2024. május 30. csütörtök Janka, Zsanett
Jön a román zöldség a magyar boltokba?

Jön a román zöldség a magyar boltokba?

Kiváló adottságokkal, nagy agrármúlttal rendelkezik Románia, amely döbbenetes termelési számai ellenére továbbra is behozatalra szorul élelmiszerből. A román agrofood-szektor ugyan jelentős külkereskedelmi deficitet produkál, de a mezőgazdasági termelés érdemi fejlődést él meg ezekben az években. A hatékonyság, a termelékenység növekedése és az intenzív termelési gyakorlatok elterjedése révén több területen is fordíthat a keleti szomszéd a külkereskedelmi pozícióján. A fejlődésben az utóbbi években különösen a zöldség-gyümölcs ágazat emelkedik ki. A jelentős kertészeti termelést egyelőre a szintén nagyarányú belső fogyasztás nagyjából le is fedi, ez azonban a hatékonyság növekedésével változhat: nem kizárt, hogy néhány éven belül a magyar boltokban is megjelenik a román paradicsom, padlizsán és cukkini. A környező országok mezőgazdaságát bemutató sorozatunk mostani részében Romániát vizsgáltuk.

A mezőgazdaság hagyományosan meghatározó szerepet játszik Románia gazdaságában, az ország adottságai és hagyományai révén is erősen kötődik az agráriumhoz. A románok mintegy 12 százaléka dolgozik a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységekben, szemben az Európai Unió tagországainak 4 százalék körüli átlagával. Románia 2,9 millió mezőgazdasági földtulajdonosa az EU mezőgazdasági birtokosainak egyharmadát teszi ki. Mivel a gazdaságok átlagos mérete - 4,42 hektár - jóval kisebb, mint az Unió átlaga, sokan közülük önellátó vagy félig önellátó gazdaságok, amelyek elsősorban maguk és családjuk szükségleteire termelnek.

Nagy terület, nagy kibocsátás

Bár Románia hazánkhoz hasonlóan 2004 óta az Európai Unió tagja, a tagság első évei nem kedveztek a mezőgazdaságnak, jelentős területek maradtak megműveletlenek az közösségben eltöltött első években.

EZ IS ÉRDEKELHET

Azóta a keleti szomszéd nagyon sokat változott, adottságaira építve uniós szinten is jelentős agrártermelővé vált, és számos terményt illetően megkerülhetetlen a belső piacon. Románia a szokásos termelési években az EU gabona- és olajos magvak termelésének 10 százalékát adja. A kukorica továbbra is Románia első számú terménye mind a területet, mind a kibocsátást tekintve, amelyet a búza és az árpa követ. Az olajos magvak tekintetében a napraforgó területe a legnagyobb termesztett terület, amelyet a repce és a szója követ. Uniós szinten Románia Európa legnagyobb napraforgótermelője és világszinten is negyediknek számít. Az EU-ban a kukorica és a szójabab terén is minden évben dobogós.

A Fekete-tengerhez és a Duna kikötőihez való hozzáférése miatt Románia az ukrán gabona és olajos magvak tranzitjának fő útvonala a háború kitörése óta. Románia pénzügyi forrásokat különített el infrastruktúrájának korszerűsítésére, növelte a határellenőrök számát, és csökkentette a tranzitdokumentációs követelményeket a gabonaátrakodás megkönnyítése érdekében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Gépesítésben is felzárkóznak

Részben az iparosodás, de elsősorban a szolgáltatási szektor jelentős bővülése révén komoly gazdasági növekedést élt meg az ország az utóbbi évtizedben, ennek eredményeképp a máskülönben erősödő mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása csökkent: míg az uniós csatlakozás évében ez meghaladta a 12,6 százalékot, addig napjainkban már 4 százalék körül mozog.

A román mezőgazdaságra jellemző – Magyarországhoz hasonlóan – az, hogy az agrártermelők döntő részének nincs szakirányú felsőfokú végzettsége. Ennek ellenére a termelés színvonala javul, és fejlődik a gépesítés is, amelyben Románia elmarad az Európai Unió általános szintjétől. A korábbi évekre jellemző volt az elavult gépek hosszútávú használata, az utóbbi időben ezen a téren érdemi felzárkózást mutatott az ország.

