremtése.
