Míg a tehéntejhez kapcsolódó kibocsátás kiemelkedően magas, addig a szójatej, a zabtej, a mandulatej vagy a borsótej lényegesen kisebb karbonlábnyommal rendelkezik. A vízfelhasználás terén is jelentős eltérések mutatkoznak: a tehéntej és egyes növényi italok - például a mandulatej - előállítása kifejezetten vízigényes, míg más alternatívák, például a szójatej vagy a zabtej jóval kevesebb vízből készülnek.

Egyre többen mondanak le a sajtról, tojásról: ezt eszik inkább helyettük

Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.

A tehéntej környezeti terhelése messze a legnagyobb: egy csésze (240 ml) előállítása átlagosan 330 g CO₂-egyenérték kibocsátással és 21 liter vízfelhasználással jár, miközben 8,2 g fehérjét tartalmaz. Ezzel szemben a növényi tejek üvegházhatásúgáz-kibocsátása lényegesen alacsonyabb: a szójatej 122 g, a zabtej 102 g, a mandulatej 98 g, a borsótej 71 g, míg a kókusztej 69 g CO₂e-t eredményez csészénként. Vízhasználatban különösen nagy a szórás: a mandulatej közel annyi vizet igényel (19 L), mint a tehéntej, míg a szójatej 5 literrel, a zabtej 9 literrel, a kókusztej pedig mindössze 1 literrel jóval kedvezőbb képet mutat.

Táplálkozási szempontból a fehérjetartalomnál már árnyaltabb a kép: bár a tehéntej vezet, a borsótej (7,5 g) és a szójatej (6,1 g) viszonylag kis környezeti terhelés mellett is magas fehérjetartalmat biztosít. Ezzel szemben a zabtej (2,7 g), a mandulatej (1,0 g) és a kókusztej (0,5 g) fehérjében szegényebb. Összességében tehát a növényi alternatívák - különösen a borsó- és szójatej - kínálják a legjobb kompromisszumot az alacsony környezeti lábnyom és a megfelelő tápérték között.

Új húsok jelenhetnek meg a boltok polcain de szükség van rájuk egyáltalán?

Sokan úgy vélik, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek nem vehetik át a termőföldhöz köthető táplálékok helyét.

Az összehasonlítás tanulsága egyértelmű: a tejválasztás nem pusztán táplálkozási kérdés, hanem környezeti döntés is. A növényi alapú alternatívák arányának növelése a mindennapi fogyasztásban érdemben hozzájárulhat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a természeti erőforrások kíméléséhez - bár a tehéntej továbbra is fontos szerepet tölt be sokak étrendjében.