A kutatás alapjai 2019-re nyúlnak vissza, amikor Marik Tamás PhD-témavezetője, Kredics László javaslatára a korábban vizsgált vegyületeket növényeken is tesztelni kezdték. Az első kísérletek lúdfűn zajlottak a Növénybiológiai Tanszék közreműködésével, majd a biztató eredmények hatására a kutatás paradicsomra fókuszált. A mikrobiológus saját kezűleg épített magaságyásban végezte az első kísérleteket, ahol már ekkor magkezelést alkalmazott a növények növekedésének serkentése és a terméshozam növelése érdekében.

Marik Tamás elmondta, hogy a 2024-ben elnyert Proof of Concept támogatás tette lehetővé a kísérletes eredmények molekuláris szintű alátámasztását. A kutatócsoport RNS-szekvenálást és más molekuláris és analitikai technikákat alkalmazott annak feltárására, milyen génexpressziós változások zajlanak le a növényekben a magkezelést követően. A kezelt paradicsompalánták már fiatal korban nagyobb méretet és magasabb fotoszintetikus pigmenttartalmat mutattak, hosszú távon pedig igazolhatóan nőtt a terméshozam is. A Proof of Concept támogatás segítségével sikerült egyértelműen igazolnunk, hogy ezek a kedvező paraméterek valóban a magkezelés következményei - hangsúlyozta a kutató.

A szakember azt is hozzátette, hogy a 2025-ös Proof of Concept alap támogatásával a kutatás új szakaszba lép: a cél a kezelőanyag szántóföldi növények vetőmagjaira történő kijuttatása, csávázási módszerekkel. Ez a fejlesztés jelentős technológiai átalakítást igényel, mivel a jelenlegi hatóanyag a szükséges koncentrációban nem oldható megfelelően. A kutatók ezért olyan új hatóanyagot keresnek, amely hasonló, sőt az első eredmények alapján még erősebb bioaktivitással rendelkezik, így alacsonyabb koncentrációban is hatékony. A hosszú távú cél az, hogy a paradicsomnál tapasztalt növekedésserkentő hatás a búza, a kukorica és más szántóföldi növények esetében is elérhető legyen.

A magkezelés előnye, hogy a mezőgazdasági termelők számára egyszerűen kivitelezhető, például csávázógépben, és nem igényel többszöri, költséges kijuttatást a szántóföldi növényállományra. A fejlesztés során három termékkoncepció körvonalazódott: egy paradicsomra optimalizált vetőszalagos megoldás, egy folyékony kezelőanyag áztatásos magkezeléshez, valamint egy csávázószer, amely a nagyüzemi és a kistermelői felhasználást egyaránt kiszolgálhatja

- tette hozzá Marik Tamás.

A készítmény egyik legfontosabb újdonsága, hogy nem passzív tápanyag-utánpótlásra épül, hanem aktív hatóanyaggal dolgozik, amely célzottan indít el a növényben olyan folyamatokat, amelyek a növénynövekedést és a terméshozam fokozását segítik. Emellett alternatívát kínál a mikrobiális oltóanyagokkal szemben, mivel mikroorganizmusok kijuttatása nélkül, a növény saját génjeinek aktiválásán keresztül fejti ki hatását - részletezte a szakember.

A fejlesztés nemcsak a mezőgazdasági termelők, hanem a hobbikertészek számára is kínál megoldást. A kutató szerint a vetőszalagos módszer különösen vonzó lehet a kiskertekben, míg a legnagyobb piaci potenciál a csávázószerben rejlik. A tervek szerint az első prototípusok már 2026-2027-ben elkészülhetnek, amelyeket a piaci bevezetés előtt még széles körű tesztelésnek vetnek alá.