EZ IS ÉRDEKELHET

Birka, marha, tojás és méz

Az állattenyésztés nagyon nagy múltra tekint vissza Romániában. Jellemző az országra a juhtartás, amely főleg annak köszönhető, hogy bárhol lehet juhot tartani, ahol van fű, akár az hegyi legelőkön, akár a Duna-síkságon és a Duna-völgyben. A szarvasmarhák mintegy felét a húsa miatt tenyésztik, amely fontos exportcikknek számít. Az 1990-es években az állattenyésztési ágazat sok tekintetben ugyanazt a visszaesést tapasztalta Romániában is, mint a növénytermesztés, a 2000-es évek elejére azonban a tendencia megfordult, és a marhahúsexport növekedett.

Nyitottak a fejlődésre

Bár Románia mezőgazdasága sem mentes a problémáktól, és különösen az egy hektárra vetített hozam, az egy dolgozóra jutó árbevétel és hasonló mutatók terén bőven van még előrelépési lehetőség, az utóbbi időben több ponton is ígéretes fejlődés indult meg.

A talajkímélő gyakorlatokat, az okszerű inputanyag-kijuttatást, valamint a talajszerkezet és a tápanyagszint alapján változó vetési sűrűség szerinti termelés módozatait egyre inkább elfogadják a román gazdák.

Az országban elérhetők a legnagyobb agrárgép-brandek és a jól bevált inputmárkák is. A sertéshús termeltetése és feldolgozása terén a Smithfield Foods, a gabona-termékpályán, valamint az olajos magvak piacán egyebek mellett a Cargill és a Bunge, a tejiparban pedig a Lactalis számít jelentős szereplőnek – mások mellett.

Továbbra is deficitesek

Mindez nem jelenti azt, hogy a román agrofood-szektorban minden ideális lenne. Annak ellenére, hogy a mezőgazdasági alapanyag-termelésben kiemelkedő szerepet játszik, Románia továbbra is nettó élelmiszer-importőr. Az utóbbi években ráadásul – elsősorban a fogyasztás növekedése miatt – az import nagyobb arányban nőtt, mint az export.

A fő importcikkek a hús, kertészeti termények, tejtermékek, valamint takarmány-összetevők, míg a fő exportáruk a gabonafélék, olajos magvak, zsírok és élő állatok.

Felívelés előtt a kertészeti termelés

A román mezőgazdaságra különösen jellemző a nagyarányú zöldség-gyümölcs termelés és ez jelentős belföldi fogyasztással is párosul. Érdekesség, hogy Románia a szilva második legnagyobb termelője globálisan, a 800 ezer tonnát meghaladó kibocsátást csak Kína produktuma haladja meg.

Az ország délkeleti, alföldi régiói különösen alkalmasak a kertészeti termelésre és a gyümölcsültetvények művelésére, így nem véletlen, hogy

Exportőrré nőhetik ki magukat

A leglátványosabb fejlődést napjainkban éppen ezen a téren, a zöldség-gyümölcs termesztés terén mutatja Románia, amelyben ráadásul bőven vannak még tartalékok. Az ország belső fogyasztása jelentős, ezért az exportpiacokon egyelőre nem számítanak meghatározónak, ám várható, hogy ez változik, és néhány éven belül a hazai boltokban is megjelennek a román kertészet termékei.

Egyre profibb megoldások

Ennek érdekében a román kertészeti ágazat nagy ütemben professzionalizálódott az utóbbi években. Mivel a palántázás nagyobb szakértelmet és figyelmet igényel, egyre több fejlett országban tapasztalható specializáció ezen a területen.

Mindez azt jelenti, hogy az ország kertészeti termelése jelentős fejlődést érhet el a következő években mind mennyiségben, mind minőségben. Ez különösen azért fontos, mert egy hektárra vetítve a betakarítható termés akár 15-30 százalékkal is növekedhet a profi palánták használatával.

Megfigyelhető, hogy a román zöldség-gyümölcs ágazat az intenzív és professzionális termelés, így például a megfelelő fóliasátor technológia alkalmazása, az okszerű tápanyag-utánpótlás és a biostimulátorok használata felé fordul. Az ezzel együtt adaptált modern technológiák és eljárások lehetővé teszik, hogy a termelők a piac által elvárt időben, nagy mennyiségben, egységes minőségű termékekkel lépjenek piacra.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?