Nem lehet úgy gazdálkodni, hogy az inputanyagokat nem megfelelően, kellő minőségben és szaktudással jutattjuk ki.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Ahogy egy gyermek sem fejlődik megfelelő táplálék nélkül, a talaj sem képes egészséges növényeket nevelni, ha nem gondoskodunk róla.
2025. október 23-án az Európai Parlament elfogadta az Európai Talaj Monitoring és Reziliencia Irányelvet, mely 2025. december 16-án hatályba is lépett.
A talaj megismerése és észszerű használata megkerülhetetlenné vált Magyarországon is.
Magyarország talajtani adottságai rendkívül változatosak, ezért az öntözésre adott reakcióik is nagy mértékben eltérőek lehetnek.
A biomassza nem csak a mi és állataink élelme, hanem energiává alakítható anyag, ugyanakkor a hozzáférése társadalmi, gazdasági és környezeti következményekkel jár.
Egy új kutatás szerint a mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz gyártása során keletkező melléktermék értékes talajjavító lehet.
A talaj nem csupán a növények gyökereinek támasza, hanem egy rendkívül összetett, élő rendszer is.
A finn Multiva munkagép-kínálata a kisebb és közepes gazdaságok számára is elérhetővé teszi a legújabb talaj-, talajélet- és talajnedvesség-kímélő technológiákat.
Sokat hangoztatott kijelentés: a jó talajmunka a kombájn mögött hagyott növényi maradványok minőségi kezelésével kezdődik.
Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok értékes tápanyagokat rejtenek, azonban ezek ebben a formájukban a növények számára felvehetetlenek.
A feltételesség kapcsán elvárás, hogy a legforróbb időszakokban a talaj takarása biztosított legyen tarlóval, tarlóápolással, vagy növényi takarással.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
A kiadványból kiderül, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie az őszi káposztarepcét termesztőknek.
A humusz nem csupán a talaj „lelke”, hanem számos fontos ökológiai és gazdálkodási funkció betöltője is.
A világon mindenhol fokozódik a talajromlás – és ezzel együtt nő az élelmiszer-ellátás bizonytalansága is.
Ahhoz, hogy a gazdálkodó nyereséges legyen, gyakorlatilag rá van kényszerítve az intenzív gazdálkodásra.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
A talajművelés nagymértékben elindult a sekélyművelés, csak lazítás és sekélyen művelés, tárcsázás-hengerezés, kultivátorozás irányába.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